A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség
A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent.
A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy olyan megelőzhető és kezelhető betegség, melyet túlnyomóan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) hörgőszűkület jellemez.
A légúti áramlás csökkenés rendszerint progresszív és a tüdő kóros gyulladásos reakciójának a következménye, ami szövetkárosító gázok és részecskék – döntő mértékben dohányfüst – hatására alakul ki.
Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét érintő (szisztémás) elváltozások is kísérik.
A COPD valójában két betegség közös megjelölésére szolgál: Ezek az idült hörghurut (krónikus bronchitisz vagy bronchitis chronica), illetve a tüdőtágulás (emfizéma vagy emphysema pulmonum) egyszerre támadják meg a szervezetet, és akadályozzák a légzőrendszer normális működését. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével (ostrukciójával) járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emfizéma).
Bővebben a betegségről
A légutakat érő káros hatások (pl. cigarettafüst) hatására a hörgők nyálkahártyája begyullad. A gyulladás során a belélegzett gázok és károsító részecskék, valamint a hörgők sejtjeiből felszabaduló anyagok hatására
- a hörgőnyálkahártya megduzzad
- a benne lévő izmok összehúzódnak,
- a hörgő mirigyei pedig fokozott váladéktermelésbe kezdenek.
Mindezek a változások nehezítik a légzést – kezdetben elsősorban a kilégzést – és a tüdőben megnő a ki nem lélegzett levegő mennyisége. Úgynevezett levegőcsapdák alakulnak ki, amelyek feszítik a léghólyagocskák falát, majd ha azok nem bírják ezt a feszülést, megrepednek, összenyílnak. Ezáltal csökken ugyan átmenetileg a falukra háruló terhelés, de egyúttal csökken a hasznos légzőfelület nagysága is, és tovább tágul a tüdő, kialakul a tüdőtágulat vagy emfizéma.
Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem testszerte a szövetek gyulladását idézheti elő, amely az érintett szervek működésének károsodásához vezethet (csökken a működőképes vázizomzat és a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel).
Egészséges tüdő normális kupolájú, bebolosuló rekeszizommal, amely összehúzódásával jelentősen növelheti a tüdők térfogatát. Kitágult (emfizémás) tüdő, a rekeszizom ellapult, amely már nem tudja növelni a tüdők térfogatát. Kialakulása, tudnivalók
A COPD kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a COPD-s betegek 85–90%-ában a dohányzás szerepet játszik a betegség kialakulásában.
Nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy a köhögő dohányosok jelentős részében miért nem alakul ki jelentős légúti szűkület, miért nem lesz mindegyikük COPD-s. Valószínűleg genetikai tényezők állnak annak hátterében, hogy melyik dohányosnál fejlődik ki a COPD és melyiknél nem.
Amennyiben az anya a terhessége idején dohányzik, azzal növeli annak kockázatát, hogy a megszületendő gyermek alacsonyabb testsúllyal, éretlenebb állapotban lássa meg a napvilágot, és a későbbiekben nagyobb valószínűséggel alakuljon ki nála a COPD.
Egyesek védőhatást tulajdonítanak a vörösbor mérsékelt fogyasztásának, annak flavonoid (antioxidáns) tartalma miatt.
Mit tehetek, mielőtt orvoshoz fordulnék?
- Ha nem tud arról, hogy COPD-ben szenvedő beteg-e, töltse ki a COPD-tesztet, illetve próbáljon meg leszokni a dohányzásról.
- Ha Ön jelenleg is ismert COPD-s beteg, csak éppen rosszabbul érzi magát, akkor szívjon be egy adagot a rohamoldó gyógyszeréből, ha lázas, akkor vegyen még be egy lázcsillapítót is, és forduljon mielőbb a kezelőorvosához.
- Írja össze az aktuálisan használt gyógyszereit (vagy gyűjtse össze a dobozok címkéit, betegtájékoztatóit), és vigye magával az orvosához.
Hogyan mondjam el az orvosomnak?
Mondja el, hogy az elmúlt évben, az elmúlt napokban mennyit köhögött, milyen volt a köpete, volt-e láza, mennyi rohamoldó gyógyszert kellett használnia az elmúlt napokban. Beszéljen őszintén arról is, mióta dohányzik, és mennyi cigarettát szív/szívott el naponta.
Azok számára, akik valamilyen panaszuk miatt orvoshoz kívánnak fordulni, vagy le szeretnének szokni a dohányzásról a háziorvos mellett a területi tüdőgondozó tüdőgyógyász szakorvosai rendelkezésre állnak vizsgálatokkal és tanácsadással egyaránt.
