Az alkoholizmus hatásai

Az alkoholizmus fő hatása: ráveszi a szenvedőt arra, hogy olyankor és olyan mennyiségben igyon, ami károsítja a fizikai egészségét. A másodlagos kár, amely ellehetetleníti az ivás kontrollálását, sokféleképpen jelentkezik. Az alkoholizmusnak jelentős társadalmi hatása is van az alkoholistára, illetve a családjára és barátaira egyaránt. Az alkoholisták közt nagyon magas az öngyilkosok aránya, különböző kutatások 8 és 21% közé teszik az öngyilkosságot elkövető alkoholisták arányát. A mentális egészségre is súlyos káros hatása van az alkoholizmusnak. Az alkoholisták közt az öngyilkosság elkövetésének veszélyét 5080-szor nagyobbnak találták, mint a teljes lakosság átlaga.

A csecsemőmirigy – thymus – amit kedezmirigynek is hívnak a mellcsont belső felszínén elhelyezkedő mirigyszerv, s a belső elválasztású mirigyek közé sorolják. Súlya 30-40 g. Maximális nagyságát a serdülőkor elején éri el, utána fokozatosan visszafejlődik.

A csecsemőmirigy az immunrendszer irányításának egyik központja, s az immunvédekezésben nagy szerepet játszó lymphocyták működését befolyásolja. A szervezet egyik központi nyirokszerve, amelybe főleg a születést közvetlenül megelőző és azt követő időszakban a csontvelőből un. őssejtek áramolnak be. Ezek alakulnak át nyiroksejtekké. A csontvelőben termelődnek a T lymphocyták, ezzel szemben a bélben, a garatmandulában és a csontvelő nyirokszövetében képződnek a B lymphocyták. A T lymphocyták között találunk segítősejteket, gátlósejteket és un. gyilkoló sejteket, amelyek nagyon bonyolult módon szabályozzák az immunvédekezést. Az érett B lymphocyták – plazmasejtek – antitesteket képeznek, s a vérben és a szövetekben elpusztítják a kórokozókat.

• Bővebben a betegségről

  Előfordul, hogy a csecsemőmirigy csökkent működése veleszületett jelenség. A későbbi károsodást elsősorban sugárártalom okozza. A csecsemőmirigy rendellenes működésének következménye az, hogy zavart lesz a T sejt immunitása. Ez azt eredményezi, hogy a fertőző betegségek iránti hajlam megnő, ugyanakkor az immunrendszer a testazonos anyagokat is elpusztítja (autoimmun megbetegedés). E megbetegedésekhez tartozik több pajzsmirigybetegség, a súlyos izomgyengeség, sőt a rosszindulatú daganatra való hajlam is megnő.

  A csecsemőmirigy zavarok tünetei attól függnek, hogy az immunrendszer zavaráról, daganatról vagy autoimmun betegségről van szó. A legjellemzőbbek: hajlam a fertőzésekre, az izmok fokozott fáradékonysága, légzési nehézségek és fáradt szemhéjak.

  A működés zavarait bonyolult laboratóriumi vizsgálat képes kimutatni. Ez igazolja a T sejtrendszer teljes hiányát, vagy elégtelen működését ill. kimutatható az AIDS betegségben a T segítősejtek számának jelentős csökkenése. Az autoimmun betegségekben általában a csecsemőmirigy megnagyobbodik, s ez röntgen- vagy ultrahangvizsgálattal kimutatható. Ilyen esetekben a mirigy eltávolítása teljes gyógyuláshoz, de legalábbis javuláshoz vezethet. Rosszindulatú daganat csak ritkán fordul elő.

  A kezelés része, de nem egyetlen megoldása lehet a csecsemőmirigy eltávolítása. A különböző gyógyszerek bizonyos esetekben hatásosak, de nem mindig eredményesek. Súlyosabb esetben a beteget steril környezetbe kell helyezni, mert minden fertőzéstől óvni kell.