A pajzsmirigy – amely az alapanyagcserét szabályozza – a gége alatt helyezkedik el, s nem látható. Láthatóvá akkor válik, ha megnagyobbodik és kialakul a golyva. Ez azt mutatja, hogy zavar van a pajzsmirigyhormon képződése és hatása közötti szabályozásban.

A golyva kialakulásának egyik oka a jódhiány, amely növeli a pajzsmirigysejtek számát

A nagyobb pajzsmirigy elvileg képes több hormont termelni, s ilyenkor a szervezet maga képes kompenzálni a jódhiányt.

• Bővebben a betegségről

  Másik lehetséges ok a csökkent pajzsmirigyműködés

  Ebben az esetben a hormonközpontok kevés pajzsmirigy hormont észlelnek, s emiatt az agyalapi mirigy fokozza annak a hormonnak a termelését, amely a pajzsmirigyet intenzívebb működésre serkenti, annak ellenére, hogy az amúgy is a maximumon termel, de ez kevés az elegendő pajzsmirigy hormon előállításához.

  A tapasztalatok szerint az emberek jelentős része jódszükségletének csak egy részéhez jut hozzá. A golyva kialakulása a felnőtt lakosság több mint 10%-át veszélyezteti. A nők veszélyeztetettsége ennél lényegesen magasabb. Előfordulásának legjellemzőbb időszakai a fokozott hormontermelésű szakaszok: pubertás, terhesség, változás kora.

  A golyva kialakulása után szövetek egy része nem termel hormont

  A működés képtelen szövetekben hideg göb alakul ki, melynek egy részéből – viszonylag ritkán – rosszindulatú daganat keletkezhet. A többi – aktív – szövet az átlagosnál több hormont képes termelni. Ezek függetlenednek az agyalapi mirigy szabályozásától és így attól elkülönülve végzik a fokozott hormontermelést.

  A jódhiányos állapot különösen veszélyes a terhesség időszakában. Ilyenkor a magzat károsodhat, s előfordul a vetélés is. A golyva képződhet a magzaton, s ha a pajzsmirigy hormon teljesen hiányzik, a következmény a szellemi károsodás. A jódhiány elkerülhető jódban dús ételek, jódos ásványvizek fogyasztásával. Használatos a jódtartalmú fogkrém is.

  Aki észleli, hogy a nyaka megvastagodik, illetve csomók tapinthatóak a nyak elülső részén feltétlenül forduljon, kivizsgálás céljából orvosához.

  A vizsgálatok – ultrahangvizsgálat, szcintigráfia (hormonképzés helyi intenzitásának mérése), a vér pajzsmirigyhormon-szintjének meghatározása – után gyógyszeres kezelés vagy műtét is szükségessé válhat. Műtétre csak akkor kerül sor, ha a légcső a golyva miatt erősen beszűkült, ha a vérkeringést akadályozza, ha a pajzsmirigyben több hideg göb található, illetve ha a rosszindulatú daganat gyanúja áll fenn. A műtét kellemetlen következményekkel járhat. Az esetek kis százalékában megsérülhet a hangszalagok működését szabályozó gégeizomzat. Szintén az esetek kis részénél előfordulhat, hogy eltávolítják a mellékpajzsmirigyet is, s emiatt izomgörcsök lépnek fel.

  A műtét után pajzsmirigyhormon tabletta szedése szükséges, mert csak ezzel lehet az újraképződést biztonságosan meggátolni. A gyógyszerszedés az élet végéig javasolt.

A krupp – croup – az ún. álhártyás gyulladás egyik formája, amire jellemző, hogy a nyálkahártyák felszínén fibrin (rostonya) válik ki. A pseudo-krupp, a krupp és a heveny gégefedőgyulladás – epiglottites – a felső légutak megbetegedése, amelyeket krupp-szindroma néven foglalunk össze.

Régebben a krupp a diftériás betegség rendszeres kísérője és tünete volt a mandulán, a torokban és a gégében. A megelőzés következtében ma már krupp gyakorlatilag nem fordul elő. Az ilyen eredet nélkül fellépő hasonló tünetek esetén beszélhetünk álkruppról, pseudo-kruppról. Csak kisgyermekeknél, általában hat éves kor alatt fordul elő légúti fertőzések következményeként.

Később a torok ürege és a gégefedő már annyira megnő, hogy a vizenyő már nem okoz heveny rohamokat. A betegség a fiúk között gyakoribb.

• Bővebben a betegségről

  Az állapot hirtelen alakul ki, esetleg kisebb nátha előzheti meg

  Legtöbbször éjjel kezdődik a roham, a gyermek felriad, ugatva köhög. Levegőért kapkodva félni kezd és egyre görcsösebb lesz és ez fokozza a légszomjat. Mivel a hangszalag tájéka duzzadt, a belégzés egyre nehezebbé válik. Jellemző a húzó, sípoló be és kilégzési zörej. Legtöbbször a tünetek rövid idő alatt csökkennek. A következő napon köhögés, láz jelentkezhet.

  Többnyire vírusok, ritkábban baktériumok okozzák a gégefedő tájékán létrejövő gyulladásos nyálkahártya duzzanatot. Kiválthatja allergiás reakció, a levegőnek az elfogadott értéket meghaladó kén-dioxid vagy egyéb szennyezőanyag tartalma, sőt lakáson belül a dohányfüst is.

  Allergiás ok esetén antihisztaminokat kap a beteg. Súlyosabb esetekben kortizon-készítmények segítenek. A heves szorongást, félelmet nyugtatókkal csökkentik. A gégefedő-gyulladás esetén antibiotikus kezelést kell azonnal kezdeni, s közvetlenül az érpályába kell a gyógyszert beadni. Erős légszomj esetén mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol végszükségben gépi lélegeztetésre, esetleg gégemetszésre is sor kerülhet. A krupp-szindróma estében nagyon veszélyes állapotot teremthet a fulladásos roham. A fulladás veszélye miatt közvetlen életveszélyes állapot jöhet létre. Ráadásul összeomolhat a vérkeringés, ha túl görcsössé válik a gyermek.

  E betegségek megelőzésében szerepet játszik, hogy a gyermek minél gyakrabban legyen tiszta levegőjű vidéken, s hogy a környezetében a dohányzást mellőzzék. A pseudo-kruppban szenvedőnek nagyon sok friss levegőre van szüksége. Zárt térben állandóan párásítani kell a levegőt. Fontos, hogy a roham kezdetekor mielőbb megnyugtassuk a gyermeket, hogy nehéz légzése esetén se ijedjen meg.

  Orvoshoz kell fordulni ha a nátha kezdetén vagy közben a köhögés hirtelen rekedtté, ugatóvá vagy szárazzá válik valamint, ha belégzéskor sípoló, húzó légzési zörejeket hallat. Azonnali kórházi ellátás szükséges, ha a beszéd szinte érthetetlenné válik, akár rekedtség nélkül is, ha a rohamot magas láz kíséri, ha a légszomj a kezelés – tiszta, friss levegő, megnyugtatás, orvos által rendelt kúp beadása – ellenére egy órán belül nem enyhül, ha a gyermek színe kékesszürkévé válik.