Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.
A+ A A-

Az ízületi porckopás - az artrózis 1. rész

Az ízületi porckopás - az artrózis 1.részAz ízületi porckopás, orvosi nyelven artrózis, a leggyakoribb és legrégibb ízületi betegség. Már a dinoszauruszok csontjain is láthatók artrózis jelei.

Az emberek 15%-a szenved artrózisban, vagyis Magyarországon 1,5 millió embernek van artrózis okozta panasza. A röntgennel kimutatható artrózis előfordulása, ennek több mint kétszerese. 60-65 éves koron felül szinte mindenkinél kimutatható röntgen vizsgálattal artrózis, de ezek jó része sohasem okoz fájdalmat, mozgáskorlátozottságot.

Az egészséges ízület

A normális ízület precíziós szerkezet. Ha működésébe hiba csúszik, az már az ízület nem megfelelő működéséhez, artrózishoz vezet. Az ízületet általában két ízületi csontvég alkotja, melyek közül a domború az ízületi fej, a homorú az ízületi vápa.

Az ízületi csontvégeket porc borítja. A porc rendkívül rugalmas szövet, mely viszonylag kevés porcsejtből, s a sejtek közti rostokból és alapállományból áll.

Az ízületi porc rendkívül rugalmas lökhárító, mely akár hirtelen jelentkező hatalmas erőbehatások (pl. ugrás, esés) hatására összenyomódik, majd nyugalomban visszaugrik eredeti vastagságára. A növekedés befejeztével a porc nem kap vérellátást, táplálását az ízületi folyadék biztosítja. Ezt az ízületi csontvégeket összetartó ízületi tok ízület felé eső részén található ízületi belhártya termeli: a hártyában keringő vér szűrletéhez hozzáadódnak az ízületi belhártya sejtjeinek termékei. Ezek közül legfontosabb az ízület kenőanyaga, a hialuronát fehérje. Az ízületi folyadék, a szinovia az ízületi porcfelszínek közt helyezkedik el, folyadéktartalma alkalmazkodik az ízület terheléséhez, s a terhelés során is biztosítja az ízfelszínek szinte súrlódásmentes mozgását. A szinóvia rendkívül kismennyiségű. Legnagyobb ízületünkben, a térdízületben sincs normális esetben 0,5–1,0 ml-nél több.

Az ízületet külső és belső szalagok erősíthetik, félhold- vagy horog alakú porcképződmények is részt vehetnek elhalásában. Ilyenek a térdízületben lévő meniszkuszok, melyek gyakran sérülhetnek. Sok ízületet, így például a térdet izmok is stabilizálják. Ez azért fontos, mert ha az izom nincs tréningben, alul van terhelve, a térdízület instabillá, sérülékennyé válik.

Az ízületi porcban nemcsak erek, idegek sincsenek, ezért a porc nem fáj. Fájhat azonban a porc alatti csont, az ízületi belhártya, az ízületi tok, a szalagok, s az ízületi csontvégeken tapadó inak tapadási helyei a csonthártyán. Fontos tény, hogy az ízületi porc rendkívül korlátozottan tud regenerálódni. Kis- és nem túl mély porcsérülések – ha nem is teljes értékű porccal – de kitelítődhetnek, a nagyobbak és mélyebbek azonban nem. Ezért igen fontos, hogy az ízületi sérülések pontos, szakszerű ellátása megtörténjék akkor is, ha nem járnak töréssel.

Az artrózis okai

Örökletesség

Egypetéjű ikrek vizsgálata azt mutatja, hogy az ikerpárok felében alakul ki az ikerpár mindkét tagján azonos típusú artrózis. Így kimondható, hogy az artrózis kialakulásában 50%-ban öröklődés, 50%-ban környezeti tényezők játszanak szerepet.

A főleg középkorú hölgyeken jelentkező kézartrózis az ujjak, különösen a körömpercek bütykösödésével jár. A körömpercek bütykösödését Heberden csomóknak nevezzük. Ez a fajta artrózis elsősorban leányágon öröklődik. A csomók általában csak addig fájnak, amíg kinőnek. Később inkább csak szépséghibát okoznak, de zongoristákat, kézműveseket pályájuk feladására kényszeríthetik.

Az öröklődő kézartrózishoz gyakran csatlakozik a térd- és más ízületek artrózisa.

Környezeti tényezők

Ezek közül legfontosabb az ízületi porc túlterhelése, vagy alulterhelése. Nem normálisan fejlődött ízületek, vagy nem megfelelő porc esetén már a normál terhelés is túlterhelésnek számít.

Környezeti tényezők artrózis kialakulásában

Normális ízület túlterhelése;  Nem normális ízület terhelése;
Elhízás, túlsúly Nem normális az ízfelszínek illeszkedése, tengelyállása, mozgása (hipermobil, beszűkült mozgású)
Egyes izületek egyoldali túlterhelése pl. bányászok, futballisták térd-, balettáncosok lábartrózisa Nem normális az ízület, mert sérült, beteg vagy beteg volt
Normál ízület alulterhelése: immobilitás, kevés mozgás, fájdalom, izomgyengeség Nem normális a porc, mert veleszületett vagy szerzett anyagcserezavar, gyógyszerek a porc ellenállóképességét csökkentik

Nem normális ízület

Gyakori, hogy az ízületi fej és az ízületi vápa nem illeszkedik megfelelően. Ilyen a gyakran már csecsemőkorban észlelhető csípőficam vagy csípőízületi diszplázia. Ez esetben a csípőízület vápája sekély, nem fogadja magába megfelelően a combfejet. Csecsemőkorban ez a rendellenesség megfelelően kezelhető, de megfelelően mély vápa nem mindig alakul ki. Az ilyen gyermek – legtöbbször lányokat érint – ne menjen művészi tornászni, kosárlabdázni, ne válasszon olyan sportot, foglalkozást, mely terheli a csípőízületet.

Nem ritka az ízületek túlmozgékonysága (hypermobilitása). Ilyenkor a könyök, térd 180 fokon túl nyújtható, túlnyújthatók az ujjak is. Az ilyen gyerekek balettre, szertornára, művészi tornára igen alkalmasak, mert hajlékonyak, de ezek a sportok túlterhelik ízületeiket. Artrózisra hajlamosítanak természetesen nem megfelelő tengelyállású ízületek, a normálisnál nagyobb fokú X-láb vagy O-láb, és tulajdonképpen minden ízületi betegség, nem kellően kezelt ízületi sérülés, izomgyengeség okozta izületi instabilitás.

Előfordul, hogy az izületi porc nem megfelelő minőségű. Ritka, veleszületett anyagcsere betegségek kevéssé ellenálló porcot eredményezhetnek, de az élet során kialakuló anyagcsere betegségek, így a cukorbetegség, pajzsmirigy csökkent működése, elhízás, porckárosító gyógyszerek, pl. a szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentők is károsíthatják az ízületi porcot.

Vizsgálataink azt mutatják, hogy a D-vitamin és ösztrogén vagyis női hormonhiány is károsítja a porcot.

Normális ízület túlterhelése

Normális ízület túlterhelése is artrózishoz vezethet. Így ismeretesek foglalkozási artrózisok: földművesek, szabadfogású birkózók csípő-, bányászok, futballisták térd-, szövőnők, judozók körömperc-, préslég-szerszámmal dolgozók könyök-artrózisa.

Normális ízület túlterhelésének leggyakoribb oka azonban az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Az elhízás

A térdartrózis előfordulásának járványszerű megugrásában az elhízás a döntő tényező. 5 kg súlyfelesleg a térdízületi artrózis kockázatát 50%-kal növeli. Az elhízás nemcsak az ízület túlterhelése révén hat. A zsírszövetben olyan gyulladáskeltő és egyéb anyagok termelődnek, melyek a porcot károsítják. Így kövéreken nemcsak a térd, de a kézartrózis is lényegesen gyakoribb.

Ismeretlen okú artrózisok

Vannak artrózisban szenvedők, akik betegsége okát nem tudjuk. Lehet, hogy még nem ismert genetikai, vagy környezeti okai vannak, vagy az ízület anatómiája, funkciója oly kismértékben tér el a normálistól, hogy nem ismerjük fel.

Gyakori pl. 45–50 éves hölgyek térdartrózisa, melynek első jele, hogy az illető arra figyel fel, hogy térde elformátlanodik. Fájdalom nincs, s a röntgenvizsgálat sem mutat kezdetben kórosat. Hormonális vagy genetikai tényezők lehetnek okai ennek, a csípőartrózis hátterében sok esetben csípőízületi diszplázia észlelhető.

Az artrózist nem az öregedés okozza

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy artrózis már akár tizen- vagy huszonéves korban is jelentkezhet. A kor előrehaladtával az artrózis előfordulása gyakoribbá válik, de ennek nem a normális öregedés az oka. A kor előrehaladtával az érbetegségek, az „érelmeszesedés” előfordulása is növekszik ugyan, de ez sem az öregedés következménye.

Kiderült, hogy az artrózis és ateroszklerózis (érelmeszesedés) kialakulásának folyamata igen hasonló: szerepet játszanak mindkét betegség kialakulásában gyulladáskeltő anyagok, koleszterin lerakódás, a vér alvadékonyságának fokozódása, vérrögképződés. Ez utóbbi az ízületi porc alatti csontréteg ereit zárja el. Ez a csontréteg tömörebbé, merevebbé válik, s ezért lökhárító szerepét nem tudja teljesíteni.

Érdekes módon az ízületben, izületi porcban ugyanazok a mészkristályok rakódnak le, mint az ateroszklerotikus erek, ún. „plakk”-jaiban, vagy a cukorbetegek erei falának középső rétegében, a médiában.

Ezért igen fontos az a többszörösen megerősített adat, hogy az artrózisos betegek szív- és érrendszeri megbetegedési száma és halálozása kétszerese az azonos korú és nemű, nem artrózisos betegek szív- és érrendszeri megbetegedési számának és halálozásának.

Az artrózis megelőzése

A Csont és Ízület Évtizede Program épp ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás megelőzése teljesen azonos:
–    az ideális testsúly megtartása, illetve visszaszerzése
–    a megfelelő fizikai mozgás és terhelés

Az Egyesült Államokban végeztek olyan vizsgálatot, miszerint térdartrózis korai vagy közepes stádiumában lévő hölgyek heti 8–10 km-t kocogtak 3 éven át, s artrózisuk kevésbé haladt előre, mint azoké a társaiké, akik nem kocogtak.
–    a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése

Az artrózis megelőzéséhez ezen kívül szükséges, hogy egyes izületeket ne terheljünk túl, illetve kerüljük el az ízületi sérüléseket. Ha a sérülés mégis bekövetkezett, törekedjünk a sérülés minél teljesebb helyreállítására.

Az artrózis tünetei

Említettük, hogy artrózisos ízületek nagyobb része tartósan vagy sohasem okoz klinikai tüneteket. Melyek azok a tünetek, melyek mégis jelentkezhetnek?

Legegyszerűbb tünet a fájdalom

Az artrózis okozta fájdalomra jellemző, hogy terhelésre, mozgásra jelentkezik, nyugalomban szűnik. Artrózis gyulladásos stádiumában azonban nyugalomban is van fájdalma a betegnek. Jellemző artrózisra az ún. „indítási” vagy „megindítási” fájdalom. Ez azt jelenti, hogy hosszabb fekvés vagy ülés után a beteg nehezen kel fel, indul el, s az első néhány lépés nagyon fájdalmas. Ezt követően azonban az artrózisos ízület bejáródik, a beteg könnyebben, kevesebb fájdalommal jár. Hosszabb járás után azonban a mozgás ismét fájdalmassá válik.

A fájdalom azonban nem csak tünet, hanem az artrózist rontó tényező. A fájdalom, még az enyhe fájdalom is reflexesen azonnal és jelentősen csökkenti az ízületet stabilizáló izmok erejét, így térdízület esetén a nagyfejű combizom erejét.

Az ízület így instabillá válik, sérülékenyebb, az ízület elemei fokozottan sérülnek, ez további fájdalmat gerjeszt és ördögi kör alakul ki.

Deformitás

Az artrózisos ízület deformitása lehet a betegség első tünete. Említettem már középkorú nők térdének elformátlanodását, s a Heberden csomókat, melyek az ujjak körömpercének peremén nőnek. Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban röntgenfelvételen nem láthatók. Először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek később elcsontosodnak.

Ezek a csontkinövések, a csontcsőrök az ún. oszteofíták. Ezek az artrózis első jelei a röntgenfelvételen.

Deformitás alakulhat ki oly módon is, hogy az ízület – így a térd vagy egy-egy ujj, pl. a hüvelykujj – nem nyújtható, nem egyenesíthető ki teljesen, vagy az ízület lötyög, kitér normális helyzetéből. Lötyögő térd terhelésekor eltér a végtag tengelyétől, de ujjpercek is eltérhetnek az ujj tengelyétől.

Jelentkezhet az ízület vagy az ízület környéki nyáktömlők duzzanata. Ez azonban nem csontos tapintatú, hanem puha, rugalmas duzzanat. A duzzanat legtöbbször az ízületi folyadék felszaporodásának következménye, amit gyulladás okoz. Gyulladást okozhat az artrózisos ízület túlterhelése, sérülése, lehűlése vagy fölmelegedése is, illetve nem ritkán mészkristályok felszabadulása a porcból.

Az ízület funkciózavara

Ez legtöbbször már az előrehaladott artrózis tünete, bár egyszerűen fájdalom is okozhat funkciózavart, pl. sántítást. Funkciózavart okozhat a deformitás, az ízület duzzanata, levált porcdarab – ízületi egérnek is nevezzük – becsípődése az ízületi porcfelszínek közé. A fájdalom következtében az ízület igyekszik a legkevésbé fájdalmas helyzetet fokozni, illetve reflexesen is kialakulhat az izmok tartós, görcsös állapota, mely az ízületi tok, a környező kötőszövet illetve izmok zsugorodásához, kontraktúrájához vezet.

A térd hajlításos zsugora (flexiós kontraktúra) következtében a beteg nem tudja teljesen kinyújtani a térdét. Már kisfokú flexiós térdkontraktúra nagy járásnehézséget okoz.

A csípőízület flexiós kontraktúrája gyakran észrevétlenül alakul ki. A csípőfájdalom gyakran a térdbe sugárzik, s gyakran csak ott jelentkezik. A csípő kialakuló flexiós kontraktúrája következtében a beteg előrehajló felsőtesttel jár. Egyébként a csípő rotációja befelé és kifelé döntése szűkül be legkorábban. Ennek következtében a háton fekvő beteg lábát talpra húzza, behajlított csípővel és térddel fekvő beteg nem tudja csípőjét a fekvőhely szintjéig dönteni.

A hüvelykujj kontraktúrája következtében a beteg nem tudja hüvelykujját sem teljesen eltávolítani többi ujjától, sem szembefordítani (opponálni), így nem tudja a kisebb tárgyakat biztosan megragadni.

Funkciózavart okoz – mint már említettük –, az ízület túlmozgása, hypermobilitása.

Az artrózis diagnózisa

A diagnózis felállítása a jellemző fájdalom, deformitás, funkciózavar következtében nem nehéz. Röntgenfelvétel általában csak a diagnózis megerősítéséhez, más kórképek kizárásához szükséges.

Kórlefolyás

Az artrózis nem okvetlen állandóan romló, progresszív betegség. Írtuk, hogy pl. a kéz Heberden csomói kinövésük után sokszor nem okoznak panaszt. Térdartrózis tünetei is jelentkezhetnek epizódikusan, sőt az is előfordul, hogy fájdalmas, gyulladásos kezdet után nem okoz a betegség később tünetet.

(Legközelebb az artrózis kezelésével folytatjuk sorozatunkat.)

Kapcsolódó kifejezések: artrózis  ízület  ízületi porckopás 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!