Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Friderika napja van. Holnap Máté és Mirella napja lesz.
A+ A A-

A felnőtt lakosság 1 százaléka epilepsziás

A felnőtt lakosság 1 százaléka epilepsziásEgy amerikai felmérés szerint jelenleg a felnőtt lakosság egy százaléka szenved aktív epilepsziában, és sokan vannak köztük olyanok, akik nem kapják meg a szükséges kezeléseket.

"Ez volt az első alkalom, hogy ilyen széles körben végzett felmérés adataival dolgozhattunk - nyilatkozta Rosemarie Kobau, az amerikai Betegség-irányítási és Megelőzési Hivatal (CDC) vezető kutatója.

Adatainkból egyértelműen kiderül, hogy az aktív epilepsziában szenvedő felnőtteknek több, mint a harmada elégtelen kezelésben részesül, és ez teljességgel elfogadhatatlan."

"Az epilepszia, és más rohammal járó betegségek kezeléséhez specialistákra van szükség - nyilatkozta Eric Hargis, az Epilepszia Alapítvány elnöke - A betegség egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a normális egészségügy keretein belül-háziorvosok, belgyógyászok-kezeltessék."

Az epilepszia felmérés tanulsága

A felmérés tanulsága szerint az aktív epilepsziások mintegy 16,1 százaléka nem szedi a gyógyszereit, és 65,1 százalékuknak volt több mint egy rohama a felmérést megelőző hónapokban. Több mint 20 százalékuk anyagi okokra hivatkozva nem kérte specialista segítségét a betegség kezelésében. "A magas szintű ellátás elengedhetetlen az ilyen betegséggel élők életében" - nyilatkozta Ms. Kobau. A visszatérő rohamok miatt az ilyen típusú betegek jelentősen korlátozva vannak mindennapi tevékenységeiket illetően. Emellett a társadalomban még mindig sok előítélettel kell szembenézniük az epilepsziásoknak, ezért sok közöttük a munkanélküli és a hajléktalan.

2005-ös adatok szerint a lakosság mintegy 1,65 százaléka szenved valamilyen rohamokkal járó betegségtől, ezekből pedig 0,84 százalékra tehető az aktív epilepsziások száma. Ez az egész populációra kivetítve azt jelenti, hogy 600000 emberből 480 akad, aki epilepsziában szenved, ez pedig Ms. Kabou szerint "ijesztően magas arány".

Az ilyen betegek anyagi helyzetük miatt nem mindig engedhetik meg maguknak az epilepszia gyógyszereket. "Ha egy betegnek választania kell a villanyszámla kifizetése, és a gyógyszerei között, egyértelmű, hogy melyiket fogja választani" - nyilatkozta Dr. James King, az Amerikai Családorvosok Egyesületének elnöke.

Az epilepszia egy, az agyban kialakuló betegség, amelyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. Évente közel 200 000 embert diagnosztizálnak epilepsziával az Egyesült Államokban. A CDC felmérése szerint jelenleg 2,7 millió amerikai szenved az epilepsziától, akiknek egészségügyi költségei közel 15,5 millió dollárra rúgnak évente.

Háttér

Mi is az epilepszia?

Az epilepszia az agyban kialakuló betegség, melyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. A görcsrohamot egyes neuron csoportok kóros, a gátlóhatás alól felszabaduló ingerületvezetése váltja ki. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.

Az epilepszia okai

A betegség az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre, azaz az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik.

A epilepszia-görcsrohamok okai:

  • genetika
  • Perinatalis hypoxia
  • Gyermekkori lázgörcs
  • Trauma
  • Agydaganat
  • Fertőzés
  • Alkohol/alkoholmegvonás
  • Tiltott drog használata

Az epilepszia tünetei

A különböző gócokban zajló kisülések más és más tünetegyütteseket produkálnak.

Az epilepszia típusai

Parciális rohamok: Az agykéreg epilepsziás gócaiból indulnak ki, ennek megfelelő motoros, érző és összetett jelenségekkel járnak.
A simplex parciális rohamokban elemi motoros, sensoros és autonóm jelenségek zajlanak.
A komplex parciális rohamok tudatvesztéssel járnak és psychés, valamint psychomotoros jelenségekkel(emlékezészavar, gondolkodási és felfogási nehézség) járnak.

Generalizált rohamok: Generalizált rohamokban nevezzük a kétoldali motoros jelenségekkel járó epilepsziás rohamokat.
Az absence rohamok fő tünete a tudatzavar, leggyakrabban 4-10 éves korban keletkeznek. A rohamok figyelmeztető jelek nélkül ismétlődnek, akár napi 10-50 roham is lehetséges.
A myoclonusos rohamok hosszabb periódusokban ismétlődnek, a felső végtagok szimmetrikus ritmusos rángásával zajlanak. Ez a rohamforma sokszor terápiarezisztens, a betegek elbutulnak, intelligenciájuk nem fejlődik ki. Naponta akár több száz alkalommal is bekövetkezhet. A görcsöket nem kíséri tudatzavar.
A clonusos roham szabálytalan aszimmetriás izomrángások tónusos szakasz nélkül. Tudatzavarral nem jár. A frontalis lebeny károsodásának tünete lehet.
A tónusos roham olyan izomaktivitás, amely az érintett testrészt, vagy végtagot bizonyos helyzetben rögzíti. Rendszerint éjszaka fordul elő. Maximum 1 percig tartanak, általában tudatzavar is kialakul.
A tónusos-clonusos roham (másnéven grand mal roham) nem korlátozódik egy-egy testrészre, hanem végigterjed az egész testen. A roham során a beteg elveszíti eszméletét, elesik. Az összes izom megfeszül (ezt nevezzük tónusos görcsnek), az alsó és felső végtagok teljesen nyújtott állapotban rögzülnek. A hirtelen izom-összehúzódás a tüdőkből a levegőt hirtelen kipréseli, ami furcsa kiáltás formájában hallható. Másodpercekkel később az összes izomrángásokba kezd (ez a jelenség a clonusos görcs). A fokozott nyálelválasztás miatt a beteg szája habos, gyakorta elharapja a nyelvét. A beteg olykor vizeletét nem tudja tartani. A rángógörcsök rövid ideig tartanak, majd a test ellazul. További percek elteltével a beteg lassan visszanyeri eszméletét, de tudata még hosszú ideig ködös, homályos lehet, vagy a beteg elalszik. A köztudatban ez a legismertebb epilepszia fajta.

Epilepszia: statisztikai adatok

A betegség előfordulási aránya igen magas. A gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek pedig 0,5%-a epilepsziás. Magyarországon mintegy 60 ezer embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe. A népesség 5%-a élete során legalább egy epilepsziás rohamot elszenved. Ám ezt nem nevezzük epilepsziának, csak ha ismétlődik.

Az epilepszia gyógyítása

Gyógyszeres kezelés
2005-ben az Év Gyógyszere Magyarországon egy belga gyógyszergyár epilepszia kezelésére szolgáló, új hatásmechanizmusú készítménye lett, amely amellett, hogy kiemelkedően hatékony, a mellékhatások előfordulása tekintetében is lényegesen kedvezőbb az eddig használtakhoz képest.

Vizsgáló módszerek
EEG: Másnéven ElektroEncefaloGráf. Teljesen fájdalmatlan vizsgálat. Kis elektródákat erősítenek a hajas fejbőrhöz, majd ezeket olyan készülékhez kapcsolják, amely az agy elektromos aktivitását érzékeli és azt papírra rajzolja, vagy a számítógép mutatja és tárolja. Az így kapott görbék alapján vizsgálható az agy elektromos működése. Epilepsziás rohamok lezajlása után azonban csak a betegek 50%-ánál várható pozitív EEG-lelet. Az epilepsziás működészavar gyanúját keltő hullámjelenségeket epilepsziás izgalmi jelnek hívjuk.
MRI: A legkorszerűbb képalkotó vizsgálat, mellyel az agy szervi betegsége nagy biztonsággal kizárható vagy megállapítható.

Az epilepszia a történelemben

Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a morbus sacer, azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: frász, nyavalyatörés, sülykór. A frász szó a német Fraisen („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a frászkarika kifejezést. A frászkarika egy babonás népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges tésztából sütött karikán bújtatták át. Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege Julius Caesar és Nagy Sándor volt. Epilepsziás betegek létezéséről a Biblia is beszámol (Máté 17:14-21). A híres irodalmárok közül Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg Van Gogh volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred Nobel. Az ő példájuk is jelzi, hogy a betegség az emberi értékeket, értelmet és az élet értékét nem befolyásolja.

Forrás:
Szirmai Imre: Neurológia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005. ISBN 963-242-934-6

Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: epilepszia  február 14 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!