A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.

Ez a más néven idegi eredetű vastagbélgyulladás nem jár hosszútávon komoly következményekkel, de egy olyan emésztési rendellenesség, ami a felnőtt lakosság kb. 20%-át érinti.

A panaszok között található: a jellegében körül nem határolható hasi fájdalom, zavaró teltségérzés, puffadás és nagyfokú bélgázképződés, állandósuló hasmenés vagy szorulás, esetleg e kettő váltakozása. E tünetek kellemetlenek, aggodalmat okoznak.

• Bővebben a betegségről

  Az érintett betegek bélrendszere érzékenyebb az átlagosnál, s a szervezet erőteljesen reagál bizonyos élelmiszerekre illetve pszichoszociális stresszhelyzetre

  A betegek egy részénél gyomor- vagy bélhurut, esetleg ételmérgezés után alakul ki a rendellenesség. Vannak akiknél a szülés, a megváltozott élethelyzet, s alapvetően az erős stressz következménye. Ha már egyszer kialakult, akkor utána sokféle behatás előidézheti. Ilyenek a zsíros és fűszeres ételek, a nem megfelelő rostanyag mennyiség, bizonyos megtapasztalt ételek és italok (pl. káposztafélék, hüvelyesek, szénsavas italok stb.), az alkohol, a kávé, a nyugtalanság, a menses.

  E betegség diagnózisát nehéz megállapítani, mert a tünetek utalhatnak számos más emésztőrendszeri betegségre, s létrejötte több testi és pszichés tényező kombinációjának következménye.

  A betegség nem okoz súlyos komplikációkat

  Ezért orvoshoz elsősorban akkor kell fordulni, ha a panaszok makacsok. Ritkább panaszok esetén inkább érdemes megismerni e betegséget, s az étkezési szokások változásával, életmód-változtatással mérsékelni, megszüntetni a tüneteket.

  A vastagbél-irritáció sokszor összefügg a stresszel

  Célszerű számba venni melyek azok az állandósuló helyzetek – túlfeszített munka, konfliktusok a családban vagy a munkahelyen, kevés alvás, túl sok élvezeti szer fogyasztása, mozgáshiány – amiken változtatni kellene. Jó módszer, ha a beteg megtanulja, és szükség esetén alkalmazza a relaxációs technikát. Érdemes kipróbálni az alternatív gyógymódokat. Abba kell hagyni a dohányzást, és fokozni kell a testmozgást, úgy, hogy lehetőleg mindennap sor kerüljön rá (séta, úszás, torna, kerékpározás).

  Az étkezési szokások változtatásánál legelőször meg kell határozni, hogy a panaszok milyen ételek és italok fogyasztása után jelentkeznek, hogy a továbbiakban kerülni lehessen azokat. Ugyancsak kísérletezéssel lehet megállapítani a rostok ténylegesen szükséges mennyiségét. Kedvező hatású, ha valaki többször eszik, de keveset. Célszerű kerülni a túl fűszeres, zsíros, nehéz ételeket.

  A tünetek közvetlen kezelése során segíthet a melegvizes palack vagy a tea puffadás esetén. A teltségérzetet csökkenti, ha kevesebbet rágódik a beteg. Az emésztést segíti a speciális gyógyfüvekből készített szeszes ital, de fogyasztása csak mértékkel javasolható. Az étkezés utáni séta, lazítási gyakorlatok, emésztést segítő jógagyakorlatok szinte kivétel nélkül mindenki számára hasznosak.