Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz.
A+ A A-

A csontritkulás is népbetegség

Multithumb found errors on this page:

There was a problem loading image http://drinfo.hu/images/stories/netdoktor/2008mozgas/osteoporosis3.jpg
There was a problem loading image http://drinfo.hu/images/stories/netdoktor/2008mozgas/osteoporosis3.jpg
A csontritkulás is népbetegségMagyarországon minden tizedik ember szenved csontritkulásban. A 40 év feletti magyar nők többségét veszélyezteti a betegség kialakulása.

Oszteoporozis világszerte több százmillió embert súlyt és hazánkban is a lakosság 7-10 százalékát érinti. Csontjaink belső szöveti felépítését, szerkezetét, tömegét az építő és bontó folyamatok állandóan alakítják. A csontszövet állománya gyermek- és serdülőkorban, majd egészen körülbelül 20 éves korig gyarapszik - ekkor az építő folyamatok vannak túlsúlyban.

A csontozat 30 éves korig tovább erősödik, majd először alig, később egyre inkább fogyni, gyengülni kezd. A nőknél a menopauzát követő időszakban felerősödnek ezek a folyamatok. Az élettanilag normális csontvesztés mintegy évi 3-5%, ennél nagyobb mértékű csontvesztés esetén beszélünk oszteoporózisról. A csontritkulás tüneteinek felismerése nagyon fontos a kialakuló tünetek súlyosságának csökkentése érdekében.

A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete indítványára A CSONTRITKULÁS, AZ OSTEOPOROSIS VILÁGNAPJÁt korábban június 24-én, 1999 óta október 20-án tartják. Magyarországon 1996-ban rendezték meg először. A betegség Magyarországon is komoly népegészségügyi gond. Gyógyítására és megelőzésére országos program készült, amelynek alapján 1995 végére kialakult az országos ellátó hálózat is.A csontsűrűség mérésére alkalmas módszerek közül leginkább az ún. oszteodenzitometriás (ODM) mérést szokták alkalmazni, mely azon alapul, hogy a kibocsátott energia a csontszöveten áthaladva elnyelődik. A mérés során az oszteoporotikus törésnek leginkább kitett helyeken, általában az alkaron mérik a csont tömegét. Minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, minél ritkább, kisebb tömegű, annál kevesebb energiát nyel el. Az optimális csonttömeget statisztikai módszerekkel határozzák meg, és az ettől való eltérés arányos a csonttörés kockázatával. Amennyiben csontritkulás mutatható ki, laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok segítségével kell tisztázni a csonttömeg-vesztés konkrét okát.

Az orvostudomány általában "néma járványként" emlegeti a csontritkulást, pontosan azért, mert kezdődő csontritkulásnak (csont- és ásványianyag-tartalom csökkenés, mikroszerkezet károsodás) még nincsenek kézzelfogható tünetei. A betegség sokszor már csak súlyos esetben okoz tüneteket (fájdalom, testmagasság csökkenés, esetleg csonttörések), amikor a károsodás már nem fordítható vissza.

A csontritkulás tünetei leggyakrabban minden előzmény nélkül, hirtelen bukkannak fel, ha nem figyelünk az apróbb jelekre korábban. A csontritkulásra jellemző a csigolyák összenyomódása miatti hát- és derékfájdalom, csigolyatörések, csukló- és csípőtáji törések. A test meggörnyed, a hát meggörbül, a mellkas besüllyed, a testmagasság csökken. Leggyakrabban megelőző tünetek nélkül, combnyaktörés, csuklótörés vagy csigolyatörés hívja fel a figyelmet az akkor már előrehaladott betegségre. Létezik úgynevezett másodlagos csontritkulás, amely ritkábban fordul elő, és mindig valamilyen alapbetegség következményeként jön létre. (ilyenek lehetnek a gyulladásos ízületi betegségek, cukorbetegség, fokozott pajzsmirigyműködés, hematológiai kórképek, alkoholizmus, gyógyszerártalmak vagy felszívódási zavarok a bélben).

Csontjaink egészsége szorosan kapcsolódik táplálkozásunk egészségéhez. Pozitívan és negatívan egyaránt hathatunk arra, elkerül vagy elér-e bennünket az oszteoporózis, milyen erősek lesznek csontjaink, könnyebben vagy nehezebben törnek-e el.

A kalcium szerepéről a csontok felépítésében, mindennapi életében más cikkünkben már beszámoltunk. Szervezetünk igénye viszont nem olyan egzaktul meghatározható, mint amennyire szerepét tisztázták. Egy biztos: eleget nem fogyasztunk belőle. Amíg számítások szerint egy felnőttnek napi legalább 1000 mg kalciumra lenne szüksége, addig a felmérések azt mutatják, hogy 5-600 mg-nál több alig kerül naponta a szervezetbe. Márpedig ez kevés, nagyon kevés. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy élelmiszereink közül sok olyat találunk, amelyek gazdag kalciumforrások: egy liternyi tej fedezné a napi szükségletünket.

A túlsúly okozta problémákról mindenki hallott már, az a tény, miszerint az enyhe túlsúly néha hasznos is lehet, kevesebbek előtt ismert. A csontritkulásnál előnyt jelenthet bizonyos mennyiségű eltérés a normál testsúlytól, hiszen fizikai ingert jelent a csontoknak, bizonyos mértékben elősegíti a felépítő folyamatokat. Nem szabad viszont erre hivatkozással az elhízás útjára lépni, mivel az egészséges, helyesen összeállított táplálkozás és a másik fontos fizikai inger, a mozgás sokkal hatékonyabban védik meg csontjainkat. Érdemesebb tehát inkább ezt az utat követni.

Kapcsolódó kifejezések: csontritkulás  osteoporosis 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!