Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Nándor napja van. Holnap Vendel és Irén napja lesz.
A+ A A-

A magas vérnyomásról

A magas vérnyomásrólHipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomásérték eléri vagy meghaladja a 140/90 hgmm-es határt. Az érintettek nagy részénél nem állapítható meg a magas vérnyomás közvetlen kiváltó oka.

Amikor nem állapítható meg a magas vérnyomás oka primer vagy elsődleges hipertóniáról beszélünk. A szekunder vagy másodlagos magas vérnyomás valamilyen alapbetegség szövődménye, esetleg egy gyógyszeres kezelés mellékhatása.

A hipertónia sok esetben évekig, sőt évtizedekig észrevétlen maradhat. Minél tovább rejtőzködik, annál súlyosabb károkat okoz a szervezetben: szív- és keringési betegségeket, agyi és veseműködési zavarokat. A diagnózist a Riva-Rocci által kidolgozott mérési eljárással és kiegészítő vizsgálatokkal állítják fel.

A magas vérnyomás korai felfedezésével és kezelésével elkerülhetők a szervi sérülések. A hipertónia kezelése egyénre szabott és elég szerteágazó. Ha az életmódbéli és egyéb változtatások nem hozzák meg a kívánt eredményt, gyógyszeres beavatkozás szükséges. A vérnyomás normálértékekre való visszaszorítása megnöveli a beteg esélyét egy jobb életminőségre.

A hipertónia formái

A hipertóniának – amint már említettük – két fajtáját különböztetjük meg: a primer vagy elsődleges és a szekunder vagy másodlagos változatot. A másodlagos hipertónia kialakulhat gyógyszerek (például fogamzásgátló tabletták) szedése következtében, vagy felléphet valamilyen ismert alapbetegség szövődményeként (vese- vagy anyagcserezavarok).

Az elsődleges hipertóniát csakis orvos diagnosztizálhatja, alapos kivizsgálás után. Ugyancsak gyakori jelenség az úgynevezett fehérköpeny-hipertónia, amikor az egészségügyi személyzettel való találkozás és a rendelői körülmények hatására emelkednek meg a nyomásértékek. Emiatt az otthon mért vérnyomás sok esetben alacsonyabb, mint az orvos által megállapított.

A magas vérnyomás hatására nagy valószínűséggel alakulnak ki társbetegségek. A listát legmagasabb rizikószázalékkal a szélütés vezeti, utána a vesebetegségek és a szívrendellenességek állnak. Mivel a diabétesz kísérője is, cukorbetegeknél kiemelten kell törekednünk a hipertónia kezelésére.

Lássuk a kiváltó okokat!

Az elsődleges hipertónia oka egyelőre nem ismert, de feltételezik, hogy több tényező játszik közre létrejöttében:

1. Örökletes hajlam
A gyermekek háromszor nagyobb eséllyel szenvednek majd magasvérnyomás- betegségben, ha mindkét szülőnél kimutatták a hipertóniát. Ikrek vizsgálata során egyértelműen igazolódott, hogy az öröklődési tényezők nagymértékben felelősek, azonban rendkívül ritka esetben vezethető vissza a hipertónia kizárólag genetikai okokra.

2. Csak csínján a sóval!
Majdnem minden harmadik hipertóniásnál mutattak ki vérnyomás- emelkedést nagyobb mennyiségű konyhasó fogyasztásával összefüggésben – szemben a sómegvonással, amellyel viszont sikerült vérnyomáscsökkenést elérni. A tapasztalat szerint hipertóniás megbetegedéskor ajánlatos a sószegény étrend betartása, amely napi 1 grammra vagy az alá korlátozza a sóbevitelt. Ha a sótartalmat napi 4-6 grammra emeljük, a vérnyomás máris enyhe emelkedést mutathat.

3. Stressz
Elsődleges hipertóniában szenvedő betegeknél kiderült, hogy tartós stressz hatására vizeletükkel több stresszhormont (katecholamint) ürítenek, mint egészséges társaik.
Ez a hormon készteti az ereket összehúzódásra. Fokozott mennyiségű jelenlétekor nő az érellenállás, ezért a vérnyomás is. Ám eddig egyetlen tanulmány sem állította, hogy a permanens stressz kizárólagosan felelős a magas vérnyomás kialakulásáért.

4. Túlsúly
Elhízottak körében gyakrabban találunk magasvérnyomásos elváltozást. Különösen a hasi elhízás jelent kockázatot. Férfiaknál jó, ha a haskörfogat nem éri el a 102 centimétert, nőknél pedig a 88 centit. Testsúlyvesztéssel normalizálhatóak a vérnyomásértékek, kilogrammonként akár 2 Hgmm javulás is elérhető. Nem hagyható figyelmen kívül a rendszeres, de mértékletes testmozgás fontossága.

5. Alkohol és nikotin
Már kis mennyiségű alkohol is emeli a vérnyomást. Stimulálja a vegetatív idegrendszert, a szív és az érrendszer számára különösen megterhelő. Az alkoholizmus gyakran párosul állandó magas vérnyomással.

Tanácsos a napi adagot legfeljebb 20 grammra redukálni. Bár a dohányzásról nem mondható el, hogy közvetlen módon magas vérnyomást okozna, azt biztosan tudjuk, hogy hozzájárul bizonyos szövődmények – például szívinfarktus – megjelenéséhez.

6. Másodlagos magas vérnyomás
A ritkább szekunder hipertónia kialakulhat egyes gyógyszerek (hormonkészítmények, Kortikoszteroidok és reumaellenes szerek) hatására, illetve vese-, ér- vagy anyagcsere- rendellenességek következtében. Ide sorolható többek között a lerakódások miatt fellépő érelmeszesedés, aortaszűkület, pajzsmirigy-túlműködés vagy a Cushing-szindróma.
Asztmás betegek kortikoszteroid-kezelése szintén kiválthat hipertóniát, de a horkolás, a légvételi nehézségek vagy az alvási apnoé is.

A tünetek

A hipertónia sokáig alattomosan meghúzódik. Elsődleges hipertóniánál akár évtizedek is eltelhetnek, mire észreveszik a betegséget, mivel fájdalommal vagy egyéb panasszal nem jár. Előbb-utóbb azonban észlelhetővé válik, bár a tünetek egyénenként változhatnak: fejfájás, szédülés, orrvérzés, fülzúgás utalhatnak rá. Ha nem kezelik, károsodhatnak a különböző szervek.

A folyamat ebben a szakaszban már erősen érezhető és mérhető elváltozásokat okoz: oxigénhiány, mellkasi fájdalom, látás- és egyensúlyzavarok, sőt szívinfarktus vagy agyvérzés sem zárható ki. Nagyfokú szédülés, látászavar, bénulás, tudatvesztés sürgősségi esetet jelez, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A háttérben állhat hipertenzív roham, akár 200/120 hgmm-es értékkel.

A diagnózis

A kórismét orvos állítja fel. Feltérképezi a előzményeket, amelyek a magas vérnyomással összefüggésben felmerülhetnek. Különösen a diabétesz, a szív- és keringési-, valamint a vesebetegségek jelentősek, csakúgy, mint a testsúly, az étkezési szokások, a testmozgás. A hipertónia legalább két – különböző időpontban, ülő helyzetben, öt perc nyugalmi időszak után végzett – mérés eredménye alapján diagnosztizálható.

Első alkalommal mindkét karon és mindkét lábon megmérik a nyomást, hogy az esetleges érrendszeri sajátosságok okozta eltérések kizárhatók legyenek. Szükséges lehet terheléses vizsgálat, és a rendszeres otthoni kontroll.

Otthoni vérnyomáskontroll

Valamennyi hipertóniás beteg számára javasolt a napi kétszeri mérés: az első délelőtt 6 és 9 óra között, a második este 6 és 9 óra között, mindig az étkezést és a gyógyszer bevételét megelőzően. Amikor a vérnyomás a terápia hatására stabilizálódott vagy normalizálódott, ritkulhatnak a mérések. A normálérték felső határa 135/85 hgmm. Lehetőleg a felkaron mérjünk – vegyük azonban figyelembe, hogy vannak csak csuklóra helyezhető szerkezetek.

Kiegészítő vizsgálatok

A modern diagnosztika és terápia eszköztára gazdagabb, minthogy csupán a vérnyomásmérésre hagyatkozzon. A helyes kezelés kiválasztásához figyelembe kell venni a már esetleg fennálló kísérő betegségeket. Fokozott kockázat a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a cukorbetegség.

Feltétlenül ellenőrizni kell a vérzsír-, a vércukor-, a kálium- és a kreatininszint, valamint a veseműködés minőségét jelző, vizeletből megállapítható értékeket. A vér- és vizeletvizsgálat – fennálló szervkárosodás esetén – kiegészíthető ultrahang-, röntgen-, EKG- és hormonvizsgálattal.

Mikor magas a vérnyomás?

A vérnyomás első, azaz szisztolés száma azt a nyomást jellemzi, amely a szív összehúzódásakor a vért az artériákba pumpálja. Ezután a szív elernyed, ilyenkor mérjük a második, azaz diasztolés értéket. A szisztolés és diasztolés nyomásértékeket mindig párban adjuk meg.

Vérnyomás meghatározás
WHO

 

(folytatjuk)

Kapcsolódó kifejezések: hipertónia  magas vérnyomás 
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!