Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Emília napja van. Holnap Illés napja lesz.
A+ A A-

A hallásveszteségről

A hallásveszteségrőlA növekvő zajhatások eredményeként hazánkban közel egymillió ember küzd hallásgonddal. A hallássérülések legnagyobb részét a hallóideg működésének zavara okozza.

A halláscsökkenés nem csak a fül, hanem a lélek betegsége is, igen sok esetben akár családi problémák kiváltója is lehet. Sokkal többeket érint, mint gondolnánk, egyes vélemények szerint minden ötödik családban akadnak ilyen jellegű gondok, mégis kevesen próbálnak változtatni a kialakult helyzeten, pedig orvosi, esetleg segédeszközös megoldás egyaránt kínálkozik. Főként azt tapasztalni, hogy az esetek nagy részében sem az érintett, sem a környezetében élők, a kollégák észre sem veszik, nem is feltételezik, hogy hallásromlásról, hallásveszteségről lehet szó. Mivel a betegség igen lassan alakul ki, szinte észrevétlenül "hozzászokunk". Holott vannak jelzések.

Figyelmeztető jel lehet, ha valaki szájról olvasással próbálja pótolni, leplezni ezt a hiányosságát, majd később, a "leleplezés", lelepleződés után a család, a környezet a hangerőnövelésével, kiabálással próbálja áthidalni (s nem megoldani) a problémát. Így nem egy esetben évek telhetnek el, mire a hallássérült szakemberhez kerül, ami súlyos gondot okozhat a későbbiekben, hiszen az érintett szinte elszokik az életét kísérő mindennapi hangoktól, zajoktól.

A hallásveszteséget, mint általában a legtöbb betegséget, mindenki titkolni próbálja. Az emberek leginkább attól tartanak, ha kiderül, hogy gondjuk van a hallással, elveszítik munkahelyüket, míg az időseknél felmerülhet az ismeretlentől való félelem, a hallókészüléktől való idegenkedést, s többször előfordul, hogy amikor fény derül a hallásveszteségre, az érintett úgy gondolja, ő még nem elég öreg ahhoz, hogy ez vele megtörténjen.

A növekvő zajhatások eredményeként hazánkban is közel egymillió ember küzd hallásgonddal, egy részük középkorú. A hallássérülések legnagyobb részét a hallóideg működésének zavara okozza, ami orvosi eszközökkel (műtét, gyógyszer) nem, viszont megfelelő minőségű hallókészülékkel korrigálható. Minél korábban ismerjük fel, s ennek nyomán orvosoljuk a problémát, annál nagyobb esély van arra, hogy tökéletes hallásélményt érjünk el. Nagy szerepe lehet ebben a családnak, a szűkebb környezetnek is, hiszen legtöbbször ők jönnek rá a bajra, s ők kezdik keresni a megoldást. Akik nem fordulnak időben szakemberhez, nem korrigáltatják a hallásveszteségüket, rendkívül sokszor kerülnek kellemetlen helyzetbe, mivel nem tudják követni a beszélgetést, esetleg félreértenek valamit. A visszakérdezések száma így egyre nő, a család egyre türelmetlenebbül ismételget, s aztán elhangzik először, majd sokadszor, végül ismétlődő rutinná, sztereotípiává válik a bűvös mondat: "Jaj papa (mama) hosszúúú!" - s elmarad maga a közlés. A nagyot halló úgy érzi, majd meg is történik vele, hogy kirekesztődik a társalgásból, idővel elszigetelődik a családban, s aztán a társadalomban is...

Sokszor eredményez konfliktus-helyzetet a túl hangos televíziózás is, amit sok szomszéd nehezen visel el. A problémák elkerülése végett az érintett már nem kérdez, nem néz tévét, bezárkózik a saját világába, sőt olykor az is előfordul, hogy úgy gondolja, szándékosan hagyják ki a családi eseményekből. A folyamat vége olykor depresszió, a beteg magába zárkózik, emiatt a hallásveszteség a lélek betegségének is tekinthető. Tapintatból sem mindegy tehát, milyen környezetet jelent az ellátó hely, hiszen csak családias, nyugodt körülmények között tárja fel - szégyenkezés nélkül - valódi gondjait a legtöbb hallássérült.

A cukorbetegek gyakran már életük derekán hajlamosak hallásproblémákra, állítják amerikai kutatók, 700 (25-85 közötti) páciens vizsgálata után. Főleg a 60 év alattiak panaszkodnak arra, hogy rosszabbul hallanak, mint a velük egyidős egészségesek.

A kutatók úgy találták, hogy míg az idősebbeknél a hallás terén alig mutatkozott különbség cukorbeteg és egészséges között (ami arra utal, hogy a látszólag egészségügyi gondok nélkül élő öregeknél is gyors folyamat a zavar kialakulása), addig a 60 év alatti diabéteszesek között arányaiban jelentősen több volt a nagyothalló. Bár ennek pontos okát nem tudják, az egyik kutató úgy véli, a fülben lévő véredények, vagy a fülből az agyba vezető idegpálya károsodásáról lehet szó.

Az orvosok mindenesetre azt tanácsolják a diabéteszeseknek, hogy a rutinszerű szem- és veseellenőrzés mellett, rendszeresen végeztessenek hallásvizsgálatot is.

Kapcsolódó kifejezések: hallás  hallásveszteség 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!