Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Bertalan napja van. Holnap Lajos és Patrícia napja lesz.
A+ A A-

Életmóddal, gyógyszer segítségével az ateroszklerózis ellen

Életmóddal, gyógyszer segítségével az ateroszklerózis ellenAz artériák falának megvastagodásával, rugalmatlanná válásával járó számos betegség általános elnevezése arterioszklerózis (érelmeszesedés) – ennek leggyakoribb, legtöbbeket érintő igen fontos formája az ateroszklerózis (a nagyerek – agy, szív, vesék, egyéb létfontosságú szervek és láb közepes és nagy artériáinak elváltozása).

Kialakulásakor az artéria falának belső felszínén zsírnemű anyagok rakódnak le. A jelenség érintheti az agy, a szív, a vese vagy más létfontosságú szerv, illetve a végtagok artériáit. Agyi keringési zavar (szélütés, stroke, ejtsd: sztrók) lép fel, amikor az agyat ellátó artérián (nyaki verőér) alakul ki, ha pedig a szívet ellátókon (koszorúereken), szívinfarktusról beszélünk. A megbetegedési és a halálozási listákon az iparilag fejlett országokban ez a vezető ok, statisztikák szerint kétszer annyi halálesetet okoz, mint a daganatos megbetegedések, egyes országokban tízszer annyit, mint a balesetek.

Az érelmeszesedés kezdete

A betegség úgy kezdődik, hogy a monocita nevű fehérvérsejtek a véráramból az artéria falába gyűlnek és zsírnemű anyagokat (koleszterint és más zsírokat) bekebelező sejtekké alakulnak, majd összegyűlve, idővel, az artéria belső falát foltokban megvastagítják (ennek neve: ateroszklerotikus plakk, vagy ateróma). Főként a közepes vagy a nagy ereken alakulnak ki, gyakran az artériák elágazásánál, mert ezt a területet az állandó véráramlás károsíthatja, ami kedvező feltételt teremt az ateróma kialakulásához. A plakkban idővel kalciumszemcsék rakódnak le, ami ezáltal törékennyé válik és megrepedhet. A vér bekerül a megrepedt aterómába, ezáltal megnagyobbítja, amitől még jobban beszűkül az artéria. A berepedezett aterómából zsíros anyag kerülhet a vérbe, ami a vérárammal elsodródhat, és akár máshol a szervezetben elzárhat egy artériát. Az ateróma repedése ennél gyakrabban okoz vérrögképződést, mivel ekkor az érfal károsodik és akárcsak sebgyógyulás esetén, a vérlemezkék összetapadnak, vérrögöt, azaz trombust képeznek és megpróbálják „begyógyítani” a folytonossághiányt. A vérrög (trombus) pedig még tovább szűkíti, vagy akár el is zárja az artériát, vagy pedig leszakad, a keletkezés helyéről, és a keringéssel tovább úszva, másutt okozhat elzáródást: embóliát.

A verőerekben, azaz artériákban létrejövő vérrögök a következő módon okozhatnak szívinfarktust vagy szélütést

Ateroszklerózis

Egészséges artéria:
Az egészséges artériáknak a fala sima és akadálytalan véráramlást biztosít a szív, az agy, az alsó végtagok és a test többi része irányában.

Az ateroszklerózis addig többnyire nem okoz tünetet, amíg nem szűkíti súlyosan az artériát, vagy nem okoz hirtelen érelzáródást. A tünet attól függ, hogy hol fejlődik ki – a testnek az a része, amit az artéria nem lát el, nem kap elég vért, a szövetekhez nem jut elég oxigén. A beszűkülő artéria első tünete a fájdalom vagy görcs. Fizikai terhelés során a beteg mellkasi fájdalmat érez (angina) például a szív oxigénhiánya miatt, vagy séta közben a beteg lábszárában jelenik meg a görcsös fájdalom.

A cikk a reklám után folytatódik

Megelőzés

Az ateroszklerózis kialakulásának veszélyét növeli a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az előrehaladott életkor. Az öröklött homocisztinúriában szenvedőknél (ezek a betegek nem tudják lebontani a homocisztein nevű aminosavat, amely bizonyos mérgező melléktermékekkel együtt felhalmozódik, és sokféle tünetet okoz) – különösen fiatal korban – kifejezetten gyakori az ateróma képződés. Az öröklött familiáris hiperkoleszterinémiában a magas vérzsír-szint gyakrabban okoz aterómát a koszorúerekben, mint az artériákban.

A megelőzés érdekében ki kell küszöbölni az egyén által megváltoztatható kockázati tényezőket. Az egyes célokért tett erőfeszítések, segítik a többi célérték eredményes elérését is – például, egy edzésprogram csökkentheti a testsúlyt, ennek hatására alacsonyabb lehet a vérnyomás, sőt a koleszterin szint is. E két utóbbi mutatót javítja a dohányzás elhagyása is.

Ami a dohányzást illeti: akiknél nagy a szívbetegség kockázata különösen veszélyes ez a szenvedély, hiszen csökkenti a hasznos (az ún. nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin, HDL) és emeli a káros (LDL, azaz kis sűrűségű) koleszterin szintjét, valamint a vér szénmonoxid szintjét, ami viszont növeli az érfal belső rétege sérülésének veszélyét. Mindemellett a dohányzás összehúzza az ateroszklerózis miatt amúgy is beszűkült ereket, tovább csökkentve a szöveteket elérő vér és oxigén mennyiségét, ráadásul fokozza a vér alvadékonyságát – így nő a perifériás artériák, a koszorúér betegségének, a szélütésnek, sőt, még a műtétileg beültetett artériás graft (átültetett szövet) elzáródásának kockázata is. Hazánkban sok a negatív életmódbeli jelenség, vélik szakemberek, ezek között csak az egyik, hogy napjainkban a lakosság 36 százaléka dohányzik.

Ateroszklerózis: gyógyszeres terápia

A legjobb kezelés, tehát a megelőzés. De a tapasztalat azt mutatja, sokaknál nem, vagy csak későn érkezik a felismerés, vagy nem működik elég hatékonyan. Ekkor lép be a gyógyszeres kezelés. A vérzsír-szintek csökkentésére szolgáló gyógyszereknek több csoportja ismert – az epesav-lekötők, a névből fakadóan, segítenek megkötni az epesavakat a belekben, fokozva az LDL (az úgynevezett rossz koleszterin) eltávolítását a véráramból.

A lipoprotein szintézis gátlók az LDL előalakját jelentő VLDL termelődésének sebességét csökkentik. A koenzim-A reduktáz gátlói a koleszterinszintézist akadályozzák meg, ugyancsak fokozva az LDL eltávolítását a véráramból. A fibrátgátlók pedig a zsírok lebontását növelik. Végül még egy gyógyszer, nevezetesen az acetil-szalicilsav, aminek kis adagja is képes megelőzni a koszorúér-tágítás utáni újabb érelzáródást, írta nemrégiben egy tanulmány összefoglalója az Európai Szívgyógyász Társaság folyóiratában. Az eredetileg láz- és fájdalomcsillapítónak készült acetil-szalicilsavat világszerte szedik. Ma a hagyományos hatóanyagának csak ötödét tartalmazza, így a gyógyszer esetleges mellékhatásai ritkábban jelentkeznek. Az említett vizsgálat sikeresen igazolta, hogy az acetilszalicilsav kis adagja ugyanolyan hatásos a szívroham után végzett koszorúér-tágításnál, mint a nagyobb adag volt, betegek ugyanolyan jól gyógyultak, s a mellékhatások jelentősen ritkábbak voltak.

Napjainkban, hazánkban is sok belgyógyász-kardiológus ajánlja az acetil-szalicilsav rendszeres szedését, általános megelőzésképpen, a szív- és érrendszer védelmében.

Fazekas Erzsébet

Kapcsolódó kifejezések: ateroszklerózis  plakkok  trombus  vérrög  érelmeszesedés 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!