Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gyöngyi napja van. Holnap Salamon napja lesz.
A+ A A-

Az 5. számú gyilkos – a COPD

A COPD világviszonylatban is komoly népegészségügyi probléma, hiszen ma már ez a kór minősül az ötödik vezető haláloknak a világon. Európában minden órában meghal egy ember krónikus obstruktív tüdőbetegségben, hazánk sem kivétel. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság egyik legfontosabb feladatának tekinti a COPD elleni küzdelmet, ami szintén témája a Társaság június 13 és 16 között megrendezésre kerülő 57. Nagygyűlésének.

Június 27-én Légzésfunkciós Világnapot tartanak hazánkban

Egyre többen szenvednek krónikus obstruktív légúti betegségben, angol nevéből rövidítve a COPD-ben, amely hazánkban is népbetegségnek számít. Ez a legnagyobb esetszámú betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. A negyven év felettiek körében négyszer gyakrabban alakulhat ki, mint sok daganattípus vagy szívroham. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. Magáról a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről nagyon keveset tud a lakosság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, miszerint hazánkban közel fél millióan szenvednek COPD-ben, ugyanakkor a diagnosztizált betegek száma alig éri el a kétszáz ezret.

smoking-cigarette 18

A betegség legfőbb kiváltó oka a dohányzás, de emellett a környezetszennyezés, valamint a munkahelyi légúti ártalom is közrejátszik a kialakulásában. Pontosan ezért a COPD a dohányosok, a passzív dohányosok és jellemzően a városlakók körében fordul elő a leggyakrabban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg az ötödik leggyakoribb haláloknak számít, amely 2020-ra akár dobogós helyre is kerülhet. A komoly egészségügyi kockázatok ellenére az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a betegséget.

A legfontosabb szakmai célkitűzés a legfőbb kiváltó ok, a dohányzás visszaszorítása, a betegség korai stádiumban történő felismerése az, hogy az emberek figyeljenek oda a kezdeti tünetekre, keressék fel háziorvosukat, vagy a tüdőgyógyászt. Javuljon az orvos-beteg kapcsolat, a betegség felismerését követően a betegek szedjék a javasolt gyógyszereket.

A hazai tüdőgyógyászok június 27-én, az Európai Tüdőgyógyász Társaság felhívására Légzésfunkciós Világnapot (World Spirometry Day) tartanak. A Társaság nem titkolt szándéka, hogy ezzel a rendezvénnyel megismertesse a lakossággal a légzésfunkciós vizsgálatok jelentőségét, ezen keresztül az idült légzőszervi betegségek, így a COPD időben történő felfedezésének és kezelésének a szükségességét. Ehhez sokszor elég egy jól elvégzett légzésfunkciós vizsgálat is. Az emberek álmukban is ismerik már a vérnyomásukat, a vércukor- és koleszterin értéküket, de sokaknak fogalmuk sincs a tüdő kapacitásukról. Június 27-én mintegy száz tüdőgondozó beutaló nélkül is fogadja az érdeklődőket és elvégzik náluk a légzésfunkciós vizsgálatot, ami nem több mint egy erélyes be és kilégzés. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság arra kér mindenkit, hogy lehetőség szerint látogassanak el a legközelebb lévő tüdőgondozóba és vegyenek részt a vizsgálaton, hiszen ez által számos betegségnek elejét lehet venni. A részletekről, valamint a tüdőgondozók listájáról a www.tudogyogyasz.hu weboldalon tájékozódhatnak majd az érdeklődők.

A COPD mellett a Társaság másik fontos célkitűzése a tüdőrák leküzdése. Hazánkban évente tízezer új esetet regisztrálnak, ez a szám folyamatosan növekszik. A betegség a férfiak közötti rákos halálozásban az első, a gyengébbik nem képviselői között a második helyen áll. Magyarország világelső a tüdőrák halálozás terén. Mára bizonyított tény, hogy a tüdőrák kialakulásában óriási szerepe van a dohányzásnak, a naponta elszívott cigaretta mennyiségének, valamint a dohánytermékek kátrány és egyéb káros anyag tartalmának. A nők esetében a dohányzás okozza a tüdőrákok 75%-át, a férfiak körében ez a 85%-ot is meghaladja. Ezt az összefüggést támasztja alá az is, hogy a nemdohányzók között a tüdőrák előfordulása alacsonynak mondható. Ez a daganatfajta ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik. Ennek érdekében is fontos lenne az, hogy az ötven év feletti dohányosok minél nagyobb arányban vegyenek részt tüdőszűrésen! Emellett a tüdőgyógyászok és onkológusok kezében lévő legújabb célzott kezelések mind jobb eredményekkel kecsegtetnek. A Társaság fontosnak tartja továbbá a háziorvosokkal való együttműködést, nemcsak a betegség kiszűrése, hanem a betegek gondozása szempontjából is.

A Nagygyűlésük alkalmával nemcsak a fent említett témákkal foglalkoznak a szakemberek, hanem ez alkalommal rendezik meg a Társaság 100 éves Centenáriumi Emlékülését is. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nevet pedig 1990 óta viseli. A magyar orvos történet egyik legnagyobb sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása is ennek a szervezetnek a nevéhez, a tüdőgyógyászathoz fűződik. Hála a tüdőgyógyászat immáron 100 éve tartó, folyamatos küzdelmének, mára már ritka betegségnek számít hazánkban a tbc, európai összevetésben is az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozunk. 2011-ben már csupán 1500-an betegedtek meg és 39 ember halt meg ebben a betegségben.

A centenáriumi nagygyűlésen a Társaság szeretné jelezni, hogy a hazai tüdőgyógyászat felkészült a legújabb szakmai kihívásokra. A háromnapos konferencia szakmai programjában mintegy száz előadás és 80 poszter prezentáció jelzi a kollégák aktivitását. A szakemberek az ezen a területen működő szakdolgozókkal, biológusokkal, gyógytornászokkal, egyéb diplomásokkal, valamint a légzőszervi betegségek terén működő betegszervezetekkel, civil szervezetekkel is szoros kapcsolatot ápolnak. Annak érdekében, hogy a tüdőgyógyászati ellátás említett résztvevői megfelelő támogatást kaphassanak, a nagygyűlés alkalmával fórumot biztosítanak ezeknek az egyesületeknek is arra, hogy megismertessék magukat és megismerhessék egymást.

A cikk a reklám után folytatódik

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elődjeként 1912-ben Korányi Frigyes báró javaslatára alakult meg Budapesten a Tuberkulózissal foglalkozó Orvosok Egyesülete, mely nevét hamarosan Magyar Orvosok Tuberkulózis egyesületére változtatta. Akkor a nagyon magas tbc halálozás indokolta a betegséggel foglalkozó orvosok szakmai tömörülését, érdekvédő szervezetének a megalakítását. a huszadik század első éveiben évente mintegy hatvan ezren haltak meg a korabeli Magyarország területén tuberkulózisban. Ezt követően a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő helyet vívott ki magának a hazai orvostudomány ágai között. Nevéhez fűződik a magyar orvos történet egyik legnagyobb sikere, a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása. Ebben természetesen az idővel rendelkezésre álló korszerű gyógyszereknek és a mindenkori egészségügyi kormányzatoknak is szerepe volt. Mindezek eredményeképpen mára már ritka betegségnek számít hazánkban a tbc, európai összevetésben is az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozunk. 2011-ben már csupán 1500-an betegedtek meg és 39 ember halt meg ebben a betegségben. Feladatunk a meglévő kockázati csoportok körében, így a hajléktalanok, szociálisan rossz körülmények között élők, gyenge immunállapotú emberek, immigránsok körében is a betegség további csökkentése, koncentrált felkutatása és gyógykezelése. Különösen nagy gondot kell fordítani a rosszul együttműködő, magukat kezelni nem hagyó emberek meggyőzésére és ellátására. Ezekhez a feladatokhoz az egyesület, amely 1990 óta viseli a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nevet, mint civil szervezet, ahogy eddig, úgy a jövőben is megad minden segítséget a tüdőgyógyászati szakma képviselőinek.

A huszadik század hatvanas-hetvenes éveiben már látni lehetett, hogy a tbc rohamosan visszaszorul az országban. Már nem volt szükség akkora kapacitásra és akkora forrásokra a tbc gyógyászatban, mint korábban. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság az élére állt annak a változásnak a szakma legjobb képviselőit tömörítve, amit utólag „pulmonológiai átállásnak” neveztünk el. A szakma felvállalta az akkor még kisebb számban jelentkező idült légzőszervi betegségeket (COPD, asztma), illetve a mind nagyobb jelentőségű tüdőrákot. A magas szakmai színvonal, a korszerű gyógyszerek és a gondozás következtében ma már szinte ritkaságnak számít az, ha valakit asztmás roham miatt sürgősséggel kórházba kell szállítani. Jelenleg a COPD számít igazi népbetegségnek a mintegy félmillió beteg miatt. Mintegy harmadukat ismerjük, s a betegek változó együttműködése miatt gyakori az állapotuk rosszabbodása. Komoly feladatunk a társszakmákkal, a háziorvosokkal ennek a betegcsoportnak a jelenleginél jobb gondozása, ami elsősorban a betegek együttműködésének javításával érhető el. A megfelelő szakemberek, gyógyszerek és eszközök rendelkezésre állnak ehhez. A tüdőrák ma még az egyik legkevésbé gyógyítható daganatos betegség, de a tüdőgyógyászattal együttműködő mellkas sebészeti beavatkozások a valódi gyógyulás reményét jelentik. Emellett a tüdőgyógyászok és onkológusok kezében lévő legújabb célzott kezelések mind jobb eredményekkel kecsegtetnek.

Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a tüdőgyógyászati kapacitások, ágyak, intézmények száma. A medicina, a szakma rohamos fejlődése nem is indokolja ma már azokat a nagy kapacitásokat, amelyek évtizedekkel korábban még indokoltak lehettek. A tüdőgyógyászat az egész egészségüggyel együtt ismét változások előtt áll. Tudásunk szerint az átalakulásokat követően is megmarad a kellő intézményi szerkezet és ágyszám. A magyar tüdőgyógyászat egyik legfontosabb és megőrizendő értékének tartjuk azt, hogy a tüdőgondozói hálózat képes volt megújulni és fenn maradni. Ez a hálózat készen az újabb szakmai kihívásokra a lakossághoz közel viszi a tüdőgyógyászati szakellátást. Mintegy 150 kistérségi, városi és kerületi szakrendelés-gondozó áll a lakosság rendelkezésére. Ezeknek a kihelyezett szakmai bástyáinknak a hátterében pedig korszerűen felszerelt tüdőgyógyászati osztályok várják minden megyében a beutalt betegeket, s támogatják szakmailag a szakrendeléseket. A megújulás élére kell állnunk, középtávon el kell érnünk azt, hogy a nagyobb kórházakban jelen legyen a szakmánk, a társszakmák, így a belgyógyászok, kardiológusok bizalommal forduljanak a tüdőgyógyászhoz, de eközben meg kell őriznünk szakmai értékeinket, a hálózatot, a lakosság bizalmát, amit évtizedek óta a tüdőgondozókba vetett.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság is igyekszik haladni a korral, s az egyesület a hagyományok őrzése mellett igyekszik megújultan kiszolgálni a szakmát, de a törekszik egyúttal a társszakmákkal való mind gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakítására. Pályázatok kiírásával, ösztöndíjak odaítélésével igyekszünk segíteni anyagilag is a fiatal tüdőgyógyászaink szakmai előmenetelét. Nemzetközi és hazai konferenciákat szervezünk a jobb kapcsolatok kialakítása, a szakmai tapasztalatcsere érdekében. Igyekszünk megfelelő korszerű kommunikációs felületeket, újságot, honlapot működtetni annak érdekében, hogy a betegek, a lakosság, de természetesen a sajtó is jobban megismerjen bennünket, a tüdőgyógyászat eredményeit, szolgáltatásait.

Dr. Kovács Gábor
a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke

Kapcsolódó kifejezések: COPD  Légzésfunkciós Világnap  dohányzás 
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!