Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Jónás és Renátó napja van. Holnap Szilvia napja lesz.
A+ A A-

Dr. Toldy-Schedel Emil: "Az ember erre belül, a szívében hívást kap"

Dr. Toldy-Schedel EmilTitkon sokunkban él a vágy, hogy hőssé váljunk, nagy, világraszóló tetteink legyenek, nevünk együtt hangozzék el Gandhiéval vagy Teréz Anyáéval...

Esténként ülünk a Híradó előtt, dermedten nézve háborút, éhínséget és árvizet, s gondolatban rögtön a helyszínen termünk enyhíteni a borzalmakat. Aztán maradunk. A fotelben. Majd másnap azt nézzük a Híradóban, hogy sokan valóban odautaztak tenni valamit, de köszönik, nem kérnek a hírnévből! Hiszen nem „villogni” mentek, dolguk van; épp enyhítenek a borzalmakon.

Dr. Toldy-Schedel Emil az utóbbiak közül való, Jézus alázatos szolgája

A Budai Irgalmas Rendi Kórház fiatal kardiológusa önkéntesként már megjárta Afrikát, Erdélyt, Koszovót, látta a cunami okozta károkat . Volt elszántsága felállni a fotelből. Tiszta, egyenes jelleme, közvetlensége és alázata miatt méltán nevezhetjük őt Jézus szolgájának. Hite átütő, a vele történt beszélgetés után  én is a gyóntatóba indultam – emberibben élni, újrakezdeni.

- Tetszik a neved. Rokonságban állsz azzal a Toldy (Schedel) Ferenccel, akit a Magyar Irodalomtörténet Atyjának tekintünk?

- Igen, ha minden igaz, ő a szépapám. Egyszerre volt orvos és irodalomtörténész, ami kétségtelenül érdekes párosítás.

- A te életed szintén tele van érdekes párosításokkal.

- Talán azért, mert olyan családból jövök! Anyukám filmrendező és művészettörténész, apukám pedig orvos. Ezért egyrészt már pici koromban  bejártam az országot olyan forgatócsoportokkal, amelyek művészettörténet vagy építészet témában készítettek  filmeket, másrészt közvetlen közelről láthattam, hogyan él az orvos reggel héttől mondjuk este nyolcig.

- Akkor érthető, hogy sokoldalú vagy! A gyógyítás mellett foglalkozol menedzseléssel is, neved ugyanúgy feltűnik „kutya ügyben”, a Rex Alapítványnál, mint a Hospice Alapítvány papírjain, sőt Czippán Katalinnal könyvet írtál a Kisvakond nadrágjáról, ami a címe ellenére nem mese.

- Tényleg nem mese! A könyv a „szektorok” közötti hídépítésről szól. Oktató anyag arról, miként működhet együtt a civil és az üzleti szféra. Ami persze igazából nincs, csak emberek vannak. Akik, ha kicsit belelátnak az üzleti életbe, összefogva sokat tehetnek, katalizálhatják a világot. Rengeteg embernek van nagyszerű ötlete, csak képtelen pénzt szerezni hozzá. Na most, ezt megtanulva, már nem az lesz a nyertes, aki jobban reprezentál, hanem az, akinek életképesebb az ötlete.

- Az iskolás éveid alatt is ilyen aktív életet éltél?

- Ó, én eredetileg nagyon zárkózott voltam! Viszont sokat olvastam, ami lassan változtatni kezdett. Emlékszem, először apukám a kezembe nyomta a „Mi újság az Állatkertben, 1932” című könyvet. Te, őrületesen nehéz szövegnek bizonyult, gülüztek tőle a szemeim, mert tele volt olyan adatokkal, hogy teszem azt „Dr. D. adott x összeget a Kakadu Ház javára, melyből felújították a…” Végül anyukám megszánt és inkább adott Fekete István-művet, az már könnyebben ment. Mire leérettségiztem, szerettem olvasni és ismertem a világirodalom nagyjait.

Dr. Toldy-Schedel Emil: - Hol történt az az érettségi?

- Hol máshol, mint a Toldy Gimnáziumban?! Nálunk mindenki oda járt, ez családi tradíció. Sokan ugrattak azzal, hogy nekem elég bemutatkoznom, rögtön kapom a jegyet…

- A kamaszkorod izgalmas történelmi időre esik.

- Ez így van, hiszen 1985–1989 között átélhettem a rendszer változását. Mi már ott lehettünk a környező országok tüntetésein, sőt, a gimnázium igazgatója is kaphatott rólunk „ejnye-bejnye levelet” mondjuk egy Miskolc melletti rendezvény miatt. Ami után szeptemberben ugyan jött a fejmosás, de ennek ellenére kimondhattuk, amit gondoltunk. Minden változóban, alakulóban volt, még senki sem tudhatta, mi lesz az egészből.

- Mondjuk keletnémet menekültáradat, mert náluk szintén dőlni készült a kommunizmus fala. Velük hogyan kerültél kapcsolatba?

- A Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templomban alakult, én pedig oda jártam. Nekem magától értetődött, hogy közéjük állok, tehát amikor elkezdtek foglalkozni a menekültekkel, én abban már részt vettem. Emlékszem, sátrakat vertek fel nekik a kertben. Te, őket oltalmazva olyan bátrak lettünk, hogy nem engedtünk be hozzájuk sem diplomatát, sem rendőrt! Most képzeld el a jelenetet, ahogy egy tizennyolc éves srác elküldi őket rögtön a kapunál ... Valóban izgalmas idők voltak.           

- Gondolom, gyermekkorod óta hitben jársz.

- Persze, katolikus családba születtem. Igaz, a szüleim mindent rám bíztak, de engem vonzott az út, amelyen jártak. Kétségtelenül éltem át hullámvölgyeket, mégis örülök neki, mivel azok bizonyultak a legtermékenyebb időszakoknak. Érdekes állapot eltávolodni a hittől. Amikor kezded rosszul érezni magad a bőrödben, óhatatlanul megoldásokat keresel, ez a tény pedig mozgásba hoz téged, és sodorni kezd tovább új, ismeretlen utak felé.

Vannak felkapott és feledett konfliktusok, melyek hírértékét a sajtó határozza meg...

- Téged kifejezetten veszélyes utak felé sodort. Önkéntesként olyan katasztrófa sújtotta helyeken jártál, amilyeneket mi csak a meleg otthonunkból szoktunk elképedve figyelni.

Dr. Toldy-Schedel Emil: - Nézd, az ember erre belül, a szívében hívást kap! Érzi, hogy ilyen feladata van, és természetesen adatnak mellé olyan személyek, akik erősítik ebben. Amikor először kijutottam Erdélybe, aztán a Délvidékre, vagy épp Tiszaörsön vezettem menekülttábort, mindig jöttek olyanok, akikkel „egy húron pendültem”. Ezért talán érthető, hogy ha valamelyikük segítségre szorult, szólt nekem. Velük jutottam el Afrikába, Albániába, Szudánba. Olyan helyekre, amelyeket esetleg már régen elfelejtett a sajtó. Egyébként furcsa világ a média… Vannak felkapott és feledett konfliktusok, melyek hírértékét a sajtó határozza meg. Ami hirtelen történik, azt „feltuningolják”, ám ami folyamatosan zajlik, az hamarosan unalmassá válik. Kit érdekel például, hogy Szudánban máig lehet kapni gyermeket rabszolgának?! Senkit! A cunami borzalmait is csak a turisták által látogatott területekről mutatták, pedig a pusztulás máshol jóval nagyobb volt. Vegyük a rengéstől alig harminc kilométerre levő Ache tartományt. Azt nemcsak a tenger nyalta le, arrafelé valóban minden összeomlott! Viszont senki sem láthatta, mert a területre 1993 óta külföldi be nem tehette a lábát. De tovább megyek. Afrikáért többször indult különböző felbuzdulás, és ugyan mi változott alapvetően? Semmi …Látod, sok fajtája van a nyomornak. Mást hoz a tenger, s megint mást mérünk mi egymásra.

- A csapások alatt azért erősödünk is.

- Az biztos, hogy ezeken a területeken ritka az öngyilkosság, válsághelyzetben kétségtelenül van feladat, ami doppingol! Békeidőben sok a pótcselekvés, kell újabb autó, ház és mellprotézis, viszont egy-egy katasztrófa után minden átértékelődik. Katalizálni lehet az ott élőket, mert amikor látják, hogy messziről jövünk hozzájuk, hiszen fontosak nekünk, akkor
ettől felrázódnak és aktívan akarnak tenni valamit a helyzetük javításáért. Ilyenkor mindig
feltöltődve térek haza azon töprengve, vajon nekik jobb-e, akik kaphattak, vagy nekem, aki
adhattam.       

- Hamar ér véget a földi élet. Te orvosként sok elmúlás tanúja lehettél. Nem félsz a haláltól?

- Nem félek, én úgy vagyok vele, hogy az is természetes. Persze tisztában vagyok azzal, milyen komoly dolog, mert látom  a „visszatérő” betegeimen. Valami nagyon mély élmény éri őket, ami miatt ebbe a létbe visszatérve gyökeresen változik át a személyiségük, az életvitelük. Sokat gondolkodom azon, mi a célravezetőbb az „átmenetel” szempontjából, hirtelen elmenni vagy lassan haldokolni? Talán az utóbbi, mivel van idő felkészülni és érni.

- Gondolom, a mennyek országára. Emil, én titokban remélem, hogy lesznek ott állatok is.

- Azt nem tudom, lesznek-e. Mondjuk, nekem, itt a földön van négy innen-onnan összeszedett kutyám. Abban viszont biztos vagyok, hogy kimondhatatlanul boldogok leszünk Isten Országában és nem fog már semmi, de semmi hiányozni, mert a teljességet éljük majd. Szóval, hidd el, jó lesz ott nekünk, nagyon, nagyon jó!       

Fajkusz Lory - szentkereszt.hu
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!