Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.
A+ A A-

Jobb félni, mint fertőződni

Jobb félni, mint fertőződni...Időszerű, hogy szót váltsunk a járványokról és a fertőző betegségekről. A nyár, a strandolás, a mosatlan gyümölcsök, a fagylaltszezon többnyire együtt jár a kisebb-nagyobb fertőzésekkel. Dr. Straub Ilonával beszélgettünk.

Mi tette szükségessé az Országos Epidemológiai Központ életre hívását?
- A mintegy hetven esztendeje működő Országos Közegészségügyi Intézet jogutódjaként a járványüggyel éppúgy foglalkozunk, mint a fertőzések megelőzését elősegítő tényfeltárással és nyomon követjük a nem fertőző krónikus megbetegedések alakulását is. Eddig ugyanis a halálozás helyzetéről és okairól készült országos összesítés, a krónikus betegségekről azonban nem, ennek áttekintése hiányos. Komoly lemaradást kívánunk tehát behozni.

- Hogyan kezdődött a fertőző betegségek elleni hatásos védekezés világszerte és Magyarországon?
- Az emberiség története egyben a fertőző betegségek története is. Már az ókorban próbáltak ellenük védekezni, de az igazi áttörést a XVIII. század végén Edward Jenner angol sebészorvos himlő elleni oltása jelentette. Hazánkban - sok európai országot megelőzve - 1876-ban vezették be általánosan a himlő elleni védőoltást. Ma is úgy tűnik, csak védőoltásokkal számolható fel a fertőző betegségek többsége. Emberről emberre terjednek, a kórokozók gyorsan szaporodnak, megfelelő védekezés nélkül kiterjedt járványok támadhatnak. Oltás nélkül a cseppfertőzéssel terjedők, például az influenzajárvány megelőzésére sincs sok esély. A kórokozók a levegőn keresztül jutnak egyik emberről a másikra, elzárkózni előlük semmilyen közösségben - akár egy villamos utasai között - sem lehetséges.

- Súlyos, járványos betegség globális felszámolását csak a himlő esetében sikerült megvalósítani?
- Ez így igaz, de a következő évtizedekben, a kiterjesztett immunizációs programnak nevezett nemzetközi összefogás keretében egy sor fertőző betegség lesz felszámolható.

- Mi az immunitás lényege?
- A szervezet különböző módon tehet szert a fertőzések elleni védelemre, vagy másként az immunitásra. Ez a védettség lehet veleszületett faji sajátosság, vagy szerzett. Vannak olyan fertőzések, amelyek csak bizonyos állatokat, mások meg kizárólag embereket betegítenek meg. Örökölhető a magzati életben is, ebben az esetben az újszülött minden olyan fertőzéstől védett lesz, amellyel szemben az édesanya immunis. Ez az "oltalom" azonban átmeneti, csak a csecsemőkorra nyújt védelmet.

- Mit jelent az, hogy a szerzett immunitás természetes és mesterséges is lehet?
- Ha az ember bizonyos fertőzéseket átvészel, a szervezete hosszú időre szóló ellenanyagokat termel. Ez a magyarázata, hogy bizonyos fertőző betegségeket csak egyszer kap meg életében. A mesterséges immunitás kialakításakor élő, lényegesen legyengített vagy elölt kórokozókat juttatnak be az oltóanyaggal. Ezzel arra késztetik a szervezetet, hogy mintegy "lemásolva" a természetes úton szerzett immunitást, az ellenanyagokat maga termelje ki. Általában egyetlen oltás kevésnek bizonyul a tartós immunitáshoz.

- Ha van aktív, akkor kell lennie passzív immunizálásnak is...
- Az utóbbiról akkor beszélünk, amikor a védettség kialakításában kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. A passzív immunizálás olyan esetben szükséges, ha a saját ellenanyag kifejlődésére nincs idő. Előnye, hogy azonnali védelmet nyújt, hátránya viszont, hogy három hónapon belül kiürül a szervezetből. Az aktív és a passzív immunizálást sokszor együtt alkalmazzák gyakorlatban.

- Nyilván a védőoltások országos rendszerének köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben hazánk járványügyi helyzete látványosan javult...
- Ugyanakkor bélrendszeri fertőzések, hasmenéses, hányásos megbetegedések azért gyakran előfordulnak, bár a súlyos betegségeket előidéző kórokozók valóban jelentősen visszaszorultak. A két világháború között, majd azt követően a hastífusz megbetegedések például még igen súlyosak voltak. Egy esztendő alatt több tízezer fertőzést is regisztráltak. Nem is szólva arról, hogy a fertőzöttek 3-4 százalékának szervezetében a kórokozó egy életen át megmaradt. Napjainkban ez a betegség már nem fordul elő, mint ahogy a súlyos lefolyású vérhas is ritka, pedig még az ötvenes években egyetlen esztendő alatt akár húszezren ágynak dőltek miatta. Ugyancsak ritka a csecsemők és kisgyerekek coli baktérium okozta hasmenéses fertőzése, ami pedig még a hatvanas években is viszonylag gyakori volt. A javulást a higiénés szabályok mind szélesebb körű elterjedése, az életkörülmények változása segítette.

- Azért minden nyáron számos szalmonellafertőzésről hallani...
- Ezekért az állatokban található kórokozó a felelős. Bizonyos élelmiszerek - például a tojás - gondatlan kezelése, helytelen elkészítése vezet a fertőzéshez. Ugyancsak veszélyt jelent a környezet számára, ha a már megfertőzöttek nem tartják be a minimális higiénés előírásokat. Az 1996-os fekete évben a fővárosban 6870 fertőzést regisztráltak, 1998-ban viszont ez a szám már "csak" 2158 volt. Ami még mindig rosszabb, mint a 80-as évek végének adatai. Csekély vigasz, hogy a szalmonellózis szempontjából sok országban kedvezőtlenebb a helyzet, mint nálunk.

- A lakosságot gyakran rémisztgetik a hepatitiszfertőzéssel. Valóban jogos a félelem?
- Úgy gondolom, jobb félni, mint megijedni alapon indokolt az aggodalom. A hepatitisz-A, -B, -C fertőzések közös tünete a sárgaság. Évente kétezer alatt marad ezek előfordulása. Közülük mintegy 70 százalék a szájon át a szervezetbe kerülő, heveny lefolyású "A" vírusfertőzés, amelynek későbbi következménye nincs, s lényegében jóindulatú fertőzésnek tekinthető. Nagyon fontos a higiénés szabályok betartása. A hepatitisz-B vírus a veszélyesebb, mivel előfordul, hogy fel nem ismert, de környezetét fertőző vírushordozó lehet valaki, akár egy életen át. Szerencsére esztendőnként alig kétszáz megbetegedést okoz ez a fajta vírus.

- Ha viszonylag ilyen alacsony a fertőzöttség, akkor miért hasonlítják az AIDS-hez a hepatitisz-B veszélyességét?
- Azt senki nem mondja, hogy olyan súlyos betegséget okozna, mint a ma még joggal félt halálos kór. Tény azonban, hogy a hepatitisz-B vírus ellenálló képessége erősebb, mint az AIDS kórokozójáé. A B- és a C-vírusfertőzés következményeként májzsugor vagy májtumor is előfordulhat. Számos intézkedésnek köszönhetően Magyarországon a heveny megbetegedés és a tartós fertőzöttség is ritkán fordul elő. Több, mint egy évtized óta az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi iskolában tanulók hepatitisz-B elleni oltásban részesülnek, hiszen a fertőzés a vérrel és a szövetnedvekkel terjed. A terhes nők szűrését is elvégezzük, mivel a fertőzést az újszülöttek az anyjuktól kaphatják szülés közben. A betegség szexuális úton is terjed. Mivel a dializált betegek fokozottan veszélyeztetettek, számukra szintén térítésmentes a védőoltás.

- Nem lenne helyes a fiatalok védőoltása is?
- A WHO ugyan tavaly azt ajánlotta, hogy valamennyi országban kötelezően vezessék be a hepatitisz-B elleni védőoltást, azt azonban nem mondta ki, mely korosztállyal kellene kezdeni. Magyarországon az ezredfordulóig szeretnénk a serdülőket beoltani, de az ehhez szükséges anyagi forrás még hiányzik.

- Miért kell az oltást kötelezővé tenni?
- Gyógyszertári forgalomban eleve kapható az oltóanyag, de ha nem szervezett oltásról van szó, akkor igen kétséges, hogy mindenki igénybe veszi-e. Megjegyezni kívánom, hogy az oltás mellett is szükséges a fertőzés elkerülése, hiszen számtalan egyéb, védőoltással nem megelőzhető fertőző betegség terjedési módja azonos a hepatitisz-B-vel (hepatitisz-C, HIV/AIDS).

A hazai védőoltások kronológiája

1876 – Himlő elleni védőoltás
1887 – Himlő elleni újraoltás
1938 – Diftéria elleni védőoltás
1954 – Di-per-te oltások bevezetése (diftéria-szamárköhögés-tetanusz)
1960 – Gyermekbénulás elleni (Sabin-) oltások
1969 – Kanyaró elleni oltások bevezetése
1974-78 – Változások a kanyaró elleni oltások rendszerében
1989 – Rubeola elleni oltások bevezetése
1989 – Kanyaró-újraoltás elrendelése
1990 – Kanyaró-rubeola (bivalens) oltások
1991 – Kanyaró-mumpsz-rubeola (bivalens) oltások
1992 – Gyermekbénulás elleni védőoltási rendszer változás

Kapcsolódó kifejezések: Dr. Straub Ilona  betegség  fertőz  járvány 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!