Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.
A+ A A-

Ne vedd félvállról: a skizofrénia tünetei

Ne vedd félvállról: a skizofrénia tüneteiA skizofrénia vagy hasadásos elmezavar kóros állapot, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása. A szó a görög szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. Emiatt a skizofréniát a köznyelv olykor tévesen a disszociatív személyiségzavarral azonosítja. A valóságban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel.

A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Általában a serdülőkor táján jelentkezik, de kialakulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora.

Gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vonatkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre.

A skizofrénia tünetei

•    Visszahúzódás, társaságkerülés
•    Intenzív szorongás, nem valóságos lényektől való félelem
•    Étvágytalanság
•    Romló higiénia
•    Téveszmék
•    Hallucinációk
•    Külső erők által gyakorolt kontroll, nyomás érzete

A skizofréniában szenvedőn sokszor nem észlelhetőek a betegség jegyei, más esetekben viszont bizarr viselkedése keltheti fel a figyelmet. Előfordult például, hogy a skizofrén beteg aluminiumfóliába tekerte a fejét, hogy megóvja magát  az agyába lépő gonosz hullámoktól.

A skizofrének viselkedése egyénenként nagymértékben különbözhet

Az aktív szakaszban logikátlan állítások illetve veszélytől való félelemmel kapcsolatos kontrollálatlan dühkitörések jellemzőek. A passzív fázisban gyakran  a mozgásra való hajlandóság hiánya vagyis fizikai passzivitás és  érzelmi tompultság  figyelhető meg.

A skizofrénia kialakulhat hirtelen, pár nap vagy hét alatt, vagy lassan és alattomosan, évek során. Habár a betegek állapotának súlyossága és tüneteinek típusai eltérőek, a tünetek általában elég jelentősek ahhoz, hogy a beteg munkavégzési képességét, személyes kapcsolatait és az önmagával való törődést megzavarják.

Egyes betegekben a mentális képességek hanyatlanak, ami a figyelem, az elvont gondolkodás, a problémamegoldó képesség romlásához vezet. A mentális képességek romlása a legfőbb ok a skizofrén betegek megrokkanásában.
A tüneteket kiválthatják vagy súlyosbíthatják környezeti stresszhatások, például megterhelő életesemények. A kábítószer-fogyasztás, beleértve a marihuána fogyasztását szintén kiválthatja vagy súlyosbíthatja a tüneteket.

A cikk a reklám után folytatódik

A tünetek az alábbi kategóriákba sorolhatóak:

  • Pozitív tünetek – hallucinációk, gyanakvás, állandó megfigyeltség érzete, téveszmék, neologizmusok A téveszmék téves vélekedések, melyek rendszerint az észlelések vagy átélt helyzetek félreértelmezésén alapulnak. Például a betegnek üldözési téveszméi lehetnek, azt hiszi, hogy kínozzák, követik, becsapják vagy kémkednek utána.
  • Negatív (vagy deficit) tünetek – visszahúzódás, társaságkerülés, érzelmek nehéz kifejezése, eltompulása, nehézség az önellátásban, az örömérzésre való képtelenség. Az érzelmek eltompulása alatt az érzelmek elszegényedését értjük. A beteg arca merevnek tűnik, szemkontaktusa gyenge, érzelmi kifejezőképessége csökken. A normális emberben sírást vagy nevetést kiváltó események a betegre nincsenek hatással.
  • Kognitív tünetek – nehézségek az információfelvételben és – feldolgozásban, a környezet megértésében, egyszerű feladatokra való emlékezésben. A kognitív hanyatlás a koncentrálás, emlékezés, szervezés, tervezés és problémamegoldó képesség nehézségeire utal. Egyes betegek képtelenek az olvasásra koncentrálni, a filmbeli cselekményt követni, vagy az utasításokat követni. Mások képtelenek a zavaró körülmények figyelmen kívül hagyására, vagy feladataik végrehajtására összpontosítani. Következésképpen a részletekre figyelő munka, a bonyolult tennivalók, illetve a döntéshozatal lehetetlenné válhat.
  • Affektív (vagy hangulati) tünetek – depresszió, fokozott öngyilkossági hajlam

A skizofrénia megértésében hasznos definíciók:

  • Pszichózis: a valósággal szemben mutatott és érzett megváltozott viszony, az attól való eltávolodás. Ebben a fázisban téveszmék, hallucinációk jelentkezhetnek. A pszichotikus személy nem tudja, hogy az észlelése a valóságból származik vagy nem. A pszichózis egyike a skizofrénia tüneteinek, azonban nem csak erre a betegségre jellemző.
  • Skizoid: személyiségzavaros betegre alkalmazott jelző, amely alatt a szociális érdeklődés teljes hiányát értjük. Magányosak, de nem is hiányzik nekik az emberekkel való kontaktus, kommunikáció. Érzelmeiket nem fejezik ki (hiszen ebben az értelemben hidegek), a szociális készségeik általában rosszak. A kritikára és a dicséretre nézve közönyösek, a társadalmi normák sem érdeklik őket. Nem vágynak szexuális kontaktusra.
  • Skizotip:  az intim kapcsolatokkal szemben tanúsított kóros  távolságtartás. Bizarr, excentrikus viselkedés jellemzi a beteget, valamint  különösen idegenek között érzett mélységes szorongás. Ez abból a félelemből ered, hogy mások megítélik vagy elvárásaikat a személyre akarják erőltetni. 
  • Hallucinációk: A skizofrénia betegségben szenvedők számára a hallucináció jellemzően negatív élmény. Gyakoriak az akusztikus hallucinációk, ezen belül is főként beszédhangok észlelése, melyek gyakran irányító jellegűek. A vizuális hallucinációk (ezek leggyakrabban vallásos jellegűek) a normál észleléstől eltérőek lehetnek (például fekete-fehérek). Gyakori még a saját testtel kapcsolatos hallucináció is, furcsa, testen belüli folyamatok téves érzékelése. A szag-, íz- és tapintásos hallucinációk viszonylag ritkák. Egyéb rendellenes érzések: deperszonalizáció (saját személyiségét, testét vagy testrészét idegennek, megváltozottnak éli meg), derealizáció (elidegenülés a valóságtól).
  • Illúzió: egy külső stimulusból származó inger téves érzékelése – például egy árnyék látványának személykénti értelmezése.
  • Téveszmék: olyan megingathatatlan téves gondolatok vagy hit, ami nem magyarázható a kulturális környezeti hatásokkal. Esetenként idővel egyre jobban kidolgozottá válhatnak, és téveszmerendszerek jöhetnek létre. Tipikus téveszmék: perzekutoros; vonatkoztatásos; grandiózus; bűnösségi; hipochondriás; nihilisztikus; religiózus; miszidentifikáció; féltékenységi; szexuális/amorózus; diszmorfofóbia; befolyásoltság-érzés (a szabad cselekvés érzésének elvesztése); gondolatelvonás, gondolatbeültetés, gondolatsugárzás, a saját gondolatok elidegenedése (a személy külsőnek érzi azokat). Attól függően, hogy a hangulat befolyásolja-e a doxazmák tartalmát, megkülönböztetünk holotím és heterotím doxazmákat. Utóbbinál a téveszmék és a hallucinációk nincsenek összefüggésben az aktuális érzelmi állapottal, és ebben az esetben a viselkedés is nagyon ellentmondásos lehet.

A skizofrénia típusai

  • Paranoid skizofrénia: vonatkoztatásos, üldöztetéses, nagyzásos téveszmék, gyakran hallucinációk (általában akusztikus) kísérik. Gyakori a düh, szorongás, zárkózottság. Általában 30 éves kor után kezdődik, így az érettebb személyiségstruktúra következtében a szociális és érzelmi válaszkészség jobban megmarad.
  • Dezorganizált/ hebefrén skizofrénia: inkoherens, szétesett gondolkodás, elszegényedett, oda nem illő emócionális válasz, bizarr viselkedés, általában a környezeti hatásokat figyelmen kívül hagyó viselkedés, a realitásérzékelés súlyos károsodása. Téveszméik, hallucinációik általában szétesettek. A skizofréniának ez a fajtája általában serdülőkorban kezdődik.
  • Kataton skizofrénia: alapvetően a pszichomotoriumot érinti. A mozgás intenzitásában megmutatkozó változás szélsőséges lehet, melyek hirtelen váltakozhatnak. Jellemző lehet motoros gátoltság, mutizmus, szélsőséges esetben stupor (megmerevedettség), katalepszia vagy a flexibilitas cerea, amikor egy-egy kényelmetlen helyzetet vesznek fel a betegek, és akár órákon keresztül megtartják azt. Más esetekben céltalan aktivitásfokozódás, nyugtalanság, izgalmi állapot tapasztalható, ez szélsőséges esetben mozgásviharrá fokozódhat. Elemei: jellegzetes pózok, sztereotip mozdulatok vagy grimaszok, modorosság, grimaszok, echolalia (a hallott szavak kényszeres, visszhangszerű ismétlése), echopraxia (a látott mozgás gépies utánzása), negativizmus (a beteg és a környezet közötti kapcsolat megszakadása).
  • Nem-differenciált skizofrénia: a pszichotikus tünetek megjelennek, de a paranoid, hebefrén vagy kataton kategóriákba nem sorolható be, vagy ezek közül többe is besorolható.
  • Skizofrénia utáni depresszió.
  • Reziduális skizofrénia: a kórlefolyás sajátosságaira vonatkozó kategória. Legalább egy pszichotikus epizód után pszichotikus tünetek nélkül, a negatív tünetek dominanciája, de lehetségesek szokatlan hiedelmek vagy elemi érzészavarok. Jellemző még az érzelmi elsivárosodás, a szociális visszahúzódás, az excentrikus viselkedés, a logikátlan gondolkodás és az asszociációk lazulása.
  • Szimplex skizofrénia: a szociális funkciók nagymértékű hanyatlása, visszahúzódás, az érzelmek elsivárosodása, és az érzelmi életben megjelenő ambivalencia (egyidejűleg egymással ellentétes érzések), a gondolkodás logikusságának felborulása.

Egyéb pszichotikus zavarok:

  • Skizotipiás zavar (a fentiekben már tettünk róla említést): távolságtartó, különc viselkedés, rossz kapcsolatteremtő készség, furcsa hiedelmek, paranoid túlértékelések, kényszeres rágódás. Szokatlan, főleg érzékszervi, testi élmények, illúziók. Homályos, körülményes vagy sztereotip gondolkodás, amely különc (bizarr) beszédben és viselkedésben nyilvánul meg. Időnként átmeneti pszichotikus állapotot mutathat.
  • Rövid pszichotikus zavar: egy hónapon belül állnak fenn csupán a pozitív tünetek. Gyakori személyiségzavarokban, postpartum (terhességet követően), kábítószerabúzus következtében, vagy egy pszichoszociális stresszorra adott válaszként.
  • Skizofreniform zavar: egy hónapnál hosszabb, de 6 hónapnál rövidebb (2/3-uknál ezt követően skizofrénia alakul ki).
  • Paranoid/Deluzív zavarok: nagyfokú bizalmatlanság, gyanakvás. Téveszméik közelebb állnak a valósághoz, jól kidolgozott, logikusan felépített téveszmerendszert alakíthatnak ki (például összeesküvés elméletek). Gyakoriak az erotomán, féltékenységi, grandiózus, üldöztetéses vagy szomatikus paranoiák. Megjelenésükben rendezettek, kifejezett hallucinációjuk nincsen.
  • Skizoaffektív zavarok: megjelennek a skizofrénia, mánia és depresszió tünetei együttesen vagy alternáló formában. A pszichotikus tünetek nem állnak összefüggésben a hangulattal.
  • Egyéb személyiségzavarok: skizoid és paranoid alformák.
  • Pseudo skizofrénia: integrálatlan személyiség rész. Tünetei hasonlóak a skizofréniához, jellemzően hallucinációként jelenik meg, megszállottság érzettel, szellem általi üldözés érzettel, az integrálatlan részt érzi úgy a beteg, mint ha idegen lenne. Integrálással nehezen, disszociálással egyszerűen, és maradéktalanul gyógyítható. (Bástyai Frigyes, 2000)
Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: skizofrénia  tünetek 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!