Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Huba napja van. Holnap István napja lesz.
A+ A A-

Ne vedd félvállról: felszíni visszerek

VaricoseVeinsPix_picA várixok a láb kórosan kitágult felszínes visszerei. A várixok kialakulásának pontos oka nem ismert, a fő probléma azonban valószínűleg a felszínes vénák falának gyengesége, ami lehet öröklött.

A vénák rugalmasságának elvesztése...

Feszülnek, meghosszabbodnak és kitágulnak, és hogy elférjenek az ép állapotukban elfoglalt helyen, a megnyúlt vénák csavaros lefutásúak lesznek és kígyószerű kitüremkedésnek tűnnek a bőr alatt. Terhességben gyakran jelennek meg várixok, amik röviddel a szülés után visszafejlődnek.

A megnyúlásnál fontosabb a vénák kitágulása, aminek következtében a billentyűk vitorlái elválnak egymástól. Állás közben a vér a gravitáció miatt visszafelé törekszik, és – mivel a billentyű vitorlái különváltak – nincs, ami ezt megállítaná. A vér így visszafelé folyik, és gyorsan megtölti a vénákat. A visszaáramlás miatt a vékony falú, csavaros lefutású vénák még jobban kitágulnak. Az összekötő vénák egy része, amelyek normálisan lehetővé tennék, hogy a vér a felszínes vénákból a mély vénákba áramoljék, szintén kitágul.

Visszértágulat – amikor a billentyűvitorlák szétválnak

Következésképpen, amikor az izmok összenyomják a mély vénákat, a vér visszafelé préselődik a felszínes vénákban, ami azok további megnyúlásához vezet.

Sok várixos betegnek pókvénái is vannak, amik kitágult kapillárisok. Ezeket a várixokban lévő vér nyomása hozza létre, de a hátterében meghúzódó valódi okként még nem teljesen ismert hormonális tényezőket tételeznek fel. Ezek megmagyaráznák, miért fordulnak elő a pókvénák leggyakrabban nőkben, főleg terhességben.

Panaszok, tünetek és szövődmények

A csúnya látványon kívül a várixok gyakran fájnak, és a láb fáradtságérzését okozzák. Sok betegnek azonban, még jelentős nagyságú vénák esetén sincs fájdalma. A láb alsó része és a boka viszkethet, különösen, ha zokni vagy harisnya viselése után felmelegedett. A viszketés, vakarózásra készteti a beteget, ami gyakran okozhat – tévesen – a száraz bőrnek tulajdonított kivörösödést vagy bőrpírt. A fájdalom olykor rosszabb a várixok kialakulása idején, mint amikor már teljesen kitágultak.

A visszérpanaszos betegeknek csupán kis százalékában lépnek fel szövődmények, például bőrgyulladás (dermatitisz), vénagyulladás (flebitisz) vagy vérzés. A bőrgyulladás vörös, hámló, viszkető bőrpír, vagy barnás színű terület, általában a belboka fölött. Vakarózás, vagy a szőrzet leborotválásából eredő apróbb sérülés, vérzéshez vagy fájdalmas, nem gyógyuló fekélyhez vezethet. A fekély is vérezhet. A vénagyulladás létrejöhet magától, de lehet sérülés következménye is. Bár általában fájdalmas, a várixok gyulladása jobbára ártalmatlan.

Kórisme

A visszértágulat általában bőr alatti kitüremkedés formájában jelentkezik, de a tünetek azelőtt is megjelenhetnek, hogy a véna láthatóvá válna. Amikor a várixok nem láthatók, a vizsgálatban jártas orvos végigtapogatja a lábakat, hogy megállapítsa a baj kiterjedését.

A mély vénák működésének megállapítására röntgen- vagy ultrahang vizsgálatot végeznek. Ezekre az eljárásokra általában csak akkor van szükség, ha a bőr elváltozásai, vagy a duzzadt boka alapján a mély vénák működési zavarára lehet következtetni. A bokadagadás a bőr alatti szövetben felhalmozódó folyadék következménye - ezt az állapotot ödémának nevezik. A visszértágulat magában nem okoz ödémát.

A cikk a reklám után folytatódik

Kezelés

Bár a különálló visszértágulatok sebészileg vagy injekciós kezeléssel eltávolíthatók, illetve megszüntethetők, a betegség nem gyógyítható. A kezelés tehát legfőképp a tünetek enyhítését, a külső megjelenés javítását, és a szövődmények kialakulásának megelőzését szolgálja. Enyhíti a visszértágulat tüneteit, de nem akadályozza meg újabb várixok keletkezését, ha a beteg fekvéskor felpolcolja lábát, vagy ülés közben zsámolyt tesz alá. A terhesség során kialakult visszértágulatok 2-3 héttel a szülést követően rendszerint eltűnnek. Ezen az idő alatt nem kell kezelni a vénákat.

A rugalmas harisnya (gumírozott harisnya) összenyomja a vénákat, és megakadályozza a megnyúlást és fájdalmassá válást. Azok a betegek választhatják a gumírozott harisnyát, akik nem akarják a műtétet vagy az injekciós kezelést, vagy egészségügyi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy a fent említett módszerekkel kezeljék őket.

Műtét

Célja a lehető legtöbb tág visszér eltávolítása. A sebészek azonban igyekeznek megtartani a véna szafénát, mert ha a későbbiekben koszorúér- vagy perifériás artériás betegség alakul ki, ez használható pótlásként. Ez a szervezet leghosszabb felszínes vénája, a bokától az ágyékig ér, ahol a combvénába (a láb fő mély vénájába) szájadzik.

Amennyiben el kell távolítani, egy kitépésnek nevezett eljárást végeznek. A sebész két bemetszést ejt, egyet az ágyéknál, egyet pedig a bokánál, és mindkét végén megnyitja a vénát. Az ér teljes hosszán átvezetnek egy hajlékony drótot, amit aztán kihúznak, így eltávolítva a vénát. Az egyéb visszerek eltávolítására a sebész máshol ejt bemetszéseket. Mivel a felszínes vénák szerepe a vér szívbe való visszajuttatásában a mély vénákénál kevésbé jelentős, eltávolításuk normális működésű mély vénák esetén nem károsítja a keringést.

A várixok eltávolítása hosszadalmas eljárás, ezért többnyire altatásban végzik. Ez az eljárás enyhíti a tüneteket, és a szövődmények kialakulását is megelőzi, viszont hegek maradnak vissza. Minél kiterjedtebb a műtét, annál hosszabb idő telik el az újabb visszértágulatok megjelenéséig. A várixok eltávolítása azonban nem akadályozza meg az újabb visszértágulatok kialakulásának lehetőségét. 

Injekciós terápia (szkleroterápia)

A műtét alternatívája az injekciós terápia, ami elzárja a vénákat, így a továbbiakban nem áramlik keresztül rajtuk vér.

Olyan oldatot fecskendeznek a vénába, ami izgatja azt, és trombust hoz létre. Az eljárás lényegében ártalmatlan, felszínes visszérgyulladást idéz elő. A trombus gyógyulása után hegszövet marad hátra, ami elzárja az eret. A trombus azonban hegszövetté alakulás helyett feloldódhat, és a tágult véna ismét megnyílik.

Az injekciós terápia az 1930-as és 50-es években volt közkedvelt az Egyesült Államokban, de gyenge eredményei, és szövődményei miatt elveszítette népszerűségét. A jelenlegi technikák nagyobb valószínűséggel sikeresek és biztonságosak, mindenféle méretű visszértágulat kezelésében.

Ezek közé tartozik a különleges lekötés alkalmazása, ami az injektált véna átmérőjének összenyomásával csökkenti a trombus méretét. A kisebb trombusok nagyobb valószínűséggel hegesednek el, a célnak megfelelően. A módszer további előnye, hogy a megfelelő nyomás gyakorlatilag megszünteti a felszínes visszérgyulladással többnyire együtt járó fájdalmat.
Bár az injekciós terápia hosszabb ideig tart, mint a műtét, több szempontból előnyös:

  • nincs szükség érzéstelenítésre, az újonnan keletkező visszértágulatok megjelenésük pillanatában kezelhetők
  • a kezelések között a páciens végezheti rendes napi teendőit. Az orvosok egy része azonban még a jelenlegi technikák mellett is csak akkor dönt az injekciós terápia mellett, ha a visszerek műtét után újulnak ki, vagy ha a beteg kozmetikai javulást szeretne.

A pókvénák is kezelhetők ily módon, amennyiben fájdalmat vagy égő érzést okoznak, illetve ha csúnya látványt nyújtanak.

Lézerterápia

Néhány sebész kísérletképpen kezdte alkalmazni a lézeres terápiát a visszértágulatok kezelésében. Ez a módszer nagy intenzitású, erősen fókuszált, folyamatos fénysugarat alkalmaz a szövetek elpusztítására vagy átvágására. Még nem állapították meg, hogy az eljárás mennyire hasznos.

Az apró pókvénák kezelésére intenzív pulzáló fényterápia alkalmazható. Ez hasonló a lézeres terápiához, azzal a különbséggel, hogy a fényt impulzusok formájában alkalmazzák.

Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: visszér  visszér tünetek  visszértágulat  várix  vénák 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!