A szamárköhögés – pertussis – erősen fertőző, hosszan elhúzódó, bakteriális betegség, mely elsősorban kisgyermekeket támad meg

A kórokozó a Bordetella pertussis, mely a felső légutak nyálkahártyáin telepszik meg. A kórokozó a köhögésközpontot ingerli az agyban. Cseppfertőzéssel terjed, ezért a járvány elkerülése érdekében elkülönítés szükséges.

A lappangási idő 2 hét átlagosan. A köhögés fokozatosan alakul ki, így az első két hétben jellegtelen köhögés és kötőhártya gyulladás jelentkezik. Ez a hurutos szakasz, amikor intenzíven fertőz. Jellemzője még az étvágytalanság, szipogás, ritkábban láz.

• Bővebben a betegségről

  Az ezután következő időben, 3-4 hétig kialakul a jellegzetes köhögés: szapora, szaggatott, erőltetett köhögés, kivörösödés, légszomj, majd hangos, szamárordításra emlékeztető hanggal kísért belégzés. A roham kimerültséget okoz, gyakori a roham végi nyálkaürítés, hányás. Többnyire nincs láz, de naponta akár 15-20 roham is elképzelhető. Ezen időszakban a betegség kevésbé ragályos. Az utolsó, 2-3 hétig tartó szakaszban a rohamok száma és súlyossága csökken. A váladék könnyebben felköhöghető, az éjszakai rohamok ritkává válnak.

  A legtöbb gyermekkori fertőzéssel ellentétben a betegség a csecsemőket is megtámadhatja, akiknél a tünetek tüsszentési rohamok lehetnek, rosszabb esetben légzésszünettel, köhögés nélkül. Csecsemőkre kifejezetten veszélyes betegség, elsősorban a szövődmények miatt, ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni, különben akár halálos következményei is lehetnek. A roham végén a csecsemőknél is jelentkezik a hányás, ami ismétlődések esetén jelentős folyadékveszteséget jelent, amit sürgősen pótolni kell, mert csak így kerülhető el a kiszáradás.

  A korai időszakban való erős fertőző hatás miatt csecsemőt nem szabad a beteg közelébe engedni. Ha mégis megtörtént, mert a betegséget időben nem ismerték fel az orvos megelőzésként antibiotikum szedését rendelheti el. A védőoltás kötelező.

  Mivel a szamárköhögés 6-10 hétig is eltart, fontos a türelmes ápolás. A roham után a gyermek sokszor vigasztalásra szorul. A rohamok gyengülése után a különleges figyelmet csökkenteni érdemes, nehogy a köhögés az érzelmi zsarolás eszközévé váljon. A betegség alatt – a lázas időszak kivételével – ágynyugalom nem feltétlenül szükséges,inkább páradús levegőjű, kb. 21 fok hőmérsékletű szobában kell tartani a gyermeket. Célszerű a gyakori szellőztetés. A gyakori hányás miatt inkább kisebb adagokban, többször étkeztessük. Bőséges folyadékbevitel szükséges, ami a hörgőnyálkát oldja.

  Aki már átesett szamárköhögésen, egy életre védett lesz a kórokozóval szemben. A védőoltás általánosan ajánlott, de számítani kell esetlegesen görcsökre, lázra, nyirokcsomó duzzanatra. Magyarországon a Di-Per-Te védőoltás kötelező. Csak epilepszia vagy lázas hajlam esetében nem ajánlott a védőoltás beadása.

A hepatoma (hepatocelluláris karcinoma) olyan rák, ami a májsejtekből keletkezik (elsődleges májrák)

A hepatoma a leggyakoribb máj eredetű rákfajta. Afrika és Délkelet-Ázsia egyes részein a hepatomák a májáttéteknél is gyakoribbak, és kimagasló halálozási oknak számítanak.

Ezeken a területeken nagy a krónikus hepatitisz-B fertőzés előfordulása, ami a hepatoma kockázatát több mint 100-szorosára növeli. A krónikus hepatitisz-C fertőzés szintén növeli a hepatoma kockázatát. Végül egyes daganatkeltő anyagok (karcinogének) is hepatomát okoznak. A szubtrópusi területeken, ahol a hepatoma gyakori, az élelmiszert gyakran szennyezik aflatoxinoknak nevezett karcinogének, amiket egyes gombák termelnek.

Észak-Amerikában, Európában és egyéb földrajzi helyeken, ahol a hepatoma kevésbé gyakori, a legtöbb hepatomás olyan alkoholista, aki régóta szenved cirrózisban (a máj súlyos hegesedésében). Egyéb cirrózisfajták is vezethetnek hepatomához, bár ennek kockázata alacsonyabb a primer biliáris cirrózisban, mint a többiben.

A fibrolamelláris rák a hepatoma egy ritka fajtája, ami rendszerint viszonylag fiatal felnőtteket érint; nem cirrózis, hepatitisz-B vagy -C, vagy egyéb ismert kockázati tényezők okozzák.

• Bővebben a betegségről

  Panaszok, tünetek

  A hepatoma első tünetei rendszerint a hasi fájdalom, a súlyvesztés, és a has jobb felső részén tapintható szövettömeg. Más esetben a régóta cirrotikus beteg lesz váratlanul sokkal rosszabbul. Láz előfordulhat. Esetenként az első tünet a hirtelen hasi fájdalom és a sokk (nagyon alacsony vérnyomás), amit a daganat megrepedése vagy vérzése okoz.

  Kórisme

  A hepatomás betegek vérében az alfa-fötoproteinszint jellemzően magas. Ritkán a vérvizsgálat alacsony vércukor - glukóz - szintet vagy magas kalcium-, zsír- (lipid) szintet vagy vörösvérsejtszámot mutat.

  Kezdetben a tünetek nem sok támpontot szolgáltatnak a diagnózis felállításához. Miután azonban a máj eléggé megnagyobbodott ahhoz, hogy tapintani lehessen, felmerül a hepatoma gyanúja, különösen akkor, ha a betegnek régóta fennálló cirrózisa van. Esetenként morajló hangokat (a rákon belüli erekben áramló vér kiváltotta májzörejeket) és dörzszörejeket (amik úgy jönnek létre, hogy a rák hozzádörzsölődik a máj felszínéhez és a körülvevő képletekhez) lehet hallani a máj fölé helyezett fonendoszkóppal.

  A még tünetmentes rákot néha hasi ultrahanggal, komputer tomográfiával (CT) vagy mágneses rezonanciás vizsgálattal (MRI) lehet kimutatni. Egyes országokban, ahol gyakori a hepatitisz-B vírus, például Japánban, a hepatitisz-B-s betegeknél ultrahanggal szűrik a májrákot. A hepatoma kimutatható a máj fő artériájába (májartériába) fecskendezett kontrasztanyag (a röntgenen látható anyag) adása után készült röntgenfelvételeken is. Ez különösen hasznos a hepatoma sebészi eltávolítását megelőzően, mivel megmutatja a máj ereinek pontos helyét.

  A diagnózist megerősítheti a májbiopszia, melynek során a májszövetből tű segítségével kis mintát vesznek, és mikroszkóppal megvizsgálják.  A májbiopszia során keletkező vérzés, vagy egyéb sérülés kockázata általában alacsony.

  Kórjóslat és kezelés

  Az Egyesült Államokban a hepatomás betegek túlélési aránya rendszerint rossz, mivel a daganatot késői stádiumban fedezik fel. Néhány más országban, például Japánban a túlélési arány jobb a szűrővizsgálatok, és ezáltal a korábbi felfedezés miatt. Esetenként a kis daganat eltávolítása után a betegek állapota szépen rendeződik. Valamelyik vénába vagy a májartériába kemoterápiás szerek fecskendezhetők, az erek ezután magas koncentrációban juttatják el a szereket a rákos sejtekhez. Bár a kemoterápiás szerek átmenetileg lelassíthatják a daganat növekedését, nem gyógyítják meg a rákot.