Hasnyálmirigy-rák

A hasnyálmirigy-rákok kb. 95%-a adenokarcinóma. Általában a hasnyálmirigy-vezeték mirigysejtjeiben alakul ki. A legtöbb adenokarcinóma a hasnyálmirigy fején, a vékonybél első szakaszához (duodenumhoz) közel alakul ki.

A hasnyálmirigyben kialakuló adenokarcinóma egyre gyakoribb az Egyesült Államokban, évente 100.000 lakosból 10-ben jelenik meg. Általában nem fordul elő 50 éves kor előtt, a diagnózis felállításakor az átlagos életkor 55 év. Kétszer olyan gyakori férfiaknál, mint nőknél, kissé gyakoribb feketéknél, mint fehéreknél. Az adenokarcinóma 2-3-szor olyan gyakori erős dohányosoknak, mint nemdohányzóknál. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban is nagyobb a kockázat.

• Bővebben a betegségről

  Panaszok, tünetek és szövődmények

  A hasnyálmirigy fejében kialakuló tumor akadályozza az epe (a máj által termelt emésztőnedv) bejutását a vékonybélbe,   ezért az epeáramlás elzáródása miatti sárgaság (a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése) tipikusan a legkorábbi tünet. A sárgaságot a test teljes felületére kiterjedő viszketés kíséri, ez a bőr alatt lerakódó epesó-kristályok következménye. Ha a hasnyálmirigyfej-daganat elzárja a gyomor és a vékonybél közötti kapcsolatot (gyomorkivezetés-elzáródás), vagy a vékonybelet magát, hányás lép fel.

  A hasnyálmirigy testén vagy farkán (a hasnyálmirigy középső, illetve a nyombéltől legtávolabb eső részében) kialakuló adenokarcinóma általában csak akkor okoz tüneteket, amikor a daganat már nagyra nőtt, ezért a diagnózis idejére az esetek 90%-ában már szétterjedt (áttéteket képzett) a szervezetben. Rendszerint a környező nyirokcsomókba, a májba, vagy a tüdőbe ad áttétet)) Az első tünetek jellemzően a fájdalom és a súlyveszést. A diagnózis időpontjában a betegek 90%-a tapasztal hasi fájdalmat - általában erős fájdalmat a has felső részén, ami a hát felé sugárzik ki - és jelentős fogyást.

  A hasnyálmirigy testén vagy farkán kialakult adenokarcinóma elzárhatja a lépet (a vérsejtek termelését, ellenőrzését, tárolását és lebontását végző szervet) ellátó vénát, ezért a lép megnagyobbodhat (szplenomegália). Az elzáródás miatt a nyelőcső és a gyomor vénái megduzzadhatnak és kanyargós lefutásúvá válhatnak (varikozitás). A vénatágulatok megrepedésekor, különösen a nyelőcsőben erős vérzés léphet fel.

  Kórisme

  A hasnyálmirigy testében vagy farkában elhelyezkedő adenokarcinóma korai felismerése nehéz, mivel a tünetek későn jelentkeznek, a fizikális- és a vérvizsgálat eredménye viszont gyakran normális. Ha hasnyálmirigy-adenokarcinóma gyanúja merül fel, a legpontosabb módszer a komputertomográfia (CT). Gyakran használatos még az ultrahangvizsgálat, az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia  és a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) is.

  A diagnózis megerősítéséhez mikroszkópos vizsgálathoz szövetmintát vesznek (biopszia). Ezt a bőrön keresztül beszúrt tűvel végzik, ultrahang vagy CT vezérléssel. Ezzel a módszerrel azonban könynyen elvéthető a daganat, illetve a rosszindulatú sejtek szétszóródhatnak a környéken, a tű vonalában. Hasonlóképpen szerezhető biopszia a májból, ha felmerül a gyanú, hogy a daganat a májról terjedt át a hasnyálmirigyre. Ha a vizsgálatok eredménye normális, az orvos azonban továbbra is adenokarcinómára gyanakszik, a hasnyálmirigyet műtéttel tárják fel.

  Kórjóslat és kezelés

  Mivel a hasnyálmirigy-adenokarcinóma általában felfedezése előtt átterjed a test más részeire, a kórjóslat nagyon rossz. A diagnózis felállítása után az 5 éves túlélés esélye kevesebb, mint 2%. A gyógyulásra a műtét az egyetlen remény; ezt azonban csak a betegek 10%-ában végzik el, akikben a daganat valószínűleg még nem képzett áttétet. A műtét során vagy csak a hasnyálmirigyet, vagy avval együtt a nyombelet is eltávolítják. A műtét után csupán a betegek 15-20%-a él 5 évig. A kiegészítő kemoterápia vagy sugárkezelés nem növeli jelentősen a túlélés idejét vagy arányát.

  Az enyhe fájdalom aszpirinnel vagy paracetamollal csillapítható. Gyakrabban erősebb fájdalomcsillapítókra, szájon át adott kodeinre vagy morfiumra van szükség. A súlyos fájdalmakkal küzdő betegek 70-80%-ában, az idegekbe adott injekcióval blokkolva a fájdalomingert, enyhülés érhető el. A hasnyálmirigy-enzimek hiánya szájon át szedett enzim-készítményekkel pótolható. Ha cukorbetegség alakul ki, inzulinkezelésre lehet szükség.

  Az epeutak elzáródása az epevezeték alsó részébe helyezett csővel (stenttel) átmenetileg korrigálható. A legtöbb esetben azonban a daganat végül a vezeték cső feletti és cső alatti szakaszát is elzárja. Alternatív kezelési módszer az elzáródást áthidaló csatorna sebészi kialakítása. A vékonybél elzáródása például a gyomrot a vékonybél elzáródás mögötti szakaszával összekötő csatornával hidalható át.

  Mivel a hasnyálmirigy-adenokarcinóma az esetek többségében végzetes, az orvos a hoszpisz-ellátással kapcsolatos teendőket megbeszéli a beteggel, annak családtagjaival és más egészségügyi szakemberekkel is.

A májcirrózis vagy májzsugor esetében a máj eredeti szerkezete felbomlik, lebenykés felülete megszűnik, és helyén szigetekben elhelyezkedő, teljesen átépült májszerkezet található. Ezzel egyidőben felszaporodik a kötőszövet, melynek zsugorodása miatt a máj kisebb lesz.

A májzsugorodás epe-kiválasztás zavarát és a szervezet számára létfontosságú májműködés kiesését okozza.

A máj a károsodása ellenére még viszonylag sokáig képes ellátni feladatát, ezért ez a betegség alattomos, tünetei csak viszonylag későn jelentkeznek, s közülük az elsők, a fáradtság, étvágytalanság, émelygés más betegségekre is utalhatnak. További tünetek lehetnek a fogyás, esetleg a sárgaság, a víz felgyülemlése a hasban (ödéma, hasvízkór), illetve pszichikai zavarok. Ha a legkisebb gyanú is felmerül a májproblémára azonnal orvoshoz kell fordulni. A felsorolt tüneteken kívül jelzés lehet a barnás színű vizelet. Az orvos tapintással, ultrahang vizsgálattal tudja megállapítani a máj méretét. A vér- és vizeletvizsgálat, a máj szövetének vizsgálata mutatja meg a betegség tényleges állapotát.

A májsejtek pusztulásának oka lehet májgyulladás, a mértéktelen alkoholfogyasztás okozta mérgezés, esetleg az, hogy az epe nem tud a májon keresztül távozni a nyombél felé. Az első számú kockázati tényező az alkohol. Az alkoholista egy idő után energiaszükségletének szinte teljes egészét alkohollal fedezi, így a szervezet nem jut a szükséges táplálékhoz.

• Bővebben a betegségről

  A májzsugorodás hatására további betegségek is kialakulhatnak

  A vérnek a májon keresztül haladása akadályokba ütközik ezért más szervek felé halad, amelyeket túlterhel. Következmény lehet az aranyér, a nyelőcsőben visszértágulat, amik magukban hordozzák a véredény megpattanásának, az életveszélyes vérzésnek az esélyét is.

  A betegség lefolyása sokféle lehet

  Általános a több éven keresztüli elhúzódása, de előfordulhat, hogy a máj néhány héten belül felmondja a szolgálatot. Az első tünetek megjelenése után súlyos emésztési zavarokra vagy belső vérzések kialakulására lehet számítani. Ennek oka, hogy már a véralvadáshoz szükséges anyagokat sem termeli a máj. Ha a májműködés állandóan romlik, a májelégtelenség tünetei bontakoznak ki, a beteg az eszméletét veszti és májkóma a májcirrózis végső stádiuma, ami után már csak a halál beálltát lehet várni.

  A betegség többnyire olyan szakaszában derül ki, amikor már az orvos sem tud mit tenni a gyógyulás érdekében. A májcirrózis nem gyógyítható. A legkedvezőbb eset, amikor az italozás azonnali abbahagyásával az állapot további romlását meg lehet állítani.

  E betegség megelőzése érdekében az alkoholt kell mellőzni, illetve a fogyasztást kell mértékletes szinten tartani. Kerülendő a rendszeres alkoholfogyasztás és a kábítószer függőség is.