A szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Rákellenes Liga az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében, kiemelt hangsúlyt helyezve a prosztatarákra.

Ma elkezdődött a korábbi Prosztata Napok kibővített programsorozata az Urológiai Hét – közölte a Magyar Urológusok Társasága az MTI-vel.

A kis legyezőpálma pora, amelyet gyakran használnak a megnagyobbodott prosztata kezelésére, semmivel sem hatásosabb, mint a placebó – állítja egy új tanulmány.

Négyszázhatvan, 40 év feletti hódmezővásárhelyi férfi ingyenes prosztataszűrését végzik el az Egészséges Vásárhelyért Program (EVP) keretében; az ellenőrzés a páciensek körében népszerű, mivel a vizsgálat minimális kényelmetlenséggel, egyszerű vérvétellel jár – tájékoztatta Gyurisné Pethő Zsuzsanna, az EVP programigazgatója az MTI-t.

{nomultithumb}

A benignus prosztata hiperplázia (BPH) a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, jóindulatú daganata. Csak a prosztatát érinti, azon túl nem terjed, távoli áttéteket nem képez, így a beteg életét nem veszélyezteti, ám jelentős életminőség romlást okozhat és súlyos szövődményekkel járhat. A panaszokat és tüneteket nem okozó esetekben viszont nem igényel kezelést.

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) az idősebb korosztályt érinti, az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb az előfordulása. Míg 30 év alatt gyakorlatilag nem fordul elő, addig 60 év felett a lakosság >50%-ának, míg 85 év felett >90%-ának prosztatájában szövettani vizsgálattal kimutatható lenne a jóindulatú hiperplázia. Az esetek jelentős része azonban nem kerül felismerésre, mert nem okoz tünetet. A tüneteket is okozó jóindulatú prosztata megnagyobbodásban szenvedő betegek száma tehát nem éri el a fenti 50 illetve 90%-ot, ám gyakoriságát figyelembe véve mindenképpen népbetegségnek tekintendő. Általánosságban elmondható, hogy a tünetekkel is rendelkező betegek száma az életkor előrehaladtával évtizedenként duplázódik.

A betegség okát pontosan nem ismerjük, valószínűleg több tényező is szerepet játszik kialakulásában. Jelenlegi tudásunk szerint az életkor és az ezzel összefüggő hormonális változások, amik leginkább okolhatók a jóindulatú prosztata megnagyobbodásért. Számos tényező – dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, cukorbetegség – felmerült kórokként, ám szerepük nem bizonyított.

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetei változó súlyossággal jelentkeznek a tünetmentességtől a teljes vizelet elakadásig. Gyakori a vizeletsugár gyengülése, a vékony vizeletsugár. A beteg nehezen indítja el a vizelést, a vizelés időtartama elhúzódik, a vizelés szakaszossá válik, a beteg csak erőlködve tud vizelni. Jellemző tünet a gyakori vizelési ingerek jelentkezése, az éjszakai vizelés. A sürgető vizelési ingerek mellett vizeletelcseppenés is előfordul. A betegek gyakran úgy érzik, nem tudják kiüríteni teljesen húgyhólyagjukat. A legsúlyosabb tünet a teljes vizeletelakadás. Bár a vesék funkciója ép, a vizelet kiválasztás normális, a beteg mégsem képes a hólyagban felgyülemlő vizeletet kiüríteni. Ez sürgős beavatkozást (általában hólyagkatéter behelyezést) igénylő állapot. Fontos megjegyezni, hogy a prosztata mérete és a tünetek súlyossága között nincs összefüggés, tehát kisméretű prosztata is okozhat vizeletelakadást, egy hatalmas prosztata viszont nem feltétlenül okoz panaszt.

Az jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) a vizelési panaszokon túl számos szövődmény forrása lehet. A szövődmények oka leginkább az, hogy a megnagyobbodott prosztata miatt a vizelet nem képes kiürülni teljesen a húgyhólyagból. Ez a vizeletpangás húgyúti fertőzésekhez, és húgyúti kövek képződéséhez vezet. Súlyos esetben nem csak a hólyagban, hanem a vesékben is vizeletpangás jön létre, ami hosszú távon a vesék károsodását okozza.

A kezelés spektruma a növényi kivonatoktól kezdve, a gyógyszeres terápián keresztül a műtétes kezelésig terjed. A kezelés mikéntjéről elsősorban nem a prosztata mérete és az obstrukció (elzáródással kapcsolatos tünetek) foka alapján, hanem a tünetek megléte és súlyossága alapján döntünk.

Egy egészségtudatos férfi amellett, hogy egészséges életmódot folytat, törekszik a betegségek megelőzésére; ismernie kell saját testét, tudatosan figyelnie kell testére, annak változásaira. Ez vonatkozik természetesen a vizeletelvezető rendszerre, a vizelési habitusra is.

Az idősödő férfinél a vizelés tulajdonságai, mechanizmusa megváltozhat. Egyre nehezebben tudja megindítani a vizeletét, az szakaszosan ürül. A vizelet vékonyabb sugárban ürül, előfordul az az érzés, hogy vizelés után marad még vizelet a hólyagban. Gyakori vizelési ingerek jelentkeznek, éjszaka is fel kell kelni a vizelési ingerek miatt. Sürgető, alig visszatartható vizelési ingerek jelenhetnek meg, ennek kapcsán akár vizeletelcseppenés is előfordulhat.

Ezen panaszok jelentkezése esetén egy tájékozott férfi a prosztata megbetegedésére, leginkább a jóindulatú prosztata megnagyobbodásra (BPH) gondol elsőként. A BPH diagnózisát azonban csak urológus mondhatja ki megfelelő kivizsgálást követően. A részletes kivizsgálás rendkívül fontos, hiszen a panaszok hátterében más – akár daganatos - megbetegedés is állhat. Többek között a prosztata gyulladásos megbetegedései, a prosztatarák, a húgycsőszűkület, a hólyag működési zavarai járhatnak hasonló tünetekkel.

A kor előrehaladtával a férfiak egyre nagyobb hányada kell, hogy szembenézzen vizelési panaszokkal. E panaszok hátterében azonban nem csak a jóindulatú prosztata megnagyobbodás állhat. A prosztatarák hasonló tünetekkel járhat, ezért vizelési panaszok jelentkezése esetén gondos kivizsgálás javasolt. A prosztatarák gyakorisága miatt 50 év felett még tünetmentesen is ajánlott lenne évente prosztatarák szűrésen megjelenni. Bár ez jelenleg Magyarországon – a külföldi gyakorlattól eltérően - államilag nem finanszírozott.

A vizelési panaszok változó súlyossággal és kombinációban jelentkezhetnek. A tüneteket alapvetően két csoportra oszthatjuk: obstrukciós és az irritatív tüneteket különítünk el.

Obstrukciós, azaz az elzáródással kapcsolatos tünetek a következő formában jelentkezhetnek. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy erőlködve, préselésre indul el csak a vizelet. A megkezdett vizelést többször abba kell hagyni, újra kell indítani. A vizelet gyenge, vékony sugárban ürül. A vizelés befejeztével az a beteg érzése, hogy nem sikerült teljesen kiüríteni a húgyhólyagját.

Irritatív, azaz a vizelettárolással kapcsolatos tünetek a következők. Az előző vizelés után már egy-két órával újra vizelési inger van, újból vizelni kell. A beteg úgy érzi, nehéz visszatartania a vizelést; ehhez akár vizeletvesztés is társul. Az esti lefekvés után számos alkalommal fel kell kelni vizelni.

Ezen panaszok jelentkezése esetén – különösen, ha súlyos életminőség romlást okoznak vagy hirtelen jelentkeznek – orvoshoz kell fordulni. Emellett a vizelési képtelenség és a véres vizelet megjelenése is mindenképpen orvosi ellátást igényel.

Ha egy férfi vizelési panaszok miatt orvoshoz fordul, részletes, lelkiismeretes kivizsgálás szükséges. Egyrészt a panaszok hátterében esetlegesen meghúzódó prosztatarák kizárása miatt. Másrészt azért, mert a jóindulatú prosztata megnagyobbodás okozta – sokszor súlyos életminőség romláshoz vezető – panaszok a mai modern kezelési módoknak köszönhetően jól kezelhetők.

A beteget alaposan ki kell kérdezni vizelési szokásairól, a napközben – éjszaka ürített vizelet mennyiségéről, korábbi műtéteiről, rendszeresen szedett gyógyszereiről, egyéb betegségeiről, különös tekintettel az ideggyógyászati eredetű megbetegedésekről.

A panaszok objektív megítélése érdekében segítségünkre vannak különböző tünetértékelő táblázatok. Magyarországon a külföldön is használt IPSS (International Prostatic Symptoms Score) kérdőívet használjuk, mellyel a vizelési panaszok és ezek súlyossága számszerűsíthető.

A beteg fizikális vizsgálata során a belgyógyászati, sebészeti és neurológiai státus felvételén túl rektális digitális vizsgálatot kell végezni. A betegek a kivizsgálás ezen részétől tartanak leginkább, ám megfelelő milliő, intimitás, komfort biztosítása esetén a vizsgálat kevésbé kellemetlen. Az orvos áttapintja a prosztatát, meghatározza a dülmirigy nagyságát, keménységét, felszínét, szimmetriáját, érzékenységét.

A kivizsgálás következő része a vizeletüledék vizsgálat, melyhez a betegnek vizeletmintát kell produkálnia. Ezzel az eljárással húgyúti fertőzés, húgyúti kőbetegség, de akár hólyag daganat meglétére következtethetünk.

Mindenképpen szükséges vért venni a betegtől. Egyrészt a vesefunkciós értékek vizsgálata céljából, hiszen a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) egyik szövődménye lehet a vesefunkció romlása. Másrészt a prosztata specifikus antigén (PSA) szintjét vizsgáljuk. Ezzel a panaszok hátterében esetlegesen meghúzódó prosztatarák szűrését végezzük. Fontos megjegyezni, hogy a BPH esetén is mérsékelten emelkedik a PSA szint.

Az urológiai szakrendelők ma már szinte mindenhol fel vannak szerelve ultrahang (UH) készülékkel. Az ultrahang vizsgálattal a vesék, hólyag állapota is felmérhető, kimutatható a szövődményként jelenlévő vesekő, húgyhólyagkő. Megítélhető a prosztata térfogata és a vizelés után a hólyagban maradó – úgynevezett reziduális – vizelet mennyisége.

Az uroflowmetriás vizsgálat során a beteg egy speciális gépbe vizel, a gép pedig grafikusan ábrázolja a kiáramló vizelet mennyiségét az idő függvényében. A vizsgálattal objektíven vizsgálható a vizeletürítés mechanizmusa, obstrukció megléte, súlyossága.

A fenti vizsgálati soron kívül, azok eredményétől, illetve társuló tünetektől függően egyéb vizsgálatok – hólyagtükrözés, urodinamikai vizsgálatok, kiválasztásos urográfia, rektumon keresztüli ultrahang vizsgálat – is szükségessé válhatnak.

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) népbetegség. A kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel találkozunk vele. A prosztatában zajló szövettani elváltozás megelőzésére hatékony módszert nem ismerünk, a BPH okozta panaszok megjelenését azonban késleltethetjük, a tünetek súlyosságát mérsékelhetjük.

Alapvető életmóddal kapcsolatos változtatásokkal jó eredményeket érhetünk el. Új folyadék fogyasztási szokásokat kell bevezetni. A napi folyadékmennyiséget a nap folyamán egyenletesen kell elfogyasztani; az este, lefekvés előtti nagyobb folyadékbevitel elkerülése fontos. Ezzel az éjszakai vizelések számát csökkenthetjük. A kávét és az egyéb koffein tartalmú italok fogyasztását kerülni kell. Az alkohol bevitelét is csökkenteni, kerülni kell.

{nomultithumb}

A prosztata (dülmirigy) a férfiak kismedencéjében elhelyezkedő páratlan szerv. Normálisan 20–25 g tömegű, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. A húgycső kezdeti szakaszát teljes egészében körbeveszi; ebből adódik, hogy a prosztata betegségei gyakran okoznak vizelési panaszokat. A prosztata a végbél közvetlen szomszédságában van, ezért a végbélen keresztül jól vizsgálható. Lényegében egy tömör, gesztenye alakú simaizom szerv, melyben mirigyek helyezkednek el. A mirigyek által termelt váladék az ondó nagy részét képezi.

A prosztatát leggyakrabban három lényegesen eltérő betegség érintheti. A gyulladásos megbetegedések (prosztatítiszek), a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) és a prosztatarák. Mindhárom betegségcsoportra jellemző, hogy a húgycső közelsége miatt vizelési panaszokat okoznak. Vékonyabb vizeletsugár, akadozó vizelet, de akár teljes vizeletelakadás, véres vizelet is bekövetkezhet. A fenti tünetek alapján a három betegségcsoport elkülönítése nehéz, ezért további vizsgálatok szükségesek. Ezért hasonló tünetek jelentkezése esetén urológus szakorvos felkeresése javasolt. A dolog fontosságát aláhúzza, hogy a panaszok hátterében esetlegesen meghúzódó prosztatarák egy potenciálisan halálos, ugyanakkor jól kezelhető megbetegedés, ezért ennek kizárása kulcsfontosságú.

A dülmirigy gyulladásos betegségei lehetnek heveny vagy krónikus lefolyásúak. Egy részüket baktériumok okozzák, más esetekben viszont nem tudunk kimutatni kórokozókat. A panaszok szerteágazóak, a vizelési panaszokon túl gyakori az alhasi és gáttájéki fájdalom, diszkomfortérzés. Heveny lefolyású esetekben jellemző a láz, hidegrázás. A terápia megfelelő ideig tartó antibiotikum, fájdalom- és gyulladáscsökkentők szedéséből áll.

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás (benignus prosztata hiperplázia) az idősödő korosztályt érintő népbetegség, amely az életet ugyan nem veszélyezteti, de a vizelési panaszok miatt a betegek életminőségét jelentősen rontja. A panaszok súlyosságától függően kezelhetjük különböző növényi kivonatokkal, urológus által felírható gyógyszerekkel. Súlyos esetben műtét indokolt, melynek számos formája ismert.

A prosztatarák igen gyakori megbetegedés, a fejlett országokban a második leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat. A lefolyása változó, az esetek jelentős részében potenciálisan halálos megbetegedés. Korai stádiumban felfedezve a tényleges gyógyulás reményében lehetőség van a prosztata teljes egészében (radikálisan) történő eltávolítására, és sugárterápiára. Előrehaladott esetekben a cél a betegség lefolyásának lassítása hormonterápia vagy kemoterápia alkalmazásával.

{nomultithumb}

A prosztata egy 20-25 g tömegű gesztenye alakú és nagyságú páratlan szerv, amely a férfi  kismedencében helyezkedik el. A férfiak nemzőképességében játszik szerepet.

A prosztata a férfi kismedencében helyezkedik el közvetlenül a húgyhólyag alatt. Rajta fut keresztül a húgycső kezdeti szakasza. A prosztata mögött a végbél található, ezért a prosztata a végbélen keresztül vizsgálható (rektális digitális vizsgálat). A prosztata a végbélnyílástól ujjal elérhető magasságban található. A prosztata mellett két oldalt futnak azok az idegkötegek, melyek a merevedésért felelősek.

A prosztata egy tömör simaizom szervként fogható fel, melyben 15-30 db mirigy helyezkedik el. A mirigyek által termelt váladék az ejakuláció során távozó ondó egy részét képezi. Tehát a prosztata a férfiak nemzőképességében játszik szerepet. A prosztata termeli a prosztatarák korai felismerésében szerepet játszó PSA-t is.

A prosztata körbeveszi a húgycső kezdeti szakaszát. A megnagyobbodott prosztata ezért összenyomja a húgycsövet, így a vizelet nehezebben, vékonyabb sugárban ürül. A tünetek egy részét emellett a húgyhólyagban felgyülemlő vizelet okozza.

Nem. A prosztata egyéb megbetegedései (prosztatagyulladás, prosztatarák) is járhatnak vizelési panaszokkal. A hólyag különböző okú működési zavarai is vizelési panaszokat okoznak. Emellett a húgycsőszűkület is okozhat nehezen, vékony sugárban ürülő vizeletet. A húgyúti fertőzések gyakori tünete a gyakori vizelési inger.

A vizeletelakadás sürgős beavatkozást, vizeletlebocsájtást (általában katéter behelyezés) igényel. Forduljon orvoshoz.

A PSA (prosztata specifikus antigén) a prosztata által termelt enzim, amely az ondó elfolyósodásáért felelős. A vérszérumból is kimutatható. A szérum PSA szint a prosztatarák szűrésében és korai diagnosztikájában használatos. A PSA szint jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH), gyulladás, illetve más prosztata bántalmak esetén is mérsékelten megemelkedhet.

A rektális digitális vizsgálat (RDV), az urológiai fizikális vizsgálat fontos része. A betegek a kivizsgálás ezen részétől tartanak leginkább, ám megfelelő milliő, intimitás, komfort biztosítása esetén a vizsgálat kevésbé kellemetlen. A beteg felhúzott lábakkal oldalfekvő helyzetben, vagy szétterpesztett lábakkal előredőlve helyezkedik el. Az orvos csúsztatószerrel bekent mutatóujját óvatosan a végbélbe vezeti és áttapintja a prosztatát. Meghatározza a dülmirigy nagyságát, keménységét, felszínét, szimmetriáját, érzékenységét.

Nem. A tünetmentes prosztata megnagyobbodás kezelést nem igényel.

Nem. A BPH kezelésében a műtét az utolsóként választandó terápiás megoldás. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás jó eredménnyel kezelhető első lépésben növényi kivonatokkal, vagy vényre felírható gyógyszerekkel.

1. prosztatagyulladásnál – a gyógyulást segíti a sok zöldség és gyümölcs, illetve esszenciális zsírsavakat, cinket és szelént tartalmazó ételek fogyasztása. Célszerű kerülni a stresszt és a fizikai megerőltetést.

2. jóindulatú prosztatanagyobbodásnál – étkezés: cinkben, béta-karotinban, C- és E-vitaminban, flavonoidban, magnéziumban, rostban és esszenciális zsírsavakban gazdag ételek, szója, lencse, diófélék és a kukorica növekvő, a koffein, a tejtermékek, és a finomított szénhidrátok csökkenő mértékű fogyasztása.

Napi váltakozó meleg és hideg ülőfürdő alkalmazása. Napi szedése az útszéli perjéből, a fűrészpálma terméséből vagy az afrikai szilvafából szereknek.