Az ajakban jelentkező fájdalom ill. a kicserepesedett ajak  általában gyulladást vagy valamilyen inger reakciót jelez. A következmények lehetnek egyszerűen kezelhetőek, de ritka esetekben igen súlyosak is.

Önmagában a felrepedt ajak időjárási okokra vagy a száraz, pl. légkondicionált levegőre vezethető vissza, mely okok zsíros krém használatával, a levegő páratartalmának növelésével kiküszöbölhetőek.

Előfordulhat, hogy káros anyagok hatását tapasztaljuk, mint bizonyos ajakrúzsok, melyek szárítják a bőrt, de akár enyhe gyulladást is okozhatnak. A használt anyag összeférhetetlenségét más alapanyagú gyártmányra való kicserélésével szüntethetjük meg.

A kivörösödött, dagadt ajkak kiváltó oka lehet vitaminhiány, vashiány esetleg élelmiszer érzékenység

Hasonló hiányproblémák következménye lehet a berepedt szájszöglet, ami akár be is gyulladhat. Ez utóbbi tünetek előkerüléséhez hozzájárulhat a rosszul illeszkedő állkapocs – ami a tömések, koronák miatt nem zár kellően. A helyi kezelésre a tünetek általában enyhülnek, de ha a változás két héten belül nem következik be, orvos segítségét kell kérni.

Az ajakgyulladás tünetei: erősen duzzadt, kivörösödött, kisebesedett és fájdalmas ajak

A gyulladás enyhíti a kamillateás borogatás, de valójában az okokat kell gyógyítani. Az okok között szerepel a baktériumok által történt fertőzés, allergia, az ajak kisnyálmirigyeinek kóros megnagyobbodása. Természetesen lehet kiváltó hatása a már korábban említett időjárási hatásoknak, mechanikus sérüléseknek, rovarcsípéseknek is.

Amennyiben fájdalmas, kiemelkedő helyek képződnek az ajkakon, s azokon kis hólyagocskák keletkeznek, lázhólyagokról beszélhetünk. Ha a fájdalom nagyon erős, vagy ha többször is jelentkeznek a lázhólyagok, akkor orvoshoz kell fordulni.

Szívkoszorú megbetegedésre vagy tüdővizenyőre utalnak az elkékült ajkak, ha azt nem a hideg okozta.

A legsúlyosabb ajakbetegség az ajakrák, melynek tünete az állandóan kiújuló, elszarusodó, vérző és kifekélyesedő ajak, melyet csak műtéttel, besugárzással, kemoterápiával lehet gyógyítani. A leggyakoribb kiváltó okok között található a trópusi napsütés, állandó szél, nedvesség és a tartós pipázás. Zömmel 40-60 éves férfiakon fordul elő, de nem kizárólagosan.

Színvakság esetén bizonyos színek érzékelése érintett

Rendszerint megszületéstől kezdve fennáll, és szinte valamennyi esetben X-kromoszómához kötött recesszív gén következménye, ami azt jelenti, hogy majdnem mindig a gént hordozó férfiakban jelenik meg.

Nők, akik maguk rendszerint tünetmentesek, átörökíthetik a színvakságért felelős gént a gyerekeiknek. Bár előfordul, hogy a színvakság azért alakul ki, mert az agyban hibás a színek feldolgozása (és nem a szembeteg), a színvakságban szenvedőknél rendszerint hiányoznak bizonyos fotoreceptorok.

• Bővebben a betegségről

  A színvakság legtöbbször a fotoreceptorok egy bizonyos típusának relatív hiánya vagy rendellenessége miatt alakul ki. A leggyakoribb típusa a vörös-zöld színtévesztés. A kék-sárga színtévesztés általában szerzett, nem öröklött, a látóideg betegsége okozhatja.

  Színvakság irányában akkor vizsgálhatunk valakit, ha a családtagok közül valakiről ismert, hogy színvak. Akkor is elvégezhetjük a vizsgálatot, ha az egyénnek nehézséget okoz a színek párosítása. Mások, így a repülőgép pilóták, panaszmentesség esetén is alá kell, hogy vessék magukat a vizsgálatnak, mivel a munkájuk során meg kell tudniuk különböztetni a színeket.

  A színlátás vizsgálata

  Többféle vizsgálat segítségével is kimutathatjuk bizonyos színek érzékelésének csökkenését (színvakságot). A leggyakrabban használt Ishihara táblákon fehér alapon számos kis színes kör helyezkedik el egymás mellett, miközben egy nagy kört alakítanak ki. A kis köröket rendszerint úgy helyezik el, hogy az egészséges színlátók egy bizonyos számot ismerjenek fel. Színvakság esetén, a színvakság típusától függően, a személy másik vagy semmilyen számot nem lát.