Panaszok, tünetek és kórisme
A petefészekrák az érintett petefészek megnagyobbodását okozza. Fiatal nőkben a petefészek nagyobbodását valószínűleg jóindulatú, folyadéktartalmú tömlő (ciszta) okozza. A menopauza után azonban a megnagyobbodott petefészek gyakran petefészekrák jele.
Sok nőben a rák előrehaladott állapotáig nem jelentkezik tünet. Az első tünet helye változik, emésztési zavarhoz hasonló kellemetlenség lehet a hasüregben. További tünetei a puffadás, az étvágytalanság (mivel a gyomor összenyomott), a bélgázos fájdalom és a hátfájás. A petefészekrák ritkán okoz hüvelyi vérzést.
A has esetenként megduzzad, mert a petefészek növekszik vagy a hasüregben folyadék gyülemlik fel.
Ebben a stádiumban gyakori a kismedencei fájdalom, a vérszegénység és a fogyás. A csírasejt vagy a sztromasejt daganatok ritkán ösztrogént termelnek, ami a méhnyálkahártya és az emlő túlzott növekedését okozza. Ezek a daganatok termelhetnek férfihormonokat (androgéneket) is, amelyek fokozott szőrnövekedést okoznak vagy pajzsmirigy hormonra emlékeztető hormonokat, amelyek pajzsmirigy túlműködés tüneteit váltják ki.
A petefészekrák korai felismerése nehéz, mivel általában egészen addig nem jelentkeznek tünetek, amíg a rák nem elég nagy vagy amíg a petefészken túl nem terjed, illetve azért, mivel sok más, kevésbé súlyos betegség is hasonló tüneteket okoz.
Ha az orvos a vizsgálat során nagyobb petefészket észlel, ultrahang, komputertomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot rendel, hogy a petefészek cisztákat elkülönítse a rákos daganattól.
Ha a rák nem valószínűsíthető, az orvos néhány havonta ellenőrzi a beteget. Ha viszont rákot feltételez vagy a vizsgálati eredmények nem egyértelműek, a petefészkeket egy vékony, hajlékony, a köldök alatt ejtett kis nyíláson át bevezetett képalkotó eszközzel (laparoszkóp) vizsgálja meg. A beavatkozás során szövetmintákat is vesz. Emellett általában vérvizsgálatokat is végez olyan anyagok (tumor markerek) szintjének mérésére, amelyek rákot jeleznek. Ilyen például a rák antigén 125 (CA 125). A kóros markerszint önmagában nem igazolja a rákot, de más információkkal együtt segít ebben.
Ha a hasüregben folyadék gyülemlett fel, azt le lehet szívni (aspirálni) egy tűn keresztül, és meg lehet vizsgálni, hogy vannak-e benne ráksejtek.
Kórjóslat és kezelés
Ha petefészekrákot feltételeznek vagy azt igazolták, műtétet végeznek a daganat eltávolítására, és annak megállapítására, hogy a rák milyen kiterjedésű (stádium). A kórjóslat a stádiumon alapul. A diagnózist követően a kezelt I. stádiumú rákos nők közt 70-100%-os, a II. stádiumúak közt pedig 50-70%-os az 5 éves túlélés. A III. és IV. stádiumban csak a rákos nők 5-40%-a él 5 évnél tovább.
A műtét kiterjesztése a petefészekrák típusán és a stádiumon múlik. Ha a rák nem terjedt túl a petefészken, az érintett petefészek és a csatlakozó petevezető eltávolítása elégséges. Ha a rák a petefészken túlterjed, mindkét petefészket, petevezetőt és a méhet is eltávolítják, csakúgy, mint a környező nyirokcsomókat és azokat a szerveket is, amerre a rák jellemzően ráterjed. Ha a nőben I. stádiumú rák áll fenn, amely csak az egyik petefészket érinti, és még szeretne terhességet vállalni, az orvos csak az érintett petefészket és a petevezetőt távolítják el. Előrehaladottabb rákokban, amelyek a szervezet más részeire is terjednek, minél több rákos szövet el kell távolítani a kórjóslat érdekében.
A műtét után az I. stádiumú epithelialis rákban szenvedő nőkben általában nincs szükség további kezelésre. Az egyéb típusú I. stádiumú rákok esetén vagy előrehaladottabb rákokban kemoterápia alkalmazható az esetleg fennmaradó bármely kis rákos terület elpusztítására. A kemoterápia ciszplatinnal vagy karboplatinnal kombinált paklitaxelből áll. Az előrehaladott csírasejt daganatban szenvedő nők többségét kombinált kemoterápiával, általában bleomicinnel, etopoziddal és ciszplatinnal kezelik. Sugárkezelést ritkán alkalmaznak.
Az előrehaladott petefészekrák általában kiújul. Így a kemoterápia után az orvos általában megméri a tumormarker szintjét. Ha a rák kiújul, kemoterápiát (topotekánt, hexametilamint, ifoszfamidot, doxorubicint vagy etopozidot alkalmazva) adnak.