Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Kinga és Kincső napja van. Holnap Kristóf és Jakab napja lesz.
A+ A A-

Évente 6060-an veszítik el látásukat

Évente 6060-an veszítik el látásukatMagyarországon évente 6060-an veszítik el a látásukat, miközben a vakság javarészt megelőzhető. A cukorbetegség következtében kialakuló vakság 90-95 százalékban elkerülhető lenne, ha időben orvoshoz fordulnának. A Fehér Bot Napját 15-én tartották, de az egész héten a látássérültekre emlékezünk.

A 14 év alatti magyar gyerekek negyedét érintik a szemészeti eltérések, amelyek a korai felismerés hiányában súlyos mértékû látássérüléshez vezethetnek - áll a Magyar Szemorvostársaság és a Semmelweis Egyetem közleményében.

A vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze, a fehér bot gondolata a francia Guilly d' Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármû- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését. Így jutott a fehér bot használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a jármûvek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

Magyarországon hivatalosan kb. 45.000 vak ember szerepel a nyilvántartásban. (Orvosi értelemben a vakságnak számos árnyalata lehet: a teljes "sötétségtől" a minimális látásmaradványig bezárólag.) A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Okai: elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, ezenkívül a cukorbetegség szövődménye, a zöld hályog (glaucoma), a különböző sérülések és balesetek.
A látássérültek másik csoportját a született és a gyermekkori vakok és gyengénlátók alkotják. A vezető ok a koraszülöttségből származó vakság, a köznyelv helytelenül "inkubátoros vakságnak" nevezi. Ezenkívül a különféle szembetegségek is (pl. zöld hályog, súlyos rövidlátás, látóideg sorvadás stb.) a látás részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethetnek.

Hazánkban 175 évvel ezelőtt, 1826-ban kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása, és 1912-ben óvodai képzésük - mindenkor állami feladatként. A vak gyermekeknek egy speciális óvodájuk és iskolájuk van Budapesten, a gyengénlátóknak egy a fővárosban és egy Debrecenben. Az oktatási törvény a vak és a gyengénlátó tanulóknak is lehetővé teszi, hogy integráltan, a látó gyerekekkel együtt tanuljanak. Bár a törvényi feltétel adott, a tárgyi és a személyi feltételek még kevés oktatási intézményben állnak rendelkezésre.

A vakon született gyermekek képzésének alapja a Louis Braille (1806-52) francia nyomdász által megalkotott pontírás. A vakok iskolájában is a normál általános iskolai tananyagot tanítják speciális segédeszközök alkalmazásával. Örvendetes, hogy egyre több vak fiatal szerez érettségit és folytatja tanulmányait főiskolán vagy egyetemen. Az értelmiségi pályák közül a legnépszerûbbek: a jogász, tanár, zenetanár, fordító. Ma már a technika is egyre nagyobb mértékben segíti a látássérült emberek boldogulását: a beszédszintetizátorral felszerelt számítógép, a szkenner, az Internet, az E-mail, a különféle ún. "vakos programok", az olvasó televízió stb. lehetővé teszik az önálló tanulást és munkavégzést. Sajnos ezek az eszközök drágák, és mivel az OEP nem támogatja beszerzésüket, nagy anyagi megterhelést jelentenek a családoknak.

A vak, a gyengénlátó diákok és felnőttek rendelkezésére áll még a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében mûködő Braille- és a Hangoskönyvtár. A hangoskönyvek, azaz a magnókazettákra felolvasott regények, versek, tanulmányok stb. lassan az ország valamennyi megyei könyvtárából kikölcsönözhetőek. Az információkhoz az elektronikus könyvek és újságok révén is egyre könnyebben hozzáférhetnek a látássérültek.
Kvalifikált szakmának számít még a látássérültek körében a gyógymasszőr szakma. Egészségügyi intézményekben és gyógyfürdőkben szívesen alkalmazzák a vak és a gyengénlátó masszőröket. Jó lenne, ha ezt a szakmát védetté nyilvánítanák, előnyben részesítve a látássérülteket ezen a területen. Manapság új lehetőséget kínál a számítástechnika. Sok látássérült fiatal szerez informatikus végzettséget, munkát mégis kevesen találnak. Az előítéletek még mindig élnek, és amíg a látókból válogathatnak a munkáltatók, nem szívesen alkalmaznak vak munkavállalókat. Hiába vannak különféle kedvezmények és ösztönzők, a munkáltatók vonakodnak a látássérültek alkalmazásától. A felnőttkorukban látásukat vesztett embereknek teljesen más problémáik vannak, mint azoknak, akik vakon születtek. A látás elvesztése mellett nagy trauma még az is, hogy elveszítik addigi egzisztenciájukat, amit nem pótolhat a rokkantsági nyugdíj. Budapesten, a Vakok Állami Intézetében több mint húsz éve mûködik a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja (VERCS), ahol az új élethelyzethez szükséges hasznos ismereteket sajátíthatják el a felnőttkorukban látássérültté vált emberek. Így pl.: pontírást, háztartási ismereteket (főzés, takarítás, vasalás), a számítástechnika és a fehérbottal való közlekedés alapjait. Sajnos ezt a rehabilitációt nem követi a munkába helyezés, ez csak a szerencsén és a véletlenen múlik.


Többször is készültek olyan felmérések, amelyek a társadalom ép tagjainak a különböző fogyatékos csoportokhoz való viszonyulását vizsgálta. Kiderült, hogy a legpozitívabban a látássérültekhez viszonyulnak. A felmérések pozitív mérlegének ellenére a látássérültekkel szembeni előítéletek mélyen élnek a társadalomban. Alapvetően úgy gondolják, hogy aki nem lát, az nem is tud munkát végezni. A társadalom látó tagjai azon is megrökönyödnek, ha egy vak televíziót néz, moziba és színházba jár. A látássérültek számára mindez teljesen normális, hiszen a hallott információkból az agy alakítja ki a képet. A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége családban él, önálló háztartásban. Gyermekeket nevelnek és iskoláztatnak.

Nem minden esetben "bírja ki" a házasság, ha egyik vagy másik házastárs felnőttként látását veszíti. A született vak emberek párválasztását jellemzően az határozza meg, hogy saját sorstársaival kerül közelebbi kapcsolatba. Örvendetes azonban, hogy az utóbbi években nőtt a vegyes (látó és vak) házasságok száma.
Az esélyegyenlőségi törvény remélhetőleg elvezet oda, hogy a társadalom ugyanolyan embernek fogja tekinteni a látássérülteket, mint a látó társaikat; és a gyakorlati életben is ugyanazon jogokat biztosítja számukra.

Kapcsolódó kifejezések: Fehér Bot Napja  cukorbeteg  látás  vakság 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!