A világon hozzávetőlegesen minden ötödik percben szélütés – apoplexia – ér valakit.

Szélütés következik be, ha az agy vérellátása hirtelen megszakad, emiatt a szövetek súlyosan károsodnak vagy elpusztulnak. A vérellátás kimaradása miatt az idegsejtek nem kapják meg azt a mennyiségű oxigént és vércukrot, amely a működésükhöz feltétlenül szükséges. A veszélyeztetettebb körbe az idősek tartoznak, de a fiatalabbaknál is előfordul.

A vérzéses szélütést agyvérzésnek – haemorrhagia cerebri – is nevezik, mert ilyenkor az agy vérellátásának károsodása mellett az agyállományon belül vérömleny képződik. Ez a leggyakrabban akkor fordul elő, ha az agy egyik véredénye elpattan, ami vérzést okoz. Az érfal repedésnek egyik oka  a magas vérnyomás és az érelmeszesedés érfali bántalom lehet, de agyi értágulat – aneurysma – repedése is agyvérzéshez vezethet. Féloldali agyvérzés esetén rendszerint az ellenkező testfél bénul meg, nagyobb vérzések viszont teljes bénuláshoz vezethetnek. A szélütés oka lehet erőszakos külső behatás pl. a fejre mért erős ütés, mely a külső, kemény agyhártya alatt bevérzést okozhat.

• Bővebben a betegségről

  A szélütés leggyakoribb kiváltó oka, hogy egy vérrög elzáródást okoz az agyban

  Ez egy szerv helyi vérszegénysége a véráram akadályoztatása miatt – ischaemia – bekövetkező gutaütés. Vérrög akkor keletkezik, amikor az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedés károsítja az artériát, s beszűkülnek az erek. Vérrög alakul ki, ha a sérült artériafalon „var” keletkezik vagy az érfalon lévő zsíros lerakódás egy része leszakad és a véráramba kerül. A szélütések hátterében általában heveny agyvérzés húzódik meg.

  Szélütés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, ill. mentőt kell hívni, mert kórházi vizsgálatokra és kezelésre van szükség. A szélütések egyharmadában a tünetek heteken-hónapokon belül visszafejlődnek, másik harmadában maradandó bénulások, látás- és beszédzavarok maradnak vissza. Az utolsó egyharmad esetében bekövetkezik a halál.

  A tünetek a vérellátási zavar kiterjedésétől, az érintett agyterület működésétől függnek

  Kialakulhat féloldali érzészavar és bénulás. Gyakori a tudatzavar vagy eszméletvesztés. A tünetek legtöbbször ébredést követően jelentkeznek. Az átmeneti keringészavarokkal – TIA – szemben a kialakult zavarok egy napon túl is jelen vannak. Az agyvérzés tünetei megfelelnek a szélütés tüneteinek.

  A rizikófaktorok csökkentésének a megelőzésben és a rehabilitációban egyaránt rendkívül nagy szerepe van. Az ismert tényezők közül a legjelentősebb a magas vérnyomás – hipertónia. Fontos a só fogyasztás mérséklése, a zsírszegény, rostdús táplálkozás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás abbahagyása, és a rendszeres testmozgás. További kockázati tényező még a cukorbetegség és a nagyfokú stressz. Különösen veszélyes, hogy a különböző rizikófaktorok együttes meglétük esetén megsokszorozódnak. Jó hír viszont, hogy néhány tényező kiküszöbölése pl. lefogyás, dohányzás abbahagyása, jelentősen csökkenti a veszélyt.

Színvakság esetén bizonyos színek érzékelése érintett

Rendszerint megszületéstől kezdve fennáll, és szinte valamennyi esetben X-kromoszómához kötött recesszív gén következménye, ami azt jelenti, hogy majdnem mindig a gént hordozó férfiakban jelenik meg.

Nők, akik maguk rendszerint tünetmentesek, átörökíthetik a színvakságért felelős gént a gyerekeiknek. Bár előfordul, hogy a színvakság azért alakul ki, mert az agyban hibás a színek feldolgozása (és nem a szembeteg), a színvakságban szenvedőknél rendszerint hiányoznak bizonyos fotoreceptorok.

• Bővebben a betegségről

  A színvakság legtöbbször a fotoreceptorok egy bizonyos típusának relatív hiánya vagy rendellenessége miatt alakul ki. A leggyakoribb típusa a vörös-zöld színtévesztés. A kék-sárga színtévesztés általában szerzett, nem öröklött, a látóideg betegsége okozhatja.

  Színvakság irányában akkor vizsgálhatunk valakit, ha a családtagok közül valakiről ismert, hogy színvak. Akkor is elvégezhetjük a vizsgálatot, ha az egyénnek nehézséget okoz a színek párosítása. Mások, így a repülőgép pilóták, panaszmentesség esetén is alá kell, hogy vessék magukat a vizsgálatnak, mivel a munkájuk során meg kell tudniuk különböztetni a színeket.

  A színlátás vizsgálata

  Többféle vizsgálat segítségével is kimutathatjuk bizonyos színek érzékelésének csökkenését (színvakságot). A leggyakrabban használt Ishihara táblákon fehér alapon számos kis színes kör helyezkedik el egymás mellett, miközben egy nagy kört alakítanak ki. A kis köröket rendszerint úgy helyezik el, hogy az egészséges színlátók egy bizonyos számot ismerjenek fel. Színvakság esetén, a színvakság típusától függően, a személy másik vagy semmilyen számot nem lát.