A terhesség első harmadában, de alkalmanként a fele időszakban a nők többségénél jelentkezik hányinger, sőt hányás is. A tünetek három hónap után megszűnhetnek, de sok esetben tartósan fennmaradnak. A tünetek okát a hormonháztartás megváltozásában találhatjuk meg. Ugyanerre az időszakra jellemző a szervezet átállítódása, az idegrendszer labilitása.

A tünetek bármely napszakban jelentkezhetnek, de legáltalánosabb a reggeli időszakban való hányinger, hányás. A fáradtság, az éhségérzet növeli a tünet jelentkezésének esélyét. A hányinger többnyire viszonylag könnyen mérsékelhető vagy akár megszüntethető.

Az enyhítés érdekében célszerű betartani néhány tapasztalati tanácsot:

• a terhesség alatt csak az orvos által előírt vagy engedélyezett gyógyszert szabad szedni,
• kerülni kell a zsíros ételeket és az édességet, de legalábbis mérsékelni kell fogyasztásukat,
• a dohányzást és az alkoholfogyasztást abba kell hagyni,
• reggeli felkelés előtt ajánlott még egy kevés időt az ágyban maradni és pirítóst vagy néhány kekszet ott elfogyasztani,
• kedvező hatású a hideg folyadékok – kakaó, tej – fogyasztása,
• a gyakori, de kisebb mennyiségben való evés a hasznosabb, mert kevésbé terheli meg a gyomrot,
• kedvező a minél több pihenés, de tanácsos végezni a megszokott munkát,
• a friss levegőn rendszeresen végzett terhestorna sokat javít a közérzeten, de sokat segíthet napi egy-másfél óra séta is, a szabad levegőn.

Az enyhe hányinger, a ritka alkalmankénti hányás ugyan kellemetlen, de komoly rendellenességnek nem minősül, ezért nem veszélyes sem a magzat, sem a terhes kismama számára.

Amennyiben a hányás naponta többször is jelentkezik, előfordulhat, hogy a kismama és magzata nem jut elég táplálékhoz, ezért szükséges a panasszal a kezelőorvost minél előbb felkeresni! Különösen veszélyes lehet a helyzet, ha a tünetek megjelenése után testsúly csökkenés figyelhető meg. Ezekben az estekben az orvos bőséges folyadékfogyasztást és a fenti tanácsok betartását mindenképpen javasolni fogja, de lehet hogy szükség lesz biztonsággal szedhető hányáscsillapító felírására is. Súlyos esetekben elképzelhető a kórházi kezelés.

A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.