Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Teréz napja van. Holnap Gál napja lesz.
A+ A A-

H1N1: várandósok, légúti betegek, fiatalok és kövérek fokozott veszélyben

H1N1: várandósok, légúti betegek, fiatalok és kövérek fokozott veszélybenKettős influenzajárvánnyal kell szembenéznünk. Az új A(H1N1) influenza után várható a „hagyományos” szezonális influenza támadása is.

Az új A(H1N1) influenza hetek óta rettegésben tartja a lakosság egyik részét, és közülük sokan már hetekkel ezelőtt beoltatták magukat. A többség azonban még vár, pedig a járvány súlyos, olykor életveszélyes szövődményei a leghatékonyabban a védőoltással előzhetők meg.

Az új A(H1N1) vírus által okozott megbetegedések sok hasonlóságot mutatnak a szezonális járványokban megszokottakhoz, ugyanakkor számos fontos részletben jelentősen eltérnek azoktól.

A fertőző betegségekkel foglalkozó Infektológiai Szakmai Kollégium 2009. november 23-i állásfoglalása szerint - az esetek túlnyomó többsége enyhe lefolyású, klinikai jelei a szezonális influenzától elkülöníthetetlenek, láz (esetenként magas), köhögés, fejfájás, izomfájdalom jellemző. Eltérően a szezonális influenzától, hányás, hasmenés kísérheti a fenti tüneteket. Kisgyermekekben 1-2%-ban észleltek enyhe idegrendszeri és pszichiátriai tüneteket.

Jóllehet, az új vírus által megbetegített személyek túlnyomó többsége akár orvosi kezelés nélkül is maradvány nélkül gyógyul, napról napra újabb halálesetekről szerzünk tudomást. A súlyos lefolyást illetve halálozást elsősorban alapbetegséggel rendelkező betegekben és idősekben észleltek, de váratlanul súlyos kórformákról számoltak be teljesen egészséges fiatal felnőttek influenzája kapcsán is.

A legtöbben ezúttal is a csökkent védekezőképességű emberek közül esnek a H1N1 vírus áldozatává

Az idős, legyengült szervezet, a beteg szív nehezen vagy egyáltalán nem viseli el a napokig tartó magas láz által okozott terhelést. A légúti betegeknek is súlyosabb lefolyással kell szembenézniük, hiszen egy egyébként kontrollált „egészséges” asztmás hörgőrendszere is sokkal hevesebb gyulladással, fulladással reagálhat a légúti nyálkahártyát érő vírustámadásra – éppen a betegség lényegéből a légúti hiperreaktivitásból következően.

A COPD-s betegek gyakran súlyosan beszűkült légzésfunkciója nem biztos, hogy elbírja a vírusok által kiváltott légúti fertőzés, a fokozódó váladéktermelés, a súlyosbodó nehézlégzés terheit.

A dohányosok ugyancsak krónikus légúti betegeknek tartandók, hiszen a cigarettafüst rendszeres belégzése tartós légúti gyulladást, krónikus hörghurutot idézhet elő, a sérült légúti nyálkahártya védekezőképessége minimális. Sem a vírusok, sem pedig a második hullámban támadó baktériumoknak nem tud ellenállni, ezért a betegség lefolyása általában súlyosabb és a gyógyulás is sokkal tovább tart, mint egy egészséges személynél.

A várandósok kockázata sokszorosan nagyobb a súlyos, életveszélyes szövődmények kialakulása tekintetében, mint az egészséges felnőtteké

A kismamák immunrendszere ugyanis éppen a terhességük miatt gyengébb a szokásosnál. Erre azért is szükség van, hogy az anyai szervezet ne ismerje fel idegenként a magzatot, és ne akarjon „megszabadulni” tőle. Sajnos mindez azzal is jár, hogy „idegeneket” is kevésbé ismer fel, és a védekező reakció olykor elégtelen. Különösen a terhesség 3. harmadában a jelentősen megnagyobbodott méh által felnyomott rekesz, és az általa összepréselt tüdő is hozzájárul a várandósok esendőségéhez. A funkciójában és teljesítményében gátolt tüdő szinte védtelen a légúti nyálkahártyát borító csillószőrőket szinte „legyaluló” influenzavírusokkal szemben, a gyengült immunrendszer pedig olykor képtelen megakadályozni a súlyos tüdőgyulladások kialakulását. Ilyenkor a beteg állapota akár 24 órán belül oly mértékben romolhat, hogy intenzív osztályos ellátásra, gépi lélegeztetésre szorulhat.

Ezek az okok vezetnek oda, hogy a várandósok között 8-10-szer gyakrabban fordul elő életveszélyes tüdőgyulladás, és a halálozás is sokszorosan meghaladja az átlagot. A várandós nők oltása kiemelten fontos, a védőoltás kockázata minimális az influenza súlyos lefolyásához képest.

A cikk a reklám után folytatódik

Ugyancsak fokozott veszélynek vannak kitéve az 5 évesnél fiatalabb gyermekek

Ők a bölcsődében és az óvodában elkerülhetetlenül találkozni fognak a vírussal, és nagy az esélyük a megbetegedésre. Az 1 évesnél fiatalabbak nem olthatók, anyai védettséggel pedig csak azok a csecsemők rendelkezhetnek, akiknek az édesanyjuk legalább 2 héttel a szülés előtt megkapta a védőoltást.

Az új A(H1N1) influenza lefolyása gyakran súlyosabb a túlsúlyosok, különösen a kórosan kövér személyek esetében. A halálos áldozatok között is nagyobb arányban voltak a kövérek, mint amekkora az átlagnépességben.

A krónikus légúti (asztma) betegek, a várandós nők és az 5 évesnél fiatalabb gyermekek mellett a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, a máj- és vesebetegek, a cukorbetegek, az előrehaladott rosszindulatú (daganatos) betegségben szenvedők, a kórosan túlsúlyosak, a tablettás vagy injekciós szteroidkezelésben részesülők, a limfopéniások (a fehérvérsejtek egyik típusának, a limfocitáknak a csökkent száma), a HIV-fertőzöttek és a károsodott izomműködés miatt csökkent légzésfunkciójú betegek vannak fokozott veszélynek kitéve az új A(H1N1) influenza támadásával szemben. Az ő oltásuk általában javasolt, és tekintettel a fokozott kockázatra a háziorvosaiktól ingyenesen kaphatják meg a védőoltást.

Az Infektológiai Szakmai Kollégium ajánlása szerint enyhe influenza esetén a beteg otthon kezelendő, tüneti terápián kívül egyéb teendő nincs. Nagyjából minden 50. betegnek van szüksége kórházi kezelésre, közülük pedig akár minden 4. intenzív ellátásra is szorulhat.

Az átlagosnál súlyosabb lefolyásra utaló, azonnali orvosi ellátást, illetve kórházi ellátást igénylő tünetek a következők:

  • a légzésszám növekedése, felületessé válása akár fizikai aktivitás, akár pihenés közben, kifejezett nehézlégzés, az ajkak elkékülése (cyanosis)
  • véres vagy elszíneződött köpet
  • mellkasi fájdalom
  • megváltozott tudatállapot
  • három napon túl fennálló, magas láz
  • a vérnyomás csökkenése
  • gyermekeknél figyelmeztető jel a légzés gyorsulása és nehezítettsége, az aktivitás hiánya és az aluszékonyság

Az Amerikai Egyesült Államokban a H1N1 miatt kórházi ellátásra szoruló felnőttek 26,1%-a volt asztmás, 10%-a cukorbeteg, 8%-ának volt valamilyen egyéb tüdőbetegsége, 7,6%-a pedig valamilyen immunológiai betegségben szenvedett. A kórházban kezelt H1N1 fertőzöttek 6,1%-a volt terhes nő. A kórházi ellátást igénylő H1N1 megbetegedések 45%-ánál semmilyen krónikus háttérbetegséget nem tudtak kimutatni, tehát meglepően magas volt az egészséges amerikai felnőttek körében kialakuló súlyos szövődmények aránya.

Fontos megjegyezni, hogy oltani soha sincs túl késő

A hazánkban hozzáférhető influenza ellenes vakcinák nem tartalmaznak élő, fertőzőképes vírust, hiszen az oltóanyag gyártása során azokat elölték, inaktiválták. Tévhit tehát, hogy valaki az oltástól kapott volna influenzát vagy más vírusfertőzést. A védőoltástól senki sem kaphat influenzafertőzést. A védőoltás beadása után 10-14 nap alatt alakul ki a védettség. Ha valaki ez alatt találkozik az influenza vírusával, lehet, hogy megbetegszik, de valószínűleg annál kevésbé lesz súlyos a betegsége, minél több idő telt el az oltás után, minél több ideje volt az immunrendszernek felkészülni a vírusok támadására, azaz minél magasabb ellenanyagszintet sikerült a vérben és a szövetekben elérni. A már megfertőződött, de még a fertőzés lappangó időszakában lévő akár tünetmentes személyek oltása nem jár fokozott kockázattal, mert a védőoltás nem súlyosbítja a friss fertőzések lefolyását sem.

dr. Mucsi János
belgyógyász és tüdőgyógyász szakorvos
http://tudobeteg.hu

Kapcsolódó kifejezések: H1N1 vírus  járvány  védőoltás  új influenza 
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!