A nyitott hátgerinc a magzati életben alakul ki

A nyitott hátgerinc a magzati életben alakul kiA nyitott hátgerinc a magzati életben alakul ki annak következtében, hogy a gerinc háti oldalán a gerinc, a gerincvelő és burkai nem záródnak. Ebbe a csoportba az elváltozások széles skálája tartozik. Egy hiányzó csigolyanyúlványtól a súlyos, akár az életet is veszélyeztető fejlődési rendellenességeket sorolunk ide.

Kialakulásában szerepet játszanak örökletes tényezők és a magzatot a terhesség korai szakában ért valamilyen károsító hatás; vitamin-, elsősorban folsavhiány, gyógyszerek károsító hatása. Multifaktoriális öröklődésmenet jellemzi, ez azt jelenti, nem egy gén felelős a kialakulásáért. Ha egy szülőpárnak már született egy gyermeke nyitott hátgerinccel, akkor az ismétlődési kockázat körülbelül 3 százalék.

Az utóbbi évtizedekben a nyitott hátgerinc megelőzésben előreléptünk

A terhesség alatt az anya szérumában és a magzatvízben megemelkedik az AFP-szint (alfafetoprotein) a magzati bőr folytonosságának megszakadásakor. Ilyen fejlődési rendellenességek a nyitott gerinc, a hasfalhiány. Ezért került bevezetésre szűrő vizsgálati jelleggel az AFP-szint meghatározása a tizenkettedik terhességi héten. Ha az anya vérében a szérum alfa-fetoprotein koncentrációja magasabb, valamint a rutin magzati ultrahangvizsgálatok során is eltérésre utaló jeleket találunk, az anyát szükséges genetikai tanácsadásra küldeni.

Elsődleges megelőzésről is beszélhetünk, mivel e fejlődési rendellenesség kockázata csökkenthető a tervezett terhesség előtt, valamint a terhesség első harmada alatt rendszeresen szedett folsavval. Ezt a kezelést alkalmazzuk az epilepsziaellenes gyógyszert szedő kismamák esetében.

A cikk a reklám után folytatódik

A nyitott hátgerinc tünetei

A betegség tüneteit meghatározza az a tény, hogy a záródási zavar mely rétegeket érinti. Ha a bőr nem zárul, tehát jól látható a fejlődési hiba, a spina bifi da aperta elnevezést használjuk. Ebbe a csoportba tartoznak a következők:

Meningokele: ez a születés pillanatában, de már a méhen belül is észlelhető; leggyakrabban a háti-ágyéki gerincszakaszon található vékony bőrrel vagy csak hártyával fedett, a felszínből előemelkedő, cisztás jellegű, csak agyvizet tartalmazó elváltozás. Az újszülöttnél idegrendszeri eltérés nem található, az elváltozás az idegeket nem érinti. Sürgős műtéti beavatkozást igényel a fertőzés
veszélye miatt. Sikeres sebészi megoldás esetén a gyermek teljes gyógyulása érhető el.

Myelomeningokele: a csigolyák hátsó íve, a kemény agyhártya, a gerincvelő nyitott, csak egy vékony hártya borítja. Az agyvíz ebben az esetben szivárog. Ennek az állapotnak veszélye a súlyos fertőzés kialakulása. Súlyos idegrendszeri
eltéréseket észlelünk a defektus helyétől függően, mind a mozgató, az érző és a vegetatív funkciókban. Például az alsó végtagok kóros gyengeségét, bénulását, a vizelet- és székletürítés szabályozásának képtelenségét. Emellett a betegek 80 százalékának számítunk egyéb, az idegrendszert érintő fejlődési rendellenességére.

A beteg kilátásai kedvezőtlenek, még akkor is, ha elvégzik az idegsebészeti beavatkozást, ezért a kezelés még napjainkban is vitatott. Az idegsebész, a gyermekideggyógyógyász és a szülő közösen dönt az érintett újszülött sorsáról, azt sem hagyva figyelmen kívül, hogy a megoperált gyermekre milyen élet vár, mert ezt a defektus helye meghatározza. 
Ezek a következők: járásképtelenség, széklet-, vizelettartási és ürítési képtelenség.

Ha műtét mellett döntünk, azt minél hamarabb el kell végezni. Erre speciális centrumokban van lehetőség, egyike a DE OEC Idegsebészeti Klinikán működik. Ezt követően mozgásfejlesztés, ortopédiai és urológiai gondozás szükséges a habilitációhoz. Náluk nem lehet eléggé hangsúlyozni a pszichés támogatás fontosságát.

Ha a bőr zárt, a spina bifi da occulta elnevezést használjuk. Gyakran „véletlenül” fedezzük fel, a vizsgálat nem erre irányul, hanem un. „mellékleletként” derül ki. A csigolyaívek és lemezek záródási hibája, a gerinccsatorna nyitott. Idegrendszeri eltérést nem találnak, a bőr ép, más okból készített röntgenfelvételen látható a csigolyaelváltozás. Leggyakrabban az ágyék-keresztcsonti szakasz érintett.

A népesség mintegy 20-30 százalékánál előfordul. Kísérő tünetei lehetnek pl. a bőrön – elsősorban a keresztcsont tájékán – fokozott szőrnövekedés, pigmenteltérések, apró, jóindulatú érdaganatok. Ritkábban enyhe idegrendszeri eltérések is megfigyelhetők: mozgás-, érzészavar, vegetatív panaszok. Enyhe, csak csontos elváltozást okozó esetekben általában semmiféle kezelésre nincs szükség. Későbbi életkorban az időnként fellépő deréktáji fájdalom esetén fontossá válhat a rendszeres mozgás, gyógytorna - tudatta a DE OEC magazinja.

[OrientPress Hírügynökség / kép: sxc.hu]

Kapcsolódó cikk(ek):

Kapcsolódó kifejezések: nyitott hátgerinc