Smith-Lemli-Opitz – SLO-szindróma

A Smith-Lemli-Opitz (SLO) szindróma egy genetikailag öröklődő koleszterin hiánnyal járó anyagcsere zavar betegség. Az SLO-ban szenvedő betegeknek alacsony a koleszterin szintje és magas a 7DHC szintje. Mivel a koleszterin a sejt membránok és szövetek illetve az agyi fehér állomány alapvető alkotó eleme, annak hiánya különböző fokú testi és szellemi fejlődési rendellenességeket és súlyos táplálási nehézséget okoz. Az SLO betegség jelenleg nem gyógyítható, de koleszterin pótlással a betegek állapota lényegesen javítható.

A Smith-Lemli-Opitz szindróma egy olyan genetikai rendellenesség, amely jelentős kihatással van az érintett gyermek fejlődésére, mind a születése előtt, mind pedig azt követően.

A szindrómát először 1964-ben írta le három genetikus David Smith, Luc Lemli és John M. Opitz. Ők három olyan fejlődésben lemaradó fiú gyermeket vizsgáltak meg, akiknél azonos tüneteket véltek felfedezni. A három kisfiú nevének kezdőbetűi alapján a betegséget kezdetben RSH szindrómának nevezték el, csak később vált Smith-Lemli-Opitz szindróma néven ismertté. Habár a betegséget már a kezdetektől genetikai rendellenességnek tekintették, és hamarosan további több száz esetet diagnosztizáltak, még 30 évet kellett várni arra, hogy a tudósok rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a betegséget.

• Bővebben a betegségről

  1993-ban történt áttörés ez ügyben, amikor is felfedezték, hogy az SLO/RSH szindrómában szenvedő betegek szervezete nem képes megfelelő mennyiségben koleszterint termelni. Ez az anyagcsere zavar már születés előtt is problémát okoz, mivel a magzat maga nem képes előállítani a szükséges mennyiséget, és az anyától sem kap elegendő koleszterint. A legnagyobb gondok azonban csak születés után jelentkeznek ... Minden esetre ez a felfedezés, hatalmas jelentőséggel bírt, ugyanis innentől kezdve sokkal pontosabban lehetett laboratóriumban diagnosztizálni a betegséget. Ettől kezdve kézenfekvő kezelésnek tűnt a koleszterin pótlás ezeknél a gyermekeknél megadva nekik ezzel az esélyt arra, hogy megérjék a felnőtt kort.

  SLO szindrómát okozó hibás gént hordozó felnőttek aránya a lakosság körében 1:100-hoz!!!

  Szerencsére annak a valószínűsége, hogy pont két hibás gént hordozó felnőtt találkozik egymással és vállal közös gyermeket, mindössze 1 a 100x100-hez, azaz 1:10.000-hez. Tovább javít a helyzeten, hogy két hibás gént hordozó szülő gyermeke csak 1:4 valószínűséggel lesz SLO szindrómás beteg. Emiatt az előfordulási gyakoriság viszonylag alacsony, 1 a 100x100x4-hez, azaz 1 a 40.000-hez. Ezt erősítik meg azok az európai és amerikai tanulmányok is melyek szerint minden 40.000-60.000 születésre jut 1 (egy) SLO szindrómás beteg. Az SLO szindróma tehát a ritka betegségek csoportjába tartozik. Fiúknál és lányoknál egyaránt azonos valószínűséggel előfordul, bár a fiúknál a kóros külső nemi jellegek miatt sokkal magasabb a felismerési arány.

  Az afrikai és ázsiai népesség körében egyébként sokkal alacsonyabbra becsülik az előfordulási valószínűséget, míg az észak-európai és kaukázusi népesség körében pedig sokkal magasabbra.
  Magyarországon évi 100.000 élve születést feltételezve, évi 2-3 SLO szindrómás csecsemő születik!

  Tünetek, klinikai jellemzők

  Az SLO szindróma klinikai tünet együttese rendkívül sokféle lehet. A tünetek gyakran átfedésben vannak más genetikai vagy kromoszóma rendellenességgel járó betegségek tüneteivel. Sajnos nincs olyan jellemző klinikai tünet, amely minden kétséget kizáróan bizonyítaná az SLO szindrómát, pont emiatt korábban rendkívül nehezen beazonosítható betegségről volt szó. Néhány gyermeknél csak egy két olyan apróbb elváltozás jelentkezik, mint például az összenőtt lábujjak vagy a szájpadhasadék, másoknál viszont csaknem a teljes tünet lista megfigyelhető.

  Ma már szerencsére, ha felmerül az SLO legkisebb gyanúja is, akkor biokémiai elemzésekkel (7DHC és koleszterin szint méréssel) illetve genetikai vizsgálatokkal minden kétséget kizáróan be lehet azonosítani a betegséget!

  Az SLO szindróma vezértünetei a következők:

  alacsony születési súly, táplálási nehézségek, testi-szellemi fejlődési problémák, kis méretű fej, lapos áll, szájpadhasadék, összenőtt vagy rendezetlen 2-3. lábujj, hatodik kéz- és/vagy lábujj(ak), befelé forduló lábfejek, illetve jelentős ivarszervi problémák főleg fiúknál. A legsúlyosabb esetekre a keringési, légzési és táplálkozási rendszerek komoly hiányosságai a jellemzőek.

  Még több tünetet talál az SLO-szindrómás betegek honlapján:
  
http://www.smithlemliopitz.hu/#1203

  Diagnosztika - biokémia

  Az SLO szindrómában szenvedő betegek koleszterin szintézis folyamata nem működik megfelelően. A koleszterin bioszintézis utolsó lépését katalizáló 7-dehidrokelszterol-reduktáz enzim aktivitása alacsony. Ez az enzim felelős azért, hogy a 7-dehidrokoleszterol (7DHC) szubsztrát koleszterinné konvertálja. Mivel ezt maradéktalanul nem teszi meg, így a szervezet önmaga nem képes elegendő koleszterint termelni, következésképpen a 7DHC felhalmozódik a betegek vérében. Az SLO szindrómában szenvedő betegek koleszterin szintje ennek megfelelően kevesebb, míg 7DHC szintje magasabb, mint a normál határérték.

  A laboratóriumi diagnosztikához tehát, vérvizsgálatra van szükség, melynek során megállapításra kerül az SLO gyanús beteg vérében lévő koleszterin illetve 7DHC szint. A vérvizsgálatot szakorvosi rendelőkben lehet igényelni.

  Koleszterin

  A koleszterin a sejt membránok, és az idegszálak zsírszerű védőköpenyének (a myelin-nek) az egyik fő alkotóeleme illetve alapvetően szükséges a szteroid hormonok és az epesav előállításához is. A koleszterin hiány értelemszerűen súlyos következményekkel járhat.

  Több info a diagnosztikáról: 

  http://www.smithlemliopitz.hu/#1202

  Terápia

  A Smith-Lemli-Opitz szindróma jelenleg gyógyíthatatlan betegség!


  Mióta azonban 1993-ban felfedezték, hogy az SLO/RSH szindrómában szenvedő betegek szervezete nem képes megfelelő mennyiségben koleszterint termelni, ettől fogva kézenfekvő terápiának tűnik a rendszeres és ellenőrzött koleszterin pótlás. Megfigyelték, hogy gondos koleszterin adagolás és következetes táplálás esetén valóban sokat javulhat a betegek állapota.

  Koleszterin pótlás

  A koleszterin pótlás történhet természetes módon, például tojás sárgája bevitellel, vagy koleszterin gyógyszer adagolással. Habár az anyatej gazdag koleszterinben, sajnos ez messze nem fedezi az SLO-s csecsemők növekedéséhez szükséges koleszterin igényt. A normál tápszerek többsége pedig alig-alig tartalmaz koleszterint, emiatt a céltudatos pótlás mind szoptatás, mind gyerek tápszeres táplálás esetén elengedhetetlen.

  A koleszterin kiegészítéssel kapcsolatban ellenjavallatot nem ismerünk. Koleszterin diétával kapcsolatban komplikációkról nem számoltak be. Sajnos nagy a kockázata a placebo effektusnak.
Koleszterin terápiát csak szigorú orvosi felügyelet mellett szabad folytatni. A testsúly, magasság és fej körfogat alakulását, valamint az aktuális koleszterin és 7DHC szintet folyamatosan ellenőrizni kell és az adagolást ehhez igazítani.
A táplálási nehézségek illetve az élvezhetetlen ízű koleszterin miatt a mesterséges táplálás különböző formái gyakran szükségesek az SLO betegeknél.

  Sztatin adagolás
  
Terápiaként HMG-Co-A reduktázt gátló statinokat is alkalmaznak.

  Epesav kiegészítés

  A koleszterin az epesav képzéshez is szükséges. Az epesav hiánya zsír oldási és felszívódási problémákhoz vezethet, mely szintén kihatással lehet a testi fejlődésre. Terápiaként tehát epesav kiegészítés is megfontolandó a májbetegségek megelőzése érdekében.

  Hormon kezelés

  Terápiaként igény szerint hormonkezelés javallott.

  Testi korrekciók, szellemi fejlesztés
  
Az SLO szindróma klinikai tünet együttese rendkívül összetett. Emiatt betegről-betegre különböző vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükség. Látványos eredményt csak következetes és kitartó gyógyszeres kezelésektől lehet várni.

  A leggyakoribb speciális kezelésekről és azok okairól itt tájékozódhat:

  http://www.smithlemliopitz.hu/#1204

A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.