A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.

Higanymérgezés viszonylag ritkán történik, de annál sűrűbben, mint ahogy azt az emberek gondolnák

Az otthonokban akut higanymérgezést okozhat az eltört hőmérőből, barométerből, esetleg zsebelemből kiszabaduló és szétguruló, ugyanakkor erősen párolgó higanycseppek.

Az azonnali párolgáskor felszabaduló higanygőz rendkívül mérgező és tartósabb belélegzése krónikus mérgezést okoz.

Sőt, mérgezőek a higanytartalmú festékek, fertőtlenítőszerek, ha e folyadékokból valaki véletlenül iszik. Rendkívül veszélyesek a fémes higanyvegyületek is – az ezüst-amalgám kivételével. Az ipari felhasználás során természetesen azok az igazán veszélyeztetettek, akik folyamatosan higannyal dolgoznak.