Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Bence napja van. Holnap Bertalan napja lesz.
A+ A A-

Életmentő lehet a fogmosás

Életmentő lehet a fogmosásDr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó.

"Minden rendben" – nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyéből a fehér őrlőfogat. „Erősek a csontjai.” – mondja a szótlan betegnek - „Sosem lesz combnyaktörése.” Ráadásul valószínűleg megmenekül a szívbetegségektől is.

Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levő gyulladt és fertőzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa. Az orvosok már évek óta tudják, hogy az ínybetegségek kapcsolatban állnak a szívbetegségekkel, már csak a háttérben rejlő okok tekintetében kell megegyezniük.

A szívbetegeknél gyakran sokféle kockázati faktor is jelen van, mint pl. a magas koleszterinszint és a helytelen táplálkozás, így szinte lehetetlen megállapítani a rossz fogakat, mint kiváltó okot. A szívbetegség a nemzet első számú gyilkosa. 2004-ben 450000 életet követelt, az Amerikai Szív Szövetség szerint.

Habár nem ismeretes, a halálesetek közül mennyi írható az ínybetegségek számlájára, az Emory Egyetem szájpatológusa, Dr. Dwight Weathers feltételezése szerint ez a szám igen magas lehet. „Ha azt vesszük, hogy a 65 év felettiek 85%-ának, illetve a fiatalabb korosztály felének van valamilyen szájüregi betegsége, akkor valószínűleg elég sokaknál állhat fenn ez a helyzet.”

A rossz fog annyira elterjedt jelenség, hogy a fogbetegségek megszüntetésével megmenthető életek száma több százezerre is rúghat - mondta Dr. Steven Offenbacher, az Észak-Karolinai Egyetem kutató professzora. A szívbetegségek és fogproblémák közti összefüggés hátterében valószínűleg a testben keletkező nagyérzékenységű C-reaktív (hs-CRP) protein áll.

Az akut ínybetegség megemeli a vérben a hs-CRP szintjét, mely a sérülések vagy fertőzések miatti gyulladásokra adott természetes válaszreakció. Az Amerikai Szív Szövetség szerint a hs-CRP jelezheti a szívbetegségek kockázatának növekedését. „Számos bizonyíték van arra, hogy a gyulladás egy bujkáló gyilkos.” – mondta Offenbacher, aki már 15 éve kutatja a szívbetegségek és ínybetegségek kapcsolatát.

Dr. Michael Kowolik, aki az ínybetegségeket, a gyulladásokat és a hs-CRP-t kutatja az Indianai Egyetemen, arra figyelmeztet, hogy „ha úgy hisszük, hogy egészséges a szájüregünk, még lehet, hogy kockázatnak vagyunk kitéve. Lehetséges, hogy sok ember halt meg szívbetegségben rossz fogai miatt, és még csak nem is tudtak róla.”

Az ínybetegség mindenféle különösebb jel nélkül is támadhat az Amerikai Fogászati Szövetség szerint, akik a megelőzésre a megfelelő étrendet, a fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenőrzést javasolják.

Az orvostársadalomban heves viták tárgyát képezi az, hogy a hs-CRP egyszerűen csak a veszélyt jelzi, vagy konkrét kockázati tényező, mondta az Emory kardiológusa, Dr. Arshed Quyyumi.

A kutatások megállapították, hogy a hs-CRP egy kockázati tényező a szívbetegségek esetén, csakúgy, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint és az elhízás. Az állatkísérletek során kivehető volt, hogy a sejteket közvetlenül is károsítja a hs-CRP, mondta Quyyumi. Hogy többet tudhassanak meg a két betegség kapcsolatáról, ahhoz egy kiterjedt, 5-10 éves tanulmányra van szükség, több tízezer ember bevonásával. Csak azután jelenthetik ki az orvosok, hogy a jobb fogakkal megelőzhető a szívbetegség. A résztvevőket nagyon gondosan kellene megválogatni, hogy a kockázati faktoraik alapján több kontrollcsoportba lehessen őket osztani. „A rossz fogú embereknek is lehet más kockázati tényezőjük, mint mondjuk a dohányzás vagy a túlsúly.” Offenbacher szerint a jövőben a fogászati kutatóknak és a kardiológusoknak szorosabban kell együttműködniük. „Nemzeti szinten a legjobb, amit elérhetünk, hogy a fogászati felfedezéseket integrálják a kardiológiai tanulmányokba.”

A hs-CRP-n kívül a tudósok a szájban levő baktériumokat is a két betegség közötti lehetséges kapocsnak tekintik. A dublini Ír Királyi Sebészkollégium kutatói épp egy gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, mely azon az elven alapul, hogy a vérző ínyből a vérkeringésbe kerülő baktériumok megtámadják a szívet. A projekt vezetője, Dr. Steve Kerrigan elmondta, hogy a gyógyszer blokkolná a proteineket, melyek megengedik, hogy a baktériumok megtapadjanak a sejteken. Ezek a csomók blokkolják a szívbe jutó vér útját, így nő az infarktus kockázata. „Reméljük, hogy öt éven belül rendelkezésre áll majd a gyógyszer.” – jelentette ki Kerrigan, aki azt is elmondta, hogy a projektje 1 millió font támogatást kapott az Ír Egészségügyi Kutatási Bizottságtól, valamint a Brit Kutatási Alaptól.

A feltevés, mely szerint a szájüregi baktériumok veszélyeztetik a szívet, még intenzív orvosi viták tárgyát képezi. Bouloux szerint nem kétséges, hogy a beteg fogak eltávolítása során baktériumok kerülnek a véráramba. Viszont nincs bizonyíték arra, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a szívbetegséggel vagy az agyvérzéssel. Kerrigan is elismeri, hogy több kutatás is szükséges. „Hatalmas összegeket fektetnének ebbe a területbe, ha kiderülni, hogy közvetlen összefüggés van a szájüregi baktériumok és a szívbetegségek között.”

© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!