Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Sámuel és Hajna napja van. Holnap Menyhért és Mirjam napja lesz.

Nyelészavar

NyelészavarA nyelv segítségével a szájba kerülő tápanyagok a garatba jutnak. Az inger hatására a nyúltagyból érkező parancs elindítja a nyelési reflexet. Ilyenkor a lágy szájpad megemelkedik, és a garat felső, orrüreg felé irányuló járatát lezárja. Ezzel párhuzamosan a gégemenetet lefedi a gégefedő, s lezárja a légcsőbemenetet. A szájból a garatba jutó táplálék így szabadon a nyelőcsőbe kerül, ahonnan perisztaltikus mozgással lejut a gyomorba.

A nyelészavar hátterében állhat a nyelőcsőgyulladás. Ilyenkor a gyomorsav, ritkábban a savval kevert gyomortartalom fel- ill. visszakerül a nyelőcsőbe, s a nyelőcső alsó szakaszán gyulladás alakul ki – reflux oesophagitis. A reflux kialakulhat még rekeszizomsérv vagy a gyomorszáj záródási elégtelensége miatt is.

A nyelészavar bekövetkezhet továbbá depresszió, hisztéria vagy más pszichés megbetegedés következtében.

Problémát okozhat valamilyen fertőzés pl. skarlát, diftéria, Pfeifer-féle mirigyláz, mert ilyenkor a tápcsatorna felső szakaszán gyulladás alakul ki, s a garat nyirokcsomói megduzzadnak.

Nyelészavart okozhatnak a nyelőcsövön kívüli és belüli daganatok. A kívül elhelyezkedők összepréselhetik a nyelőcsövet, beszűkítve a keresztmetszetét. A belül elhelyezkedők nagyon nagy hányada rosszindulatú. Ezeknél a nyelési panasz csak az előrehaladott állapotban jelentkezik, egy jellegzetesen kellemetlen szájszaggal együtt.

A nyelőcső sérülése okozhat nyelőcsőszűkületet és akadályozhatja a nyelést a nyelőcsőgörcs, ami a nyelőcső izomzatának görcsös összehúzódása miatt következhet be. A kemény, és nagyobb falatok lenyelése után a görcs – átmeneti jelleggel – reflexesen is kialakulhat.

Hepatitis, májgyulladás

Hepatitisz vírusA hepatitis a máj bármilyen okból bekövetkező gyulladásos megbetegedése

A hepatitiszt legtöbbször vírusfertőzés okozza, azon belül is leggyakrabban az A, B, C, D és E megjelölésű vírusok. Egyéb okok: más vírusfertőzések, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, alkohol.

A hepatitisznek létezik heveny és idült formája is. A heveny vírusos májgyulladást az öt hepatitiszvírus egyike által okozott fertőzés váltja ki.

Az esetek többségében a gyulladás tünetei hirtelen jelentkeznek: elesettség, étvágytalanság, hányinger, hányás, láz, néha ízületi fájdalom, csalánkiütés, undorodás a zsírtól, hústól, alkoholtól, nikotintól.

A betegség második szakaszában kialakul a sárgaság - a bőr és a szemek pirosassárgára színeződnek - és a vizelet sötét színű lesz. A tünetek többsége ekkorra jellemzően megszűnik. Általában 4-8 hét alatt lezajlik a betegség.

Az idült hepatitisz a máj legkevesebb hat hónapig tartó gyulladása. Gyakran sárgaság nélkül zajlik le és évekig fennállhat. Rendszerint enyhe lefolyású és tünetmentes.

Az A és E vírus nem okoz idült májgyulladást, a C vírus okozta heveny májgyulladások kb. háromnegyede idültté válik, a B és a D vírus okozhat idült májgyulladást.

Gyakran okozzák a betegséget bizonyos gyógyszerek is, ami azok elhagyása után magától gyógyul. Ha nem mutatható ki nyilvánvaló ok, akkor valószínűleg autoimmun eredetű hepatitisz áll a háttérben.

Részletesebben az alábbiakban olvashat a vírusokról.

A+ A A-
Nyelészavar
1 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (1)

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai
Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyinfarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%-a az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%-a az agyi érkatasztrófáknak).
2009. április 02. csütörtök
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!