Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Hortenzia és Gergő napja van. Holnap Jenő napja lesz.
A+ A A-

Alacsony vérnyomás: ezeket kell tudni róla

 Az alacsony vérnyomás – vagy hipotenzió – a 90/60 hgmm-nél alcsonyabb vérnyomásérték esetén áll fenn.

A vérnyomást jelző érték két számból áll: az első, magasabb,  az ún. szisztolés nyomást jellemzi. Ilyenkor a szív az artériákba pumpálja a vért, tehát telítődnek a véredények. A második szám az ún. diasztolés vérnyomásé, amit akkor mérünk, amikor a szív két dobbanás között pihen.

A normális vérnyomás 120/80 (szisztolés / diasztolés érték) hgmm-re tehető. Egészséges embereknél – például sportolók esetében – az alacsony vérnyomás jó kardiovaszkuláris állapotot jelez, vagyis a szív- és keringési rendszer kondíciója megfelelő. Az alacsony vérnyomás mögött más okok is meghúzódhatnak. Különösen idős embereknél előfordulhat, hogy az alacsony vérnyomás az egyes, akár életfontosságú szervek felé  irányuló nem kielégítő véráramlást jelzi.

A krónikus alacsony vérnyomás hátterében általában nem áll betegség

Érdemes azonban odafigyelnünk akkor, ha hirtelen vérnyomásesés következik be. Az agy ilyenkor nem jut elegendő vérhez – így oxigénhez  és tápanyagokhoz. Rosszullét, szédülés léphet fel. Legtöbbször akkor áll elő ez az állapot, amikor ülésből hirtelen kiegyenesedünk. Ilyenkor ún. poszturális hipotenzióról beszélünk, amelynek oka a vegetatív idegrendszer zavara. A vegetatív beidegzés szolgálja és irányítja az akarattól független, életfontosságú működéseket.

A szervezet szerencsére képes a testhelyzet-változásból adódó vérnyomásesést kompenzálni. Az agy utasítást küld, egyfelől a szív felé, annak fokozott működését előidézve, másfelől pedig összehúzódásra bírja az ereket. Ha ez nem, vagy csak nagyon lassan történik meg, fellép a már említett poszturális hipotenzió.

Mind a magas, mind pedig az alacsony vérnyomás rizikója fokozódik a kor előrehaladtával, az öregedési folyamatok természetes velejárójaként. Mindezek mellett, ahogy az agy vérellátása egyre rosszabbá válik, növekszik a plakkok kialakulásának veszélye is az agyi régiókban. Átlagosan, a 65 év felettiek 10 – 20 százalékánál mutatható ki poszturális hipotenzió.

Alacsony vérnyomás: mi okozza?

Az alacsony vérnyomás oka nem mindig egyértelműen meghatározható. Az alábbi tényezők előidézhetik:

  • terhesség
  • hormonális problémák, pajzsmirigy alul – vagy túlműködés, diabétesz, alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
  • egyes táplálékkiegészítők
  • magas vérnyomás csökkentésére szedett gyógyszerek túladagolása
  • szívműködési rendellenességek
  • szívritmuszavarok
  • értágulatok, érrendszeri abnormalitások
  • túlhevülés, szívér-elzáródás
  • májbetegség

Mi okozhat hirtelen vérnyomásesést?

A hirtelen vérnyomáscsökkenés akár életveszélyes is lehet. Hátterében állhat:

  • Nagyobb vérveszteség
  • Alacsony testhőmérséklet
  • Magas testhőmérséklet
  • Szívizombetegség miatti szívműködési zavar
  • Vérmérgezés
  • Komolyabb fokú dehidratáció, vagyis vízvesztés, hányás, hasmenés, láz következtében
  • Gyógyszer vagy alkohol mellékhatása
  • Allergiás reakció, anafilaxiás sokk

Kiknél léphet fel?

A poszturális hipotenziót tehát – amint említettük –, hirtelen testhelyzetváltozás (ülésből vagy fekvésből állóhelyzetbe) válthatja ki.  Bárkinél előfordulhat, többféle okból: dehidratáció, éhezés, hosszabb  ideig tartó állóhelyzet hőségben, nagyfokú fáradtság. Genetikai tényezők, valamint öregedési folyamatok   hozzájárulhatnak, de akut események (allergia, fertőzés), gyógyszermellékhatás, étrendi és lelki faktorok is.

Poszturális hipertenzió gyakran jelentkezik azoknál, akik magasvérnyomás elleni gyógyszereket szednek, de terhesség, erős érzelmi hatások, cukorbetegség és érrendszeri elváltozások (érelmeszesedés) is kiválthatják. Magasvérnyomás betegségben szenvedő idősebbek a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak, különösen, ha vegetatív idegrendszeri zavar is társul a kórképhez.

A hipotenzió gyakran étkezések után figyelhető meg, mivel az emésztéshez fokozott vérellátásra van szüksége a gyomor- és bélrendszernek – elvonva más szervrendszerektől, így az idegrendszertől.

Gyógyszerek mellékhatásaként fellépő vérnyomásesés szintén ismert. Ebből a szempontból két csoportra oszthatjuk a gyógyszereket:

  • magasvérnyomás-betegségre adott gyógyszerek (vízhajtók, béta-blokkolók, kalcium-csatorna-blokkolók, angiotenzin-konvertáló enzimek /ACE-gátlók/)
  • mellékhatásként hipotenziót kiváltó szerek például a nitrátok, a Parkinson-kór esetén adott gyógyszerek, antipszichotikumok, neuroleptikák, szorongásoldók, szedativák, triciklikus antidepresszánsok.

A természetes okok miatt fellépő hipotenzió eredete:

  • dehidratáció, vagyis víz – és elektrolitvesztés,  hasmenés, hányás, menstruáció alatti nagyobb vérveszteség miatt
  • korral járó vérnyomás-szabályozásbeli eltérések

Betegségek szintén okozhatnak hipotenziót, ezek leginkább:

  • központi idegrendszeri zavarok (Shy-Drager szindróma, idegrendszeri elfajulás, perifériás vagy vegetatív neuropátia)
  • kardiovaszkuláris zavarok
  • alkoholizmus
  • táplálkozással, tápanyagfelszívódással  összefüggő rendellenességek

Egy kevésbé gyakran előforduló betegségre, az amiloidózisra, de a sokkal többször jelentkező vitaminhiányra, vagy akár gerincvelői sérülésre,  főleg a tüdő és a hasnyálmirigy rákos megbetegedéseivel  összefüggésben álló neuropátiára is gyanakodhatunk.

© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!