Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Sámuel és Hajna napja van. Holnap Menyhért és Mirjam napja lesz.
A+ A A-

Segítség az epilepsziás agyműtétekben

Segítség az epilepsziás agyműtétekbenAmerikai kutatók olyan matematikai modellt fejlesztettek ki, amellyel feltérképezhetőek, s így pontosabban behatárolhatóak azok az agyterületek, ahol az epilepsziás rohamok képződnek. A modell segítségével és továbbfejlesztésével csökkenhet a kockázata az epilepsziás mûtétek után fellépő súlyos agymûködési zavarok létrejöttének.

Az epilepszia elsősorban az idegrendszer betegsége, eredete azonban többféle lehet. Vannak örökletes formái és olyanok is, amelyek az agy károsodásaira (magzatkori fertőzés, születés közbeni oxigénhiány; daganatok, agyérbetegségek, külső sérülés, mérgezés stb.) vezethetők vissza. Az epilepszia fő tünetei a rohamokban fellépő mozgásos, érzékelési, zsigeri és pszichés zavarok, amelyeket tudatvesztés is kísérhet.

A tünetek oka egyes idegsejtcsoportok rohamszerû, egyidejû, erőteljes elektromos kisülése. Az epilepsziás aktivitás elektroenkefalográffal (EEG) általában jól kimutatható: a rohamok közben jellegzetes hullámmintázatok jelennek meg. Míg a normál éber agymûködés EEG-hullámai véletlenszerûek és rendezetlenek, az epilepsziás roham alatt ebből erős, koherens hullámok ritmikus sorozatai emelkednek ki. Némely roham az agy jól körülírható területéről (ún. fókusz) indul, s innen terjed szét. Más, főleg genetikus okokra visszavezethető epilepsziák viszont az agy különböző részein egyszerre kezdődnek.

Az epilepsziás esetek 70-80%-ában az általában görcsgátló gyógyszerrel való kezelés elegendő a rohammentesség eléréséhez vagy a rohamok nagymértékû csökkentéséhez. Ha a gyógyszerek nem segítenek, az egy fókuszból kiinduló rohamok esetében a mûtéti beavatkozás jöhet szóba.

A korábbi, kiterjedtebb mûtétek gyakran súlyos agymûködési zavarokat idéztek elő - elsősorban emlékezetzavart, mivel a beavatkozás fókusza igen gyakran az emlékek szervezéséért felelős agyterület, a hippokampusz, vagy valamely ezzel szomszédos terület a halántéklebenyben. A gócok helyének egyre pontosabb meghatározása azonban segített abban, hogy a mûtét kizárólag a rohamok kiindulópontját jelentő gócot érintse, s a környező területeket épen hagyja.

Heidi Kirsch (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) a rohamok kiindulópontjának feltérképezéséhez 6 páciens esetében a mûtét előtti egy hétre 64 elektródát helyezett el az agyban. Így 6 ember rohamairól nyert adatokat. A kutatónő csatlakozott Marc Kramer (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) matematikus kutatócsoportjához, és az általa nyert tapasztalati adatok révén az elméleti modell tesztelhetővé vált. A modell segítségével az agy egy részében lévő idegsejtek túlingereltségét szimulálva azt találták, hogy az inger az elektromos aktivitás tovaterjedő hullámait hozta létre. "A hullámjelek mind a modell, mind a vizsgálati adatok szerint hasonlóak voltak alakjukat, frekvenciájukat és terjedési sebességüket tekintve. Ez modellünk nagyfokú pontosságát sugallja" - mondja Kramer.


A kutatók szerint egy olyan modell létrehozása felé tették meg az első lépéseket, amely az agymûködésről jóval teljesebb képet adhat, mint ha csupán elektródákat alkalmaznának. Ha megértik, miért és hogyan terjednek ezek az erős, koherens hullámok az agy felszínén, remélhetik, hogy - a jel terjedését megszakítva - tehetnek valamit a helyzet megváltoztatásáért. A kutatók remélik, hogy a modellt a rohamok lehetséges kezeléseinek értékelésére használják majd, így a lebenyeltávolítás (lobektómia) szükségtelenné válik.

Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: EEG  agyműtét  epilepszia  roham  zavar 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!