Okok
A szorongásos zavarok okait nem ismerjük teljesen, de kiváltásukban mind testi, mind pszichológiai körülmények közrejátszanak. Mivel egyes családokban a betegség előfordulása gyakori, az öröklődés szerepe valószínűnek tűnik. Pszichológiai szempontból a szorongást a környezeti stresszre, például fontos kapcsolat megszakadására, vagy valamilyen életveszélyes helyzetre adott válasznak tekinthetjük. Ha egy személy stresszreakciója nem megfelelő, vagy a személyt elárasztják az események, szorongásos zavar alakulhat ki.
Például egyes embereket a tömeg előtt való beszéd felvillanyoz, míg másokban rémületet kelt, szorongani kezdenek, annak tüneteivel: izzadnak, félnek, gyors a szívverésük, remegnek.
Szorongásos zavar alakulhat ki valamely szervi rendellenesség vagy gyógyszer használatának következményeként is. Például a pajzsmirigy túlműködés, a kortikoszteroidok vagy a kokain használata is a szorongásos zavar tüneteinek megjelenéséhez vezethet.
Panaszok, tünetek és kórisme
A szorongás előtörhet hirtelen, pánikszerűen, vagy fokozatosan, percek, órák, napok alatt. A szorongásos állapot tetszőleges ideig tarthat, pár másodpercig, vagy akár évekig is.
Intenzitása is változó az éppen észrevehetőtől a teljes erővel lecsapó pánikrohamig, ami során a beteg lélegzete elakad, szédülést és heves szívverést tapasztal.
A szorongásos zavarok annyi aggodalmat okozhatnak, és akkora befolyással lehetnek a beteg életére, hogy könnyen depresszió alakulhat ki. Néha a depresszió jelentkezik először, a szorongásos zavar pedig később.
A diagnózist nagyrészt a tünetek alapján lehet felállítani. A szorongás elviselésének képessége változó, annak megállapítása, hogy mi számít abnormális szorongásnak, igen bonyolult. A családban előforduló szorongásos zavar (kivéve a poszttraumatikus stresszállapotot) segíthet az orvosnak a diagnózis felállításában.
Kezelés
A pontos diagnózis felállítása fontos, mivel a kezelés betegenként változó. Emellett el kell különíteni a szorongásos zavart az egyik mentális zavarok által okozott szorongástól, amikre más kezelést kell alkalmazni. A szorongásos zavar fajtájától függően alkalmazott gyógyszeres terápia vagy pszichoterápia (például viselkedésterápia), egyedül vagy kombinálva, a legtöbb esetben jelentősen csökkentheti a szorongást és az életvezetési zavart.