A menstruáció a méhnyálkahártya leválását jelenti, ami agy összetett hormonális kölcsönhatás láncolat következménye. Átlagos körülmények között a menstruáció 11 és 14 éves korban - többnyire 12,5 évesen – kezdődik, bár az alacsony és sovány lányok esetében későbbre tolódhat. Az első néhány évben a szabálytalan jelentkezése elfogadható, mert a rendszeres havi periodicitás a serdülőkor végére alakul ki. A ciklusok hossza 24 és 35 nap között mozoghat, s e határok között bármely érték normálisnak tekinthető. Sőt e határértékektől felfelé és lefelé további 3 nap eltérés még elfogadható.

A menstruáció hiánya – amenorrhoea – az egyébként egészséges nők esetében is előfordulhat, alapvetően a terhesség időszakában, s egészen a változás koráig 45-50 éves korig figyelmeztető tünet az előfordulása. A havi ciklust további tényezők befolyásolhatják: betegségek, megerőltető fizikai tevékenység és a stressz. A menstruáció kimaradása ritkán utal szervi betegségre.

Elsődleges amenorrhoeanak nevezik, ha a menstruáció nem jelentkezik 14 éves, de legkésőbb 18 éves korig. Célszerű a korábbi időpont elérésekor orvoshoz fordulni, mert okai között lehet ugyan ártalmatlan, elhúzódó kamaszkor, de lehet rossz táplálkozás, endokrinzavar, pajzsmirigy alulműködés vagy kromoszóma rendellenesség (Turner-szindróma).

A már menstruáló nőknél a leggyakoribb oka a menstruáció elmaradásának a terhesség

Ennek lehetőségével akkor is számolni kell, ha valaki a legjobb fogamzásgátló módszerekkel él. Különösen akkor kell erre gondolni, ha további, kísérőjelenségeket is tapasztalunk: emlők vagy a mellbimbók érzékenysége, gyakori vizelés, fáradékonyság, hányinger, hányás. A biztos megoldás a reggeli első vizeletből vett minta, esetleg vér laboratóriumi vizsgálata, mely kimutat olyan hormonokat, melyek csak a terhes szervezetben fordulnak elő. Amennyiben nem sokkal a szülés után jelentkezik a kimaradás, a szoptatás ideje alatt, akkor ez a hormonális háztartás részleges visszaállása miatt van. A szoptatás után 90 nappal ez az ok megszűnik, ezért orvoshoz kell fordulni.

Valamilyen nagyobb fizikai vagy lelki megrázkódtatás, erős fogyás vagy a fogamzásgátló tabletták szedésének abbahagyása is megzavarhatja a menstruációs ciklust, de ha rossz közérzet is jelentkezik akkor az orvoshoz kell fordulni. A menopauzát megelőző években – 40 éves kor után – gyakran előfordul a rendszertelen menstruáció. Nem szabad elfeledni, hogy amíg a menstruáció végleg abba nem marad, fogamzóképes lehet a nő.

Ha a fenti okok nem állnak fenn, másodlagos amenorrhoeá alakult ki. Ennek oka lehet: hormonális zavarok, túlzott fogyókúra, ritkábban endokrin zavarok, egy vagy több petefészekciszta.

A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.