Panaszok, tünetek és kórisme
A tünetek 1-3 nappal a fertőzés után kezdődnek és megnyilvánulhatnak enyhe, szövődménymentes hasmenésben ugyanúgy, mint súlyos, halálhoz vezető betegségben. Vannak fertőzött egyének, akik teljesen tünetmentesek.
A betegség általában hirtelen kezdődik fájdalmatlan, vízszerű hasmenéssel és hányással. A hasmenés-hányás révén elvesztett folyadék mennyisége arányos a fertőzés súlyosságával; egészen súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 1 litert is. A folyadék- és sóveszteség néhány óra alatt kiszáradáshoz (dehidráció) vezet, erős szomjúságérzettel, izomgörcsökkel, gyengeséggel, és nagyon kevés vizelettel. A szövetekből való erős folyadékkiáramlás következtében a szemek beesettek, az ujjak bőre kifejezetten ráncosodik. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik, a folyadék- és sóveszteség veseelégtelenséghez, keringési elégtelenséghez (sokk), eszméletlenséghez (kóma), majd halálhoz vezethet.
A tünetek rendszerint 3-6 nap alatt múlnak el. A megbetegedettek többsége 2 hét múlva már nem üríti a kórokozót, csak néhányan válnak tartósan hordozóvá.
Friss székletből vagy végbéltörlésből származó mintában a kórokozó kimutatható, ami az orvos számára megerősíti a kórismét.
Megelőzés és kezelés
A kolera visszaszorításához elengedhetetlen a vízellátó helyek tisztántartása és az emberi ürülék megfelelő elhelyezése. További intézkedések lehetnek a víz forralása, a nem kellően átsült zöldségek vagy halak, ill. kagylók fogyasztásának kerülése. A kagylók másVibriofajok hordozói is lehetnek.
Számos kolera elleni védőoltás van forgalomban az Egyesült Államokon kívül. Ezek az oltóanyagok csak részben nyújtanak védelmet és csak korlátozott időre, ezért nem ajánlottak általánosan; az új vakcinák jelenleg kipróbálás alatt állnak. Ha valakinek családjában kolera megbetegedés történt, az azonnali antibiotikum kezelés (tetraciklin) segíthet kivédeni az újabb fertőzést.
A szervezetből kiürült folyadék és sók gyors pótlása életmentő, mert a betegek halálát a kiszáradás okozza, nem a bakteriális fertőzés. A legtöbb kolerás fertőzött hatékonyan kezelhető szájon át adott folyadékkal és sókkal. Olyan területeken, ahol kolerajárvány lehetséges, előkevert sót tartalmazó tasakok szerezhetők be, így a betegek maguk állíthatják elő a rehidráló oldatot otthoni kezelésükhöz, ha az egészségügyi szolgálat már nem tud mindenkit fogadni. Az oldat egy liter forralt vízben 20 gramm cukrot (glükóz), 3,5 gramm konyhasót (Nátrium klorid), 2,9 gramm nátrium citrátot, és 1,5 gramm kálium kloridot tartalmaz.
Nagyfokban kiszáradt betegeknek, akik nem képesek inni, a sóoldatot intravénásan juttatják be. Ha ez sem lehetséges, mert nagy járvány idején nincs elég infúzió, előfordul, hogy a betegek az orrukon keresztül a gyomrukba vezetett csövön át kapják az életmentő folyadékot. Ha a kiszáradás már nem fenyeget, a fenntartó kezelés célja, hogy a beteg a hányás és hasmenés révén elvesztett folyadékmennyiséget visszaszerezze. Ha a hányás megszűnt és az étvágy visszatért, a beteg szilárd táplálékot fogyaszthat.
Tetraciklinnel vagy más antibiotikummal időben megkezdett kezelés elpusztítja a kórokozókat és általában 48 órán belül megszünteti hasmenést.
Súlyos kolerában a kezeletlenek több, mint 50%-a meghal. Azok közül, akik időben részesülnek megfelelő folyadékpótló kezelésben, kevesebb, mint 1% hal meg.