Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Emőke napja van. Holnap Gábor és Karina napja lesz.
A+ A A-

H1N1: veszélyben vagyunk?

H1N1: veszélyben vagyunk?H1N1, influenzák, betegségek. Sokat hallhatunk mostanában a futótűzként terjedő vírusokról és az egyre több betegről, néhol halálos esetekről. Vírusok mindig is voltak és lesznek, csak a tudomány fejlődik útközben. Megvédhet minket a rettegett H1N1-től a védőoltás, vagy elég akár csak immunrendszerünk támogatása a gyógyuláshoz? Van mellékhatása, kockázata az oltásnak? Mi is az a H1N1 és mennyire veszélyes? Miért van az, hogy egyikünknek erősebb, másikunknak gyengébb a védekezőképessége és mit tehetünk ez ellen? Gyakorlati segítséget, és mindenre kiterjedő válaszokat kaptunk első kézből Falus András immunológus, akadémikustól.

Alapvetően feltételezzük azt, hogy egészségesek vagyunk, ezért hatékony immunológiai védettséggel rendelkezünk. Szervezetünk folyamatosan ki van téve különböző vírusok, baktériumok támadásának. Olyan kórokozók is léteznek, melyek egész életünkben bennünk vannak, csak nem okoznak gondot. Immunrendszerünk feladata ezek ellen védekezni. Csakhogy minden embernél más és más az immunreakció. Egyrészt örökölt tulajdonságok alapján vagy jól és gyorsan reagálunk a minket megtámadó betegségekre, vagy nem. Másrészt pedig az, hogy hogyan élünk, mit eszünk, a lelkünk és a testünk rendben van-e mind-mind befolyásolják védekezőképességünk fejlettségét. „A védőoltások arra szolgálnak, hogy a gyengébb immunreakciót felerősítsék, immunmemóriát hoznak létre” – mondja Falus András immunológus. Tehát, ha elkapunk egy vírust, a vakcinában lévő oltóanyag segíthet gyorsabban és enyhébb lefolyással átvészelni a betegséget.

Önmagában a védőoltások nem árthatnak, még abban az esetben sem, ha már bennünk van a vírus. Sőt még akkor sem, ha a H1N1 vírus támadott meg minket és akkor kapjuk meg a vakcinát. Ma már nem élő vírus segítségével támogatják ellenálló képességünket, nem úgy, mint régen. A H1N1 oltóanyag esetében is teljesen inaktív, elölt vírus kerül be szervezetünkbe. Ha az „A” típus ellen kapunk oltást, de a „B” támad meg minket, természetesen az ellen nem fog olyan hatékonyan védeni az oltás, de fokozza az immunreakciót, ami segít a gyógyulásban.

Falus András akadémikus szerint tehát menjünk el és oltassuk be magunkat, főként akkor, ha a veszélyeztetett csoport tagjai vagyunk. Így elsősorban a kismamák számíthatnak arra, hogy megbetegednek és nehezebben küzdik le betegségüket. A terhes kismamák immunrendszere arra koncentrál, hogy a magzatot megvédje és a vírus elleni választ gátolja. Ezért a legtöbb súlyos fertőzés és halál a terhes nőknél következik be.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy terhesen is beadható-e az oltás? „Igen” – mondja határozottan Falus. „Ahogy már említettem, a szervezetbe kerülő inaktív vírus mindössze felerősíti az immunreakciót, így semmilyen káros hatása nincs a kismamára, de még a magzatra sem”.

A cikk a reklám után folytatódik

Kifejezetten ilyen, hogy immun-erősítés nemigen létezik...

Mi van akkor, ha mégsem szeretnénk oltásokat kapni minden évben? Miként erősíthetjük meg immunrendszerünket, segíthetnek-e a különböző vitaminok, immunerősítő-készítmények amiket nap, mint nap reklámoznak? „Kifejezetten ilyen, hogy immun-erősítés nemigen létezik. A környezetünk állapotát, a hormonrendszert lehet erősíteni” – mondja Falus. Ez egy több összetevős dolog. Olyan, mint a számítógépekben a hardver és a szoftver. A hardver az, amit öröklünk, a szoftver pedig amit életünk során kialakítunk. Életvitelünk nagyban befolyásolja védekezőképességünket. Nagyon fontos, hogy mit eszünk, hogy sportolunk-e, hogy testsúlyunk megfelelő-e, hogy mekkora stressz ér minket nap, mint nap és, hogy vannak-e lelki problémáink. „Egy válásban lévő ember például sokkal fogékonyabb a betegségekre” – mondja.

Az immunerősítő-készítmények, zöldségek, gyümölcsök jók, de nem csak immunrendszerünkre hatnak, és ha az előbb felsoroltak nincsenek rendben, ne számítsunk túl sok jóra – teszi hozzá szakértőnk.

A vírusok csak akkor képesek elszaporodni és járvánnyá nőni, ha a random, különböző irányba mutálódott vírusok közül egyik alfajra az emberek nem jól reagálnak. A H1N1 a spanyol nátha alap típusához tért vissza, azzal a különbséggel, hogy megtalálható rajta egy olyan molekula, mechanizmus, ami gátolja az interferont. Az pedig az egyik leghatékonyabb vírusellenes védekezésünk. A H1N1 elnevezésből a „H” és az „N” két molekula nevének kezdőbetűi. A „H”: hemagglutinin, az „N”: neuraminidáz nevű anyagok. Ezeket minden influenza vírus magán hordozza. A két 1-es szám pedig csak a véletlen műve.

A H1N1 is szezonális influenzának számít. Télen az ember védekezőképessége egyébként is gyengébb. A hideg a vérellátást lassítja és a sejtek működését valamelyest visszanyomja. Ezért hát könnyebben leszünk betegek ebben az időszakban. Azonban ha vigyázunk magunkra és kiegyensúlyozott életet élünk, minden bizonnyal nem érhet majd minket – zárja gondolatait Falus András.

Németh Andrea
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Kapcsolódó kifejezések:   Falus András  H1N1  új influenza 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!