2009. július 1-től akár 1 évre is adhatnak javaslatot a szakorvosok az asztmában, a szénanáthában és a COPD-ben használt gyógyszerek többségére.

A gyógyszerpiac jövő évi megszorításait tartalmazó javaslatcsomag – számos jogszabály módosításával – rendkívül szigorú támogatási rendszert léptethet életbe, hogy a Széll Kálmán Terv szerint a ciklus végéig 120 milliárddal, a büdzsé harmadával szűkítse a gyógyszerek támogatását.

Manapság sajnos napi aktualitás a civilizációs és környezeti okokra visszavezethető betegségekről beszélni. Elég csak azokra a híradásokra gondolni, amikor a légszennyezettség magas szintje miatt még a lakásuk elhagyását sem javasolták az embereknek.

Az októbertől támogatással elérhető készítmény újdonsága, hogy már a betegség kezdeti stádiumától sokkal jelentősebb életminőség- és légzésfunkció-javulást eredményez, mint a korábbi terápiák.

Szavazzunk a pénztárcánkkal! Válasszuk a nemdohányzó vendéglátóhelyeket! A dohányfüstös vendéglátóhelyek levegője súlyosan veszélyezteti az egészséget...

A dohányzás a magyar lakosság halálozási mutatóiban fontos szerepet játszó szív és érrendszeri, daganatos és idült légzőszervi megbetegedések legfontosabb kóroki tényezője. Hazánkban évente mintegy 25.000 ember hal meg a dohányzása következtében, ráadásul sokan mások dohányfüstje, a passzív dohányzás miatt. A betegségek által legjobban érintett orvostársaságok ezért együttműködési megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy hatékonyabban léphessenek fel a maguk területén a dohányzás visszaszorítása, a dohányzással összefüggő egészségkárosodások csökkentése érdekében.

A Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV) támogatja a zárt közterületeken való dohányzás teljes betiltására tett önálló képviselői indítványt, és sürgeti annak mielőbbi elfogadását.

Annak érdekében, hogy minél többen a leszokás mellett döntsenek, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakemberei az Élj tiszta tüdővel! figyelemfelhívó kampány keretében összegyűjtöttek néhány tényt, ami motivációként szolgálhat ebben a folyamatban.

A világon közel 250 millió COPD-vel diagnosztizált beteg él4, a WHO becslései szerint 2030-ra pedig ez a betegség lesz a harmadik leggyakoribb halálok.3 Hazánkban a COPD-s betegek száma meghaladhatja a félmilliót1, de a betegeknek csak körülbelül egyharmada kap kezelést a nem megfelelő időben történő felismerés és diagnózis miatt. A nagyszámú érintettség miatt azonban a COPD így is népbetegségnek tekinthető.

A COPD ma már a 3. leggyakoribb halálok a világon. Ennek ellenére a COPD diagnózisa nem jelenti azt, hogy nem lehet boldog életet élni a betegséggel együtt – hangsúlyozta dr. Mucsi János, a Légúti Betegek Országos Egyesületének elnöke.

A koronavírus fertőzés elsősorban az idős, legyengült védekezőképességű betegeknél okoz súlyos, gyakran életveszélyes szövődményeket.

A súlyos oxigénhiány jelentősen korlátozza a betegek közlekedőképességét, ezért a mozgáskorlátozott kedvezmények kiterjesztését kéri a Légúti Betegek Országos Egyesülete a tartós oxigénpótlásra szoruló betegek részére.

Még mindig nem eléggé közismert tény, hogy a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának hátterében leginkább a dohányzás áll. Magyarországon a COPD-betegségben szenvedők száma meghaladja a félmilliót[1], de sajnos közel sincs ennyi beteg diagnosztizálva – foglalta össze dr. Mucsi János tüdőgyógyász, az Erzsébet Gondozóház főorvosa.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség, a TÜDŐFOGYATKOZÁS) az egyik leggyakoribb betegség a világon. A WHO becslése szerint mintegy 64 millió ember szenved tőle és 2030-ra várhatóan a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok világszerte, az agyvérzés és a szívinfarktus után.

A DNS kedvező mutációinak köszönhető, hogy a dohányosok egy részének tüdeje egészséges marad az akár egész életen át tartó káros szenvedély ellenére - állapították meg a brit kutatók, akik szerint eredményeik segíthetnek a tüdőbetegségek kezelését célzó új gyógyszerek kifejlesztésében.

Megszívlelendő mottó a Kor Kontroll Társaság és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet nyílt napjához, melynek fő témája az a furcsa nevű betegség volt, amiről keveset hallottunk, s amit inkább áruházláncnak vélnek az emberek, mint betegségnek. Bár jelenleg a 4. helyen áll a WHO halálozási listáján, Magyarországon, kevéssé ismerjük a COPD-t. Az egészségnap folyamán többször is elhangzott, hogy egy pályázatot kellene kiírni, a betegség fogalmának pontos leírására, illetve nevének magyarosítására.

Tudod, hogy mi az a COPD? Lehet, hogy most nemmel válaszolsz, de a nyílt nap végére egészen biztosan tudni fogod. Ha pedig dohányzol, feltétlenül gyere el a Kor Kontroll Társaság és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet nyílt napjára!

A COPD egy olyan krónikus betegség, amelyet leginkább a légutakat beszűkítő visszafordíthatatlan gyulladás jellemez. A betegség az esetek túlnyomó többségében dohányosok körében alakul ki, és rendkívül alattomosan, akár évtizedekig tartó tüdőkárosítás, légzésfunkció-vesztés után okoz annyi panaszt, hogy azzal a beteg orvoshoz fordul. Ilyenkor gyakran a légzésfunkció több mint fele visszafordíthatatlanul odaveszett. Magyarországon a becslések szerint több mint 500.000 COPD-s él, közülük majdnem 200 ezren rendszeresen felkeresik a tüdőgyógyász orvosokat, hogy segítsenek rajtuk.

A COPD Világnap idei mottója: „Nincs túl késő!” Ez a pozitív üzenet kiemeli a jelentőségét azoknak az akcióknak, amelyeket az emberek légúti egészségük védelmében tehetnek, a COPD betegség bármely szakában.

Kíváncsi tüdeje funkciójára? Tart a COPD-től? Látogasson el a Légzésfunkciós Világnaphoz csatlakozó tüdőgondozókba, vegyen egy mély lélegzetet, és ismerje meg tüdeje állapotát!