Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Cecília napja van. Holnap Kelemen és Klementina napja lesz.

Méhnyakrák

HPV - méhnyakrákA nyolcvanas évek elején nem is gondoltuk, ma már tudjuk, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. Ezért elsősorban három vírus tehető felelőssé: a hepatitis B vírus májrákot, az Epsein-Barr vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet eredetű rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okoz.

Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években kezdtük megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot és milyen módon védekezhetünk ellenük.

A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS vírusok nem képesek önmagukban szaporodni. Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok – bejutva a szervezetbe – beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. A sejtek normális működését úgy „kódolják át”, hogy többé azok már nem csak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítő anyagának (DNS-ének) épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus, vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át.

Rubeola, rózsahimlő

Rubeola - rózsahimlőA rubeola viszonylag ártalmatlan, vírusos, fertőző gyermekbetegség

A fertőzést azonban felnőttek is megkaphatják. A betegség 10-20 napos lappangási idő után egészen enyhe megfázásos, náthás tünetekkel kezdődik.

A panaszok annyira csekélyek, hogy legtöbbször a kiütés hívja fel a betegségre a figyelmet. A tipikus bőrkiütés többnyire a az arcon, tarkó- és fültájékon jelenik meg, lencsényi, jól körülhatárolható, kerek, a bőrfelszínből kiemelkedő halványrózsaszínű foltokként. Hamarosan továbbterjed a törzsre, a felső végül az alsó végtagokra. A kiütések kisebbek mint a kanyarónál, de nagyobbak mint a skarlát kiütései. Általában nem jár lázzal, de jellemző a nyaki nyirokcsomók megduzzadása, nyomásérzékennyé válása. A gyermekek egyharmadánál észrevétlenül zajlik le a betegség, szövődmények úgyszólván ismeretlenek.

A+ A A-
Rubeola rózsahimlő
9 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (9)

Fertőzések a várandósság időszakában

Fertőzések a várandósság időszakában

A terhesség megállapítása után kiegészítő  laborvizsgálatok elvégzésére is sor kerülhet az anya életkora, betegsége, vagy a családban előforduló kórképek alapján. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosnának segítségével a speciális esetekben alkalmazott vizsgálatokat mutatjuk be.

2013. szeptember 09. hétfő

Védőoltások: három évre szavatolják a hozzáférhetőséget

Védőoltások: három évre szavatolják a hozzáférhetőséget

Három évre szavatolja a legfontosabb védőoltások hozzáférhetőségét az a három beszállítói szerződés, amelyet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a napokban írt alá a pályázatokon nyertes gyógyszergyártókkal.

2011. február 14. hétfő

Védőoltás: a magyarok bővítenék a kötelező oltások körét

Védőoltás: a magyarok bővítenék a kötelező oltások körét

Gyakori félelme a magyar lakosságnak, hogy a védőoltások hosszútávon káros mellékhatásokat okozhatnak. Ennek ellenére a magyar oltási rendszer kiemelkedő eredményeket mutathat fel nemzetközi viszonylatban.

2010. június 02. szerda

MMR oltás és autizmus

MMR oltás és autizmus
Egy, az Egyesült Államokban végzett tanulmány nem talált összefüggést az autizmus és a kombinált, kanyaró, mumpsz és rubeola elleni oltás között. A kutatók remélik, hogy az eredmények alapján nő majd az oltottság és a szülőket nem aggasztja majd egy esetleges kapcsolat.
2008. szeptember 08. hétfő

A védőoltás nem okoz autizmust

A védőoltás nem okoz autizmust
Az elmúlt években merült fel, hogy bizonyos védőoltások idegrendszeri károsodásokat okozhatnak a gyermekekben, ezért sok szülő hazánkban is igyekezett elkerülni gyermeke beoltását. A kanadai McGill Egyetem Egészségcentrumának kutatói igazolták, hogy nincs összefüggés a védőoltás és az idegrendszeri zavarok között.
2007. október 12. péntek

Jobb félni, mint fertőződni

Jobb félni, mint fertőződni
Időszerű, hogy szót váltsunk a járványokról és a fertőző betegségekről. A nyár, a strandolás, a mosatlan gyümölcsök, a fagylaltszezon többnyire együtt jár a kisebb-nagyobb fertőzésekkel. Dr. Straub Ilonával beszélgettünk.
2007. szeptember 25. kedd

Az amerikai kontinens megszabadult a kanyarótól

Az amerikai kontinens megszabadult a kanyarótól

Az amerikai kontinenst a világon elsőként nyilvánította kanyarómentesnek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO).

2016. szeptember 28. szerda

2010-re eltűnhet a kanyaró az európai régióból?

2010-re eltűnhet a kanyaró az európai régióból?

A védőoltás alapvető jog, amely mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen, de gyakran nem az. Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben hirdette meg az első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját, akkor kilenc ország csatlakozott a felhíváshoz, ma már 24 ország, köztük Magyarország is részt vesz a kezdeményezésben.

2008. június 14. szombat

Etikátlan volt a védőoltást és az autizmust összefüggésbe állító brit orvos

Etikátlan volt a védőoltást és az autizmust összefüggésbe állító brit orvos

Az orvosi felügyeleti szerv csütörtöki döntése szerint etikátlanul végezte kutatásait az a brit orvos, aki nagy port kavart azzal a bejelentésével, hogy az egyik gyermekkori védőoltás összefüggésbe hozható az autizmus kialakulásával.

2010. január 30. szombat
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!