A vashiányos vérszegénység (anémia) oka a hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene

A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.

A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka, aminek hátterében felnőttekben leggyakrabban vérzés áll. Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtt álló nőkben a havi menstruációs vérzés okozhat vashiányt. Vashiányt okozhat még a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.

• Bővebben a betegségről

  A vashiány tünetei

  A vashiányos vérszegénység tünetei fokozatosan alakulnak ki, és hasonlóak az egyéb vérszegénység tüneteihez. Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végez vizsgálatokat. Vashiány esetén a vörösvértestek kicsik és halványak. Meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli vasat hordozó fehérje) vérszintjét. A vashiányt legpontosabban a ferritin (vasat raktározó fehérje) vérszintjének meghatározásával lehet vizsgálni: alacsony ferritin szint vashiányra utal. Bizonyos körülmények között azonban a ferritin szintje félrevezető lehet, mivel magas értéket kapunk májkárosodás, gyulladás, fertőzés és daganat esetében, ilyenkor az orvos a sejtfelszínen lévő transzferrinkötő-fehérje (transzferrin receptor) szintjét határozza meg.

  A diagnózis felállításához esetenként csontvelő biopsziára lehet szükség, mellyel a csontvelőben lévő vérsejtek vastartalmát lehet meghatározni.

  A vashiány kezelése

  Mivel a vashiány leggyakoribb oka vérzés, az első lépés a vérzés helyének felkutatása. Normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt, és a szervezet vasraktára is kicsi, ennek megfelelően az elvesztett vasat pótolni kell.

  Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás rendszerint szájon át megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal együtt (narancslé vagy C-vitamin tabletta). A vas pótlását a normális vérkép elérését követően még 6 hónapig szokták folytatni a szervezet vasraktárainak teljes feltöltése céljából. A beteg megfelelő vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal igazolható.

A zöldhályog – a glaucoma – a szem belső folyadékáramlásának a zavara

Főleg a szemen belül termelt folyadék (csarnokvíz) elfolyásának akadályozottsága, ami a folyadék torlódásához, végül a szem keményedéséhez vezet. A szemben lévő nyomás veszélyesen megemelkedik. A szemnyomás többnyire 13,5 Hgmm, de a 8-20 Hgmm közötti ingadozás normálisnak tekinthető. Zöldhályogos roham esetén a szemnyomás elérheti a 70 Hgmm-t is.

Az emberek kb 4%-át érinti ez a betegség, jellemzően a negyvenedik életév elérése után. A vakságot okozó betegségek 10-15%-át a glaucoma teszi ki.

A betegség következtében megnövekedett nyomás károsítja a látóideget, a látótér beszűkül. A betegségnek krónikus és akut formája is létezik.

• Bővebben a betegségről

  A krónikus glaucoma lappangó betegség, jelentkezhet akár az egyik, akár mindkét szemen

  Viszonylag későn ismerhető fel, mert nem okoz fájdalmat, panaszt. Tünete – a későbbi időszakban – időnkénti ködös látás, fejfájás. A látótér a periféria felől károsodik, fokozatosan csőlátás alakul ki, de addigra már bekövetkezett a látóideg súlyos károsodása.

  Az akut glaucomás roham – általában – csak az egyik szemet érinti. Hirtelen szem- és homlokfájdalom lép fel, amit hányinger, hányás, hidegrázás és láz követhet. A látóképesség csökken, a szem kivörösödik, a pupilla kitágul. A szem kőkemény, állandósul a könnyezés és a fényforrások körül tipikus szivárványszínű karikák jelennek meg.

  A szemnyomás fokozódása gyógyszeresen befolyásolható, csökkenthető a csarnokvíz mennyisége, elősegíthető a folyadék elfolyása. Krónikus zöldhályog gyógyszeres kezelését a beteg élete végéig folytatni kell. Egyes esetekben műtéti megoldás is szóba jöhet. A glaucomás rohamot szemnyomás csökkentő gyógyszerek infúziójával enyhítik, majd lézeres ill. iridectomiás – a szivárványhártya egy kis darabjának kivágása – beavatkozást végeznek, amivel a szem általában megmenthető.

  A zöldhályog nem megelőzhető

  A 40. életév után évente legalább egyszeri szemorvosi vizsgálat lehetővé teszi, hogy a gyógyszeres kezelés idejében megkezdődjön.

  Néhány tanács a zöldhályogos betegek részére: nem szabad egyszerre túl nagy mennyiségű folyadékot fogyasztani, le kell mondani a látóideg vérellátását csökkentő dohányzásról, kerülni kell a stresszes helyzeteket, a szemcseppeket vagy kenőcsöt rendszeresen, a nap ugyanazon óráiban kell használni, a kicsorduló cseppeket mindig le kell törölni, az egyéb gyógyszerek esetleges szem belnyomását növelő hatása miatt a gyógyszereket a kezelőorvosokkal egyeztetni szükséges.