A nyelv segítségével a szájba kerülő tápanyagok a garatba jutnak. Az inger hatására a nyúltagyból érkező parancs elindítja a nyelési reflexet. Ilyenkor a lágy szájpad megemelkedik, és a garat felső, orrüreg felé irányuló járatát lezárja. Ezzel párhuzamosan a gégemenetet lefedi a gégefedő, s lezárja a légcsőbemenetet. A szájból a garatba jutó táplálék így szabadon a nyelőcsőbe kerül, ahonnan perisztaltikus mozgással lejut a gyomorba.
A nyelészavar hátterében állhat a nyelőcsőgyulladás. Ilyenkor a gyomorsav, ritkábban a savval kevert gyomortartalom fel- ill. visszakerül a nyelőcsőbe, s a nyelőcső alsó szakaszán gyulladás alakul ki – reflux oesophagitis. A reflux kialakulhat még rekeszizomsérv vagy a gyomorszáj záródási elégtelensége miatt is.
A nyelészavar bekövetkezhet továbbá depresszió, hisztéria vagy más pszichés megbetegedés következtében.
Problémát okozhat valamilyen fertőzés pl. skarlát, diftéria, Pfeifer-féle mirigyláz, mert ilyenkor a tápcsatorna felső szakaszán gyulladás alakul ki, s a garat nyirokcsomói megduzzadnak.
Nyelészavart okozhatnak a nyelőcsövön kívüli és belüli daganatok. A kívül elhelyezkedők összepréselhetik a nyelőcsövet, beszűkítve a keresztmetszetét. A belül elhelyezkedők nagyon nagy hányada rosszindulatú. Ezeknél a nyelési panasz csak az előrehaladott állapotban jelentkezik, egy jellegzetesen kellemetlen szájszaggal együtt.
A nyelőcső sérülése okozhat nyelőcsőszűkületet és akadályozhatja a nyelést a nyelőcsőgörcs, ami a nyelőcső izomzatának görcsös összehúzódása miatt következhet be. A kemény, és nagyobb falatok lenyelése után a görcs – átmeneti jelleggel – reflexesen is kialakulhat.
A limfómák a nyirokrendszerben és a vérképző szervekben lévő limfociták daganatos megbetegedései.
