Táplálékallergia akkor alakul ki, ha a szervezet védekező reakcióval válaszol olyan táplálékok fogyasztására, amelyek alapvetően nem jelentenek veszélyt a szervezet számára.

Amikor a szervezet táplálékkal találkozik, az immunrendszer működésbe lép, és az elfogyasztott táplálékkal szemben vagy tolerancia, vagy izgalmi állapot alakul ki. A tolerancia teszi lehetővé az emberek többsége számára a különböző táplálékok problémamentes elfogyasztását.

Az immunrendszer aktiválódását kiváltó tápanyagok ismételt fogyasztásakor a szervezetben immunaktiv anyagok (pl. hisztamin, IgE ellenanyagok) szaporodnak fel, amelyek egyaránt hatnak a gyomor-bélrendszer működésére, a bőrre, a légzőrendszerre és a szívműködésre, aminek következményeként allergiás reakció jön létre.

• Bővebben a betegségről

  Melyek a táplálékallergia tünetei?

  A tünetek kialakulhatnak azonnal, 2-3 órával a táplálék elfogyasztása után, de lehetséges néhány nap múlva is.

  A tünetek lehetnek hányás, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, kipirulás, viszketés, csalánkiütés, a garat és a torok viszketése, nehézlégzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés. A tünetek legsúlyosabb formája az anafilaxia, amely halálhoz is vezethet.

  A táplálékallergia lassan kialakuló formája is kiváltó oka lehet az étvágytalanság, bélhurut, vérszegénység, ekcémás bőrelváltozások, reflux (a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe) kialakulásának.

  Melyek a leggyakoribb allergiát kiváltó táplálékok?

  • Csecsemő- és gyermekkorban: tehéntej, tojás, szója, gabonafélék, földi mogyoró.
  • Felnőtteknél: tojás, olajos magvak, szója, tej, gabonafélék, hal, kagyló, hús.
  • Minden életkorban: a gyümölcsök és zöldségfélék főként azoknál váltanak ki allergiás reakciót, akik légúti allergénekre is érzékenyek, és a tünetek főként a pollenszezonban jelennek meg.

  Hogyan lehet diagnosztizálni a táplálékallergiát?

  Bőrpróbák végzésével ki lehet mutatni az érzékenységet egyes táplálékokra.

  • prick teszt: ennél a vizsgálatnál az alkarra a bőr felületes megkarcolásával visszük fel az allergia kiváltásában gyanús élelmiszereket, adalékanyagokat, színezékeket (allergének).
  • epikután teszt: a hátra kerülnek fel a vizsgálandó anyagok, és 48 óra után lehet ezt eltávolítani. Különösen a lassan kialakuló tünetek vagy allergiás bőrfolyamatok esetében adhat jó eredményt.

  Vérszérumból végezhető vizsgálatok

  • a táplálékokra specifikus IgE ellenanyag kimutatása: magas értéke megerősíti az allergia diagnózisát
  • össz-IgE vizsgálat a szervezet allergiás állapotának jelzője

  Táplálék elimináció és terhelés

  A táplálék elimináció az allergia kiváltásában szóba jövő táplálékok kihagyását jelenti az étrendből, ami várhatóan a tünetek megszűnését eredményezi
  A táplálék terhelés a gyanús táplálék ismételt fogyasztását jelenti. Amennyiben a tünetek ismét megjelennek az allergia diagnózisa igazolt.
  A táplálék elimináció és terhelés elvégzése az esetek legnagyobb részében nélkülözhetetlen a biztos diagnózishoz.

  A táplálékallergia kezelése

  • az allergiát kiváltó táplálék elhagyását jelenti
  • figyelni kell a keresztallergia lehetőségére
  • antihisztaminok adása is szükséges lehet
  • a bőr és a légúti panaszok kezelése is nélkülözhetetlen kiegészítője a táplálékallergia kezelésének

  Az allergiás betegnek gondolni kell az élelmiszerben rejtetten jelenlevő allergénekre is, és gondosan el kell olvasni az élelmiszerek feliratozását.
  A pontos diagnózis felállítása után olyan étrend összeállítása szükséges, amelynek összetétele, íze egyaránt megfelel az egészséges táplálkozás és az egyéni ízlés minden kívánalmának.

A hepatitis a máj bármilyen okból bekövetkező gyulladásos megbetegedése

A hepatitiszt legtöbbször vírusfertőzés okozza, azon belül is leggyakrabban az A, B, C, D és E megjelölésű vírusok. Egyéb okok: más vírusfertőzések, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, alkohol.

A hepatitisznek létezik heveny és idült formája is. A heveny vírusos májgyulladást az öt hepatitiszvírus egyike által okozott fertőzés váltja ki.

Az esetek többségében a gyulladás tünetei hirtelen jelentkeznek: elesettség, étvágytalanság, hányinger, hányás, láz, néha ízületi fájdalom, csalánkiütés, undorodás a zsírtól, hústól, alkoholtól, nikotintól.

A betegség második szakaszában kialakul a sárgaság - a bőr és a szemek pirosassárgára színeződnek - és a vizelet sötét színű lesz. A tünetek többsége ekkorra jellemzően megszűnik. Általában 4-8 hét alatt lezajlik a betegség.

Az idült hepatitisz a máj legkevesebb hat hónapig tartó gyulladása. Gyakran sárgaság nélkül zajlik le és évekig fennállhat. Rendszerint enyhe lefolyású és tünetmentes.

Az A és E vírus nem okoz idült májgyulladást, a C vírus okozta heveny májgyulladások kb. háromnegyede idültté válik, a B és a D vírus okozhat idült májgyulladást.

Gyakran okozzák a betegséget bizonyos gyógyszerek is, ami azok elhagyása után magától gyógyul. Ha nem mutatható ki nyilvánvaló ok, akkor valószínűleg autoimmun eredetű hepatitisz áll a háttérben.

Részletesebben az alábbiakban olvashat a vírusokról.

• Bővebben a betegségről

  Tápcsatornán keresztül terjedő vírushepatitisek

  Hepatitis A

  • Kórokozó: A Picornavírusok családjának Hepatovírus nemzetségébe tartozó Hepatitis A vírus (HAV).
  • Tünetek: A betegség hirtelen kezdődik, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe.
  • Terjedése: Az A vírus a fertőzött széklettel terjed. A fertőzés forrása a beteg és a tünetmentes fertőzött személy. Lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap. A fertőzőképesség tartama a lappangási idő második felétől kezdődik és a sárgaság megjelenése után néhány nappal megszűnik. Passzív immunizálás lehetséges. Megelőzéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása. Aktív immunizálás lehetséges.
  • Megelőzése: Általános higiénés rendszabályok, kézmosás, élelmezés és vízhigiénés rendelkezések betartása és ellenőrzése. A fertőzéssel a hazainál erőteljesebben érintett országok látogatásakor – 3 hónapnál hosszabb kinttartózkodás – esetén aktív immunizálás javasolt hepatitis A elleni vakcinával.
  • Fertőzés esetén: Fertőzésveszély esetén csak forralt vizet fogyasszunk, ebben mossuk meg alaposan a zöldségeket és gyümölcsöket is, amelyeket ajánlott meghámozni. Fogmosáshoz is a forralt vizet használjuk. A fertőző beteg tisztálkodási eszközeit el kell különíteni. Különösen érdemes betartani ezeket az óvintézkedéseket a Földközi-tenger térségében, Ázsiában és Dél-Afrikában, ahol a higiéniás körülmények nem mindig megfelelőek.

  Hepatitis E

  • Kórokozó: A hepatitis E vírus. A hepatitis A-hoz hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes, de terhes nőknél súlyos, gyakran halálos megbetegedést okozhat.
  • A fertőzés forrása: a beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy, valamint valószínűleg különböző állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok). A fertőzött terhes nők a magzatot a méhlepényen keresztül fertőzhetik.
  • Lappangási ideje: leggyakrabban 26-42 nap. Aktív védőoltás nem áll rendelkezésre.

  Vérrel és testnedvekkel terjedő vírushepatitisek

  Hepatitis B

  • Kórokozó: A Hepadnaviridae családba tartozó Hepatitis B vírus (HBV).
  • Tünetei: A betegség lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A bevezető szakaszban a betegnél fáradtság, ízületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. Akut szövődménye a májsorvadás (atrófia), ami halálos kimenetelű lehet. A fertőzés krónikussá is válhat. Késői következménye a májzsugorodás (cirrózis) és a májrák.
  • A fertőzés forrása: az akut és a krónikus betegek, valamint a tünetmentes vírushordozók. Vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) terjed.
  • Terjedési módok:
    • szexuális érintkezés,
    • vér, vérkészítmények,
    • vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek,
    • szervátültetés,
    • intravénás kábítószer-élvezők közös tű, fecskendő használata,
    • sérült bőrrel, illetőleg nyálkahártyával történő érintkezés,
    • fertőzött anyáról újszülöttre.
  • Lappangási idő: 45-180 nap, leggyakrabban 60-90 nap.
  • Fertőzőképesség időtartama: a lappangási időben, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése előtt kezdődik és a heveny tünetek lezajlásáig tart. A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertőzőképesek lehetnek.
  • Megelőzés: különösen fontos a véradók, vérkészítmények, sejt-, szövet-, szervdonorok, terhes nők szűrővizsgálata, a kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenőrzése, az egészségügyi dolgozók oktatása. Javasolt a hepatitisz B elleni védőoltás (aktív immunizálás) egészségügyi dolgozók, művese kezelésben részesülő betegek, vérzékenyek, és szexuális magatartásuk miatt fokozott fertőzési veszélynek kitett személyek, intravénás kábítószer-élvezők számára, továbbá azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatitis B előfordulása jelentős.

  Hepatitis C

  • Kórokozó: A hepatitis C 1989-ben felfedezett kórokozója (a HCV) vérrel terjedő RNS vírus. Genetikai anyagának folyton változó szakasza miatt nem lehet védőoltást kifejleszteni ellene; megelőzésként csak a szűrővizsgálat marad.
  • Tünetei: A hepatitis C vírus nemcsak a májat támadja meg; ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat. A fertőzöttek 25%-a 3-4 hónapon belül magától meggyógyul, vírusmentes lesz. A maradék 75% viszont fertőzött marad és alattomos, krónikus májbetegség alakul ki náluk. A betegség többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertőzöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. Gyakori a betegség krónikussá válása és ez májzsugorodáshoz (cirrózis) vezethet.
  • Fertőzés forrása: a vírushordozó és a beteg ember.
  • Terjedése: fertőzött vérrel, szövetnedvekkel. A fertőzött anyáról a csecsemőre történő terjedés 6-10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A szexuális úton történő fertőzés ritka.
  • Lappangási idő: 14 – 180 nap, leggyakrabban 6-9 hét. Megelőzése megegyezik a hepatitis B-vel.
  • Szűrés, diagnózis: Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni.

  A hepatitis C-vírussal mintegy 170 millió ember fertőzött világszerte.

  Hepatitis D

  A vírus csak a hepatitis B jelenlétében szaporodik, a betegség csak egyidejű fertőzés esetén. Más néven Delta-vírus. A véráram útján terjed a vírus, főleg a trópusi területeken. A fejlett országokban a kábítószer élvezők, a vérzékenységben szenvedők, és a vércserén átesettek között fordul elő. Mivel a Delta- vírus okozta betegség a hepatitis B replikációjához kötött, a kezelés a profilaxis megegyezik a hepatitis B-jével. A krónikus Delta- hepatitis interferon igen nagy adagjaira is csak részlegesen reagál.

  Hepatitis G

  A vírust 1996-ban fedezték fel. A hepatitis G-vírust különböző májbetegségekben és egészséges véradókban is megtalálták, klinikai jelentősége azonban még nem tisztázott. Gyakran társul B- és C- vírusfertőzéshez, ennek klinikai képét, kórlefolyását azonban nem módosítja.