Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Klaudia napja van. Holnap Benedek napja lesz.
A+ A A-

Hipertónia: a félvállról vett fenyegetés

Hipertónia: a félvállról vett fenyegetésMagyarországon 2,5 millió ember szenved magasvérnyomás-betegségben, s ha lassan javul is a statisztika, a kezelt betegek több mint 50 százalékánál még nem sikerül elérni a ma optimálisnak tartott szintet. Kudarc ez betegnek, orvosnak egyaránt, s úgy tűnik, ezen a területen még nincs ok az optimizmusra. Dr. Barna István egyetemi magántanár, belgyógyász, hipertonológus, nephrológus, lipidológus, a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára mégsem pesszimista. Vele beszélgettünk.

Igazam van-e, ha állítom, a hipertónia egyike azon nagy kockázatú népbetegségeknek, amelyeket a legkevésbé veszünk komolyan?
– Igen, hiszen ezt a betegséget nem véletlenül nevezik néma gyilkosnak. Gyakori jelenség, hogy a magasvérnyomás-betegségben szenvedőnek – orvosi néven hipertóniásnak –, a betegség diagnózisa előtt igen gyakran nincsenek tünetei, mondhatni panaszmentes. A kezelés során azonban két-háromféle gyógyszert kell különböző időpontokban beszedni – ez a pénztárcáját is megterheli –, ráadásul ezek némelyike akár mellékhatást is okozhat. A magyar lakosság még nem annyira egészségtudatos, hogy a betegség okozta távoli fenyegetést ugyanúgy kezelje, mint az azonnal érzékelhető, fájdalmas bajokat. Pedig, aki nem veszi komolyan a magas vérnyomását, az súlyos betegségeket kockáztat, és biztosan csökken az egészségben eltöltött éveinek a száma.

Van-e közvetlen összefüggés a magasvérnyomás-betegség és a diabétesz között?
– A cukorbetegség nem okoz hipertóniát és fordítva, a hipertóniának sem következménye a diabétesz. A statisztikai adatok alapján a két betegség gyakran társul egymással,ezértadiabetológiaigondozás mindennapos része a vérnyomás mérése, és annak kezelése. A betegek többségénél egyszerre több kockázati tényező és/vagy szövődmény van jelen. A hipertóniás cukorbeteg a gondozás során mindkét betegsége miatt életmód-, és diétás tanácsadásban részesül. Mindkét állapotban rendszeresen kell ellenőrizni a koleszterin- és vérzsír értékeket. Külön figyelmet kell fordítani az érbetegség és idegkárosodás kialakulására, melyek súlyos elváltozást okozhatnak a vesében, a végtagokon vagy a szemeken.

Tévhit, hogy pusztán az életkor előrehaladtával emelkedik a vérnyomásérték. Kutatások szerint ugyanis minden életkorban érvényesül, hogy a normális testsúlyú emberek 30 százalékban fordul elő a hipertónia, a túlsúlyosak körében pedig 60–70 százalékban. A Hypertonia Társaság felmérése is azt mutatta, hogy hipertóniásokban, és diabeteses betegekben 80 százalék a túlsúlyos, illetve elhízottak aránya.

Az interjú a reklám után folytatódik

 

Önnek egyszerűbb összetettségében nézni a képet, hiszen több orvos-szakmában szerzett képzettséget, a belgyógyászati szakvizsga után megszerezte többek között a nephrológiai (vesebetegség), a hypertonológusi (magasvérnyomással foglalkozó specialista) és a lipidológusi (zsíranyagcsere zavaraival foglalkozó specialista) szakképesítést. Mi motiválta Önt ebben?
– Úgy gondolom, az ember bármerre indul, nem maradhat meg egy szűk szakterületen. Megtehetném, hogy a ma forgalomban lévő 760 vérnyomáscsökkentő gyógyszerből kiválasztom a megfelelőt és a szakmai irányelveket alkalmazva igyekszem beállítani a beteg vérnyomását. A beteg ember állapota azonban nemcsak a vérnyomásértéktől függ, ezért ha a keringési betegség okozta állapotban akarunk segíteni, akkor nagyobb ismerettel ez könnyebben megvalósítható. Az egészségügyben ma jellemző a specializálódás, cukorbetegségben és magasvérnyomás betegségben, ebben a fokozott kockázatú állapotban nem ebben látom az egyedüli megoldást. Csapatban kell dolgozni, szűkebb értelemben, az egyes beteg kezelésében közreműködő szakemberek együttműködését értve ezen. Ugyanakkor tágabb értelemben is, az is a csapatmunka része, ha a média segítségével jut el az információ a beteghez, vagy ha tudományos társaság szervezte oktatási, képzési programokon dolgozunk.

2005-ben a Magyar Hypertonia Társaság útjára indította az „Éljen 140/90 Hgmm alatt” Programot. A kezdeményezést megalapozó felmérésből kiderült, hogy a hipertónia kevéssé felismert betegség, ráadásul a már kezelés alatt állók 50 százalékánál nem sikerül elérni az optimális vérnyomásértéket. Köztudott, hogy a cukorbetegek esetében nem 140/90 Hgmm alá, hanem tartósan 130/80 Hgmm alá kell kerülnie a vérnyomásértéknek. Ön a kezdetektől a program egyik tevékeny résztvevője. Milyen eredményeket értek el?
– Az induláskor magára a betegségre hívtuk fel a figyelmet, ekkor vált ismertté az „Éljen 140/90 Hgmm alatt” üzenetünk. Egy évvel később a célvérnyomás érték elérését, majd az optimális értékek megtartását tűztük ki célul, 2009-ben pedig a Tudatos Törődés Napjának megszervezésével éppen a fentebb vázolt egészségtudatosságnak és komplex szemléletnek adtunk hírverést. Persze a látványos, nagy akciók közben az igazi eredmények a hétköznapokban születtek. Több mint ezer orvos bevonásával, képzésükkel, továbbképzésükkel, valamint a betegek otthoni vérnyomásmérésének támogatásával léptünk tovább. Az induláskor a kezelésbe vont betegek 40 százaléka érte el az optimális vérnyomásértéket, két év múlva már 44,6 százalékuké volt tartósan 140/90 alatt, ami plusz ötvenezer embernél jelentett kockázatcsökkenést. Eredmény az is, hogy a cukorbetegek esetében mára általánossá vált törekvés a kisebb vérnyomásérték elérése.

A program sikerének egyik fontos eleme volt az, hogy nem az addigi kudarcok felelősét kutatta, hanem támogatást nyújtott az orvos-beteg együttműködés és kommunikáció javításához, ami az életmóddal összefüggő betegség esetében a kezelés eredményességének kulcsa. Ön hogyan látja ezt?
– Ez talán a legnehezebb, s nem tisztán orvos-szakmai, hanem inkább szemléleti kérdés. Ma igen sok vérnyomáscsökkentő szer van forgalomban, és ez nagyban segíti az orvosokat a betegük kezelésében. Csakhogy a kezelés során számos tényezőt kell egyszerre befolyásolni, ezek egy részét életmód- és az étkezés változtatásával. Ez a rész nem az orvoson múlik, ő érveket vagy módszereket adhat segítségül. Abban van a legfőbb szerepe, hogy a beteg megértse, hogy a kezelés róla szól, ez az ő betegsége, tulajdonképpen neki kell lépnie, neki kell, hogy fontos legyen, hiszen ez az ő érdeke.

A betegség összetett, s a kialakulásában szerepet játszó tényezők nem szüntethetők meg egy csapásra. Hogy a sok-sok teendő közül melyiket, milyen sorrendben, hogyan, és milyen eredménnyel teszi meg a beteg, abban segítheti, támogathatja, irányíthatja a kezelőorvos. A gyógyszerek pontos szedése mellett, figyelemmel kell lenni a vérnyomást emelő nátriumklorid (konyhasó) fogyasztás csökkentésére is. Az egyik leghatékonyabb érszűkítő anyag a nikotin, ezért a dohányzás abbahagyása különösen cukorbetegekben kiemelt jelentőségű. A túlsúly leküzdése a beteg ember egyik legnagyobb és egyben legnehezebb feladata. A jó beteg orvos kapcsolatban elérhető, hogy együtt dolgozzanak, és együtt küzdjenek mindezekért. A szakmánkban van egy régi mondás: a túlsúlyos beteg megtalálja a túlsúlyos, a dohányzó a dohányzó, és a lusta meg a lusta orvosát, azt, akinél nagyobb megértésre, belátásra talál. Én évek óta aktívan sportolok, a felgyülemlett feszültséget levezethetem, és egyben a mozgás, játék örömét is megkapom. Ezért sem véletlen, hogy mindenkinek ajánlom a testmozgást.

Szakiskolától, egészségügyi főiskolán át az egyetemig tanít, és orvosi továbbképzéseket tart. Több mint 30 éve osztályán betegeket kezel. 33 könyv és könyvrészlet szerzője, több mint száz tudományos közleménye és számolatlan laikus ismeretterjesztő cikke jelent meg, hetente több interjút ad, előadásokat tart hazai és nemzetközi kongresszusokon. Konferenciákat szervez, eközben több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, főtitkárként folyamatosan dogozik a hipertónia társaságban... Honnan van minderre ideje?
– Tudja, nagyon szeretem a munkámat, még mindig örömet okoz. Tény, hogy a családomra, barátaimra kevesebb idő jut, mint szeretném és sajnos mindez igaz a hobbijaimra, a jazz és komolyzenére éppúgy, mint a kiállításokra. Nemigen nézek tévét, így a statisztikák szerint átlagban négy órát nyerek naponta.

Komornik Vera

Dr. Barna István 1954-ben Budapesten született. 1979-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a végzés óta az Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik. 1984-ben belgyógyász, 1988-ban nephrológus szakvizsgát tesz, 1999-ben szerez hypertonológus szakképesítést. 2001-ben családorvosi vizsgát tesz, 2007-ben lipidológus szakképesítést szerez. 1996-óta az orvostudományok kandidátusa, 2001-óta egyetemi magántanár. 145 közlemény, (82 elsőszerzős) 33 könyv- és könyvrészlet, (elsőszerzős 25) 289 kongresszusi előadás (elsőszerzős (210) 140 továbbképző előadás fűződik a nevéhez. Több hazai és nemzetközi szakmai szövetség és tudományos társaság tagja, illetve vezetőségi tagja. Több hazai orvosi és egészségügyi szaklap szerkesztőbizottsági tagja, illetve vezető szerkesztője.

© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!