Az erős éhségérzet esetenként természetes igényt elégíthet ki. Azonban ha ez rendszeresen előfordul, hosszabb ideig tart, akkor valamilyen zavar, betegség tüneteként jelentkezik.

A farkaséhség sokszor abban az esetben jelenik meg, ha valamilyen érzelmi, pszichés problémák is vannak. Unalom, kedvetlenség, bánat stb. esetén pótcselekvésként esznek sokan. Ilyenkor megkell keresni mivel lehetne kárpótolni, vigasztalni testünket-lelkünket, nehogy a pótcselekvésből szokás váljon. Ha a túl nagy mennyiség fogyasztása hosszabb időn keresztül tart, orvoshoz kell fordulni segítségért.

Amennyiben a farkaséhség szokatlan szomjúsággal és gyakori vizeléssel, esetleg fogyással együtt jár, valószínű, hogy cukorbetegség lépett fel. Ezt csak laboratóriumi vizsgálattal lehet diagnosztizálni, ezért célszerű mielőbb orvoshoz fordulni.

A farkaséhségnek lehetnek más kísérő tünetei is

Ilyenek lehetnek a reszketés, a súlyveszteség és esetleg a kidülledő szemgolyók együttesen. Ez túlzott pajzsmirigy-tevékenységre utal, amit csak az orvos tud kezelni.

A farkaséhség és a falánkság járhat mesterségesen előidézett hányással. Általában titokban fogyasztja a nagy mennyiségű ételt a bulimiás beteg végül a bűntudattól az egészet kihányja, esetleg hashajtót is vesz be. A testsúly többnyire a normális értékeken belül marad, de depresszióssá válik. A betegségtudat ritkán jelentkezik, ezért a környezetnek kell orvoshoz fordulni, mert pszichoanalízisre és pszichoterápiára vagy a mélyben meghúzódó problémák gyógyszeres kezelésére van szükség.

Nőknél a terhesség alatt előfordulhat a farkasétvágy és többnyire jelentkezik a mohó vágy bizonyos ételekre. A megkívánások és a fokozott étvágy természetes tünet a terhesség alatt. Tudomásul kell azonban venni, hogy nem szükséges kettő helyett enni. Amennyiben észlelik a szokatlanul nagy hízást orvoshoz kell fordulni étkezési tanácsokért, de akár felmerülhet a terhességi mérgezés esete is.

A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.