A világon hozzávetőlegesen minden ötödik percben szélütés – apoplexia – ér valakit.
Szélütés következik be, ha az agy vérellátása hirtelen megszakad, emiatt a szövetek súlyosan károsodnak vagy elpusztulnak. A vérellátás kimaradása miatt az idegsejtek nem kapják meg azt a mennyiségű oxigént és vércukrot, amely a működésükhöz feltétlenül szükséges. A veszélyeztetettebb körbe az idősek tartoznak, de a fiatalabbaknál is előfordul.
A vérzéses szélütést agyvérzésnek – haemorrhagia cerebri – is nevezik, mert ilyenkor az agy vérellátásának károsodása mellett az agyállományon belül vérömleny képződik. Ez a leggyakrabban akkor fordul elő, ha az agy egyik véredénye elpattan, ami vérzést okoz. Az érfal repedésnek egyik oka a magas vérnyomás és az érelmeszesedés érfali bántalom lehet, de agyi értágulat – aneurysma – repedése is agyvérzéshez vezethet. Féloldali agyvérzés esetén rendszerint az ellenkező testfél bénul meg, nagyobb vérzések viszont teljes bénuláshoz vezethetnek. A szélütés oka lehet erőszakos külső behatás pl. a fejre mért erős ütés, mely a külső, kemény agyhártya alatt bevérzést okozhat.