Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Bertalan napja van. Holnap Lajos és Patrícia napja lesz.

Alvászavar

Alvászavaroknak azokat a rendellenességeket nevezzük, melyek az elalvást, az átalvást vagy az ébren maradást érintik, valamint amelyek alvás alatti, normálistól eltérő viselkedéssel járnak, mint pl.: rémálmok vagy az alvajárás.

Az alvás az élethez és az egészséghez nélkülözhetetlen, de nem teljesen tisztázott, hogy miért is van rá szükség, illetve, hogy pontosan hogyan is fejti ki jótékony hatását. Az alvásigény jelentős egyéni különbségeket mutat: egészséges felnőttek között akadnak olyanok, akik napi 4 óra alvással is beérik, míg másoknak akár 10 órára is szükségük van. A legtöbben az éjszakát töltik alvással, azonban sokaknak a munkahelyi napirendnek eleget téve napközben kell aludniuk - ilyen helyzetek gyakran vezetnek alvászavarokhoz.

Az alvás időtartamát és a pihenés utáni közérzetet számos tényező befolyásolja, így az izgatottság, az érzelmi feszültség, az életkor, a táplálkozás és a gyógyszerhasználat. Néhány gyógyszer például álmossá tesz, míg mások megnehezítik az elalvást. Néhány élelmiszer alkotórész és adalékanyag, így a koffein, az erős fűszerek, a mononátriumglutamát zavarhatja az alvást. Idősek rendszerint korábban fekszenek le, korábban ébrednek, és kevésbé viselik jól a megszokott alvási rend megváltozását (például hajlamosabbak az időzóna átlépés okozta alvászavarra ["jet lag"]). Fiatal felnőttekhez és gyerekekhez képest, könnyebben ébreszthetőek, és gyakrabban ébrednek föl az éjszaka folyamán. Nem egyértelmű, hogy idősebbeknek kisebb lenne az alvásigénye. A nappali szunyókálás pótolhatja az éjszaka elmaradt alvást, azonban ez is hozzájárulhat az alvászavarhoz.

Limfóma

EBV-PositiveLymphomaA limfómák a nyirokrendszerben és a vérképző szervekben lévő limfociták daganatos megbetegedései.

A limfómák a limfocitának nevezett fehérvérsejtek daganatos megbetegedései, amelyeknek a fertőzések elleni harcban van szerepük. A limfómák kialakulhatnak B- és T-limfocitákból is. A T-limfociták az immunrendszer szabályozásáért és a vírusok elleni védekezésért felelősek, míg a B-limfociták antitesteket termelnek.

A limfociták a véráram és a nyirokrendszer (nyirokerek hálózata) útján eljutnak a szervezet minden részébe, és főként a nyirokcsomókba gyűlnek össze. A daganatos limfociták (limfóma sejtek) vagy egy nyirokcsomóra korlátozódnak, vagy szétterjednek a szervezetben a csontvelőt, a lépet vagy bármely más szervet érintve.

A+ A A-
Alvászavar
90 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (90)

Éberebbek a magányos típusok

Éberebbek a magányos típusok

Vannak, akik nagyon jól bírják, ha csupán néhány órát alszanak egy-egy éjszaka, ettől függetlenül másnap ugyanolyan jól képesek teljesíteni az élet minden területén. Ám kutatók most megállapították, kik azok, akiknek semmiképpen nem kellene megvonniuk maguktól az elegendő alvásmennyiséget.

Címkék:
2010. november 12. péntek

Nem fikció! Elektronikusan rögzíthetőek az álmok

Nem fikció! Elektronikusan rögzíthetőek az álmok

Egy amerikai kutató bejelentette: olyan gép megépítését tervezi, amelynek segítségével elektronikus úton képes lesz rögzíteni az emberek álmait. A gép egy olyan rendszert használ majd, amely képes érzékelni és megörökíteni a magasabb agyi aktivitást is.

Címkék:
2010. november 01. hétfő

Szieszta: bajnokságot rendeztek, végre egy kímélő sport?!

Szieszta: bajnokságot rendeztek, végre egy kímélő sport?!

{nomultithumb}Madridban a legjobb alvót keresték az első spanyol sziesztabajnokságon. A sziesztabajnokság során 20 perces versenyszunyókálások során keresték meg Spanyolország idei legjobb sziesztázó bajnokát. 

Címkék:
2010. október 27. szerda

Éjjeli tej a nyugodt álomért?

Éjjeli tej a nyugodt álomért?

Egy németországi cég nemrég szabadalmaztatta „éjjeli tej” nevű termékét, amely állítólag segít az elalvásban. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap információi szerint a müncheni Milchkristalle cég gyártmánya nagy mennyiségben tartalmazza az „altatóhormon”-nak is nevezett melatonint.

Címkék:
2010. október 27. szerda

Alvajárás: tudd, mit kell tenni, ha találkozol a jelenséggel

Alvajárás: tudd, mit kell tenni, ha találkozol a jelenséggel

Janice viccesnek találta férje alvajárását, amikor az tapogatózott a sötétben, összefüggéstelen szavakat motyogott, néha nekiment a falnak. A mosoly azonban az arcára fagyott, amikor a férfi  lement a garázsba és beindította az autót...

Címkék:
2010. szeptember 18. szombat

Szexszomnia: Önkielégítés és szex - mélyalvás közben

Szexszomnia: Önkielégítés és szex - mélyalvás közben

Talán erőltetettnek tűnhet a „szexszomnia” diagnózis az első hallásra, azonban távolról sem az azoknak, akik a saját bőrükön tapasztalták meg az abból eredő kínokat.

Címkék:
2010. szeptember 11. szombat

Alvási apnoé és szívbetegség

Alvási apnoé és szívbetegség

A horkolással és légzési zavarokkal járó alvási apnoé nem pusztán kellemetlen, hanem egy friss tanulmány szerint összefüggésben állhat a szívelégtelenség és a szívbetegségek megnövekedett kockázatával középkorú és idős férfiakban. A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott kapcsolatot az alvási apnoé és a szívkoszorúér betegség között nők illetve 70 éven felüli férfiak esetében.

2010. július 23. péntek

Milyen ételektől alszunk jól?

Milyen ételektől alszunk jól?

Az esti étkezés nem csak azért nem tanácsos, mert könnyebben rakódhatnak ránk a plusz kilók: sokan tapasztalják, hogy a kiadós vacsora után nehezebben alszanak el, vagy rémálmaik vannak. Nem minden étel okoz azonban álmatlan éjszakákat – néhány harapnivaló akár segíthet is abban, hogy könnyebben álomba merüljünk.

Címkék:
2010. június 22. kedd

Alvási apnoé: a nyelv a sikeres kezelés titka

Alvási apnoé: a nyelv a sikeres kezelés titka

Az alvási apnoéban szenvedő betegek esetében a nyelv és a garat méretei közti arányok segíthetnek a fogorvosoknak abban, hogy megbecsüljék, mennyire lehet sikeres, ha a betegnél szájbetétes megoldást választanak.

Címkék:
2010. június 18. péntek

Szexszomnia: a legkellemetlenebb alvási rendellenesség

Szexszomnia: a legkellemetlenebb alvási rendellenesség

A mostani felmérések szerint a szexszomnia előfordulása 7.6 százalékos az alvási rendellenességekkel foglalkozó központokban. Az éjszakai közösülés férfiak esetében jóval gyakoribb, mint nőknél (11 és 4 százalék).

Címkék:
2010. június 10. csütörtök

Az álmatlanság súlyos betegségek melegágya

Az álmatlanság súlyos betegségek melegágya

Szív- és érrendszeri elváltozások, szívbetegség, elhízás és majdani agykárosodás – ezek az életminőséget jelentősen rontó vagy akár halálhoz is vezető betegségek mind lehetnek az álmatlanság egyenes következményei. Ha időben orvoshoz fordulunk, nemcsak a jó közérzetünket szerezhetjük vissza, de ezeket a súlyos szövődményeket is megelőzhetjük.

Címkék:
2010. máj. 19. szerda

Aludj sokat, élj tovább!

Aludj sokat, élj tovább!

A hosszú élet titka kapcsolódhat a sok alváshoz egy új tanulmány szerint. A kutatók megállapították, hogy azok, akik 100 évet, vagy annál is többet éltek, sokkal többet aludtak fiatalabb korukban.

Címkék:
2010. máj. 05. szerda

Narkolepszia: megvan a kiváltó ok

Narkolepszia: megvan a kiváltó ok

Svájci kutatók bejelentették, megtalálták a narkolepszia, a napközbeni kontrollálatlan álmosságot okozó betegség kiváltó okát. A felfedezés új utakat nyithat meg a betegség kezelésében.

Címkék:
2010. február 18. csütörtök

Vizeletvizsgálat a veszélyes horkolás megállapítására

Vizeletvizsgálat a veszélyes horkolás megállapítására

A University of Chicago tudósai szerint a vizelet vizsgálata segítséget nyújthat az ártalmas és ártalmatlan horkolás megkülönböztetéséhez.

Címkék:
2010. január 12. kedd

Álomrablók - mit tehetsz a jó alvásért?

Álomrablók - mit tehetsz a jó alvásért?

Miért virrasztasz? Az éjszakai pihenésed az, amit elsőként áldozol fel, ha túlhajszolt az életed? Ha igen, ez az üzenet szól neked: nem csupán másnapi teljesítményed veszélyezteted, de az egészségednek is ártasz.

Címkék:
2009. november 24. kedd

Alváshiány gátolja a spontán döntéseket

Alváshiány gátolja a spontán döntéseket

Aki alváshiánytól szenved, annak nehezére esik spontán döntéseket hozni. Egy kísérletben kialvatlan kadétokat vizsgáltak, akiknek az agya a döntési folyamatoknál megcserélte a stratégiákat.

Címkék:
2009. november 19. csütörtök

Aki horkol, az gyakran a fogát is csikorgatja

Aki, úgy horkol, hogy közben ki-kimarad a légzése, az gyakran mással is bosszantja az alvótársát: a fogcsikorgatással.

Címkék:
2009. november 04. szerda

Alvászavar videointerjú: Dr. Káposzta Zoltán neurológus

{nomultithumb} {jvrelatives off}
Címkék:
2009. április 17. péntek

Paraszomniák: alvajárás, nyugtalan láb szindróma, éjszakai rettegés

Paraszomniák: alvajárás, nyugtalan láb szindróma, éjszakai rettegés

Az alvás alatti szokatlan viselkedést paraszomniának nevezzük. Számos nem tudatos tevékenység fordulhat elő alvás közben, melyek többségére utólag nem is emlékszünk. Ezek gyerekek körében gyakrabban esnek meg, mint felnőtteknél.

Elalvás előtt majdnem mindenki tapasztalja néha a karjainak vagy az egész testének a rövid, akaratlan összerándulását. Esetenként a lábak rúgnak egyet. Néhányan alvási paralízist (a próbálkozás ellenére képtelen megmoccanni) vagy rövid hallucinációkat is megélnek közvetlenül elalvás vagy felébredés előtt. A fogak összeszorítása, csikorgatása és rémálmok is előfordulhatnak. Az alvajárás, a fej ütögetése és az éjszakai rettegéssel telt felriadások gyerekekben gyakoribbak, és igencsak próbára teszik a szülőket. A gyerekek rendszerint nem emlékeznek ezekre az epizódokra.

Az alvajárás (szomnambulizmus)

A gyermekkor végén és serdülőkorban a leggyakoribb. Az alvajárás félig tudatos járkáláshoz hasonlít anélkül, hogy az illető tudatában lenne, mit is tesz. Az alvás legmélyebb fázisaiban fordul elő. Az alvajárás közben az egyén nem álmodik – sőt az agyi aktivitás, bár kóros, de sokkal inkább az ébrenléti állapothoz hasonlít, mint az alvás alattihoz. Az alvajárók ismételten mormoghatnak valamit, és akadályokba botolva megsérülhetnek. A legtöbb alvajáró a történtekre nem emlékszik.

Az alvajárásnak specifikus kezelése nincs, de az alvajárót szelíden vissza lehet vezetni ágyába. A hálószoba vagy egy szomszédos szoba lámpáját égve hagyva az alvajárási hajlam csökkenthető. Az alvajáró erőszakos felébresztése dühödt reakciót provokálhat, ezért nem tanácsolható. Az alvajáró esetleges útjába eső törékeny tárgyakat, akadályokat jó eltávolítani, és az ablakokat érdemes becsukni, bezárni. A benzodiazepinek, különösen a diazepám és az alprazolam, hatékonyak lehetnek. Hatástalanságuk esetén szelektív szerotoninfelvétel-gátlók (SSRI) adhatóak.

A nyugtalan láb szindróma

Viszonylag gyakori kórkép, az emberek 1–5%-át érinti. Különösen gyakori az 50 év fölöttiekben. A rendellenesség oka ismeretlen, azonban a betegek több mint egy harmadában családtagokat is érint a nyugtalan láb szindróma. A kockázati tényezők között az ülő életmód, a dohányzás és az elhízás szerepel. Az alkohol és kávé fogyasztása, valamint számos gyógyszer (főleg antidepresszív szerek) rontja a panaszokat, mint ahogy a vashiány és a terhesség is.

A nyugtalan láb szindrómás személy jellegzetes módon egy helyben ülve vagy ágyban fekve elalvás előtt nehezen meghatározható, de kifejezett nyugtalanságot észlel a lábaiban és kifejezett késztetést érez arra, hogy megmozdítsa a lábát. Járkálás vagy a lábak mozgatása csökkenti a fonákérzéseket. Alvás alatt a lábakban akaratlan mozgások jelentkeznek, gyakran az illetőt fel is ébresztik. A panaszok stresszel terhelt napokon nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. A következményes alváshiány és feszültség a végletekig fokozódhat.

A lefekvés előtt bevett benzodiazepinek (pl. klonazepám kis dózisban) csökkenthetik a tüneteket. Súlyos tünetekkel jelentkező betegekben a Parkinson-kór kezelésére adott szerek, pl. pergolid, levodopa-karbidopa vagy pramipexol lehetnek hatékonyak. Egyesekben oxikodonnal vagy az antikonvulzív hatású gabapentinnel vagy karbamazepinnel érhető el eredmény.

Az éjszakai rettegés

Ez egy olyan ijesztő epizód, melynek során a személy felül, sikít és össze-vissza hadonászik. A szemek tágra nyíltak, a szív sebesen ver. Ezek az epizódok leginkább az alvás non-REM fázisában lépnek fel, és gyermekek körében gyakrabban fordulnak elő. A gyermeket nem kell felébreszteni. A rettegés-epizódokat a gyermek rendszerint kinövi. A felnőttekben jelentkező forma hátterében gyakran pszichés problémák vagy alkoholizmus állnak. Bizonyos benzodiazepinek, például a klonazepám vagy triciklikus antidepresszív szerek, például az imipramin hatékonyak.

A rémálmok élénk, ijesztő álmok, melyeket hirtelen ébredés követ. Mind gyermekekben, mind felnőttekben előfordulnak. A REM fázisra jellemzőek. Gyakrabban jelentkeznek stresszben, láz, extrém kimerültség vagy alkoholfogyasztás esetén. A kezelés – ha szükséges – a háttérben álló problémára összpontosít.

Címkék:
2008. november 03. hétfő

Narkolepszia

Narkolepszia

Azt az alvászavart nevezzük narkolepsziának, amelynek során a beteg a normális ébrenlét ideje alatt ismételten, befolyásolhatatlanul, egyik pillanatról a másikra elalszik, "alvásroham", hirtelen tónusvesztés (kataplexia), alvási paralízis, hallucinációk kísérik.

A narkolepszia gyakorisága 1:200.000, családi halmozódást mutat, de okát nem ismerjük. Semmilyen komoly egészségkárosodással nem jár, de jelentősen korlátozza a beteg életét, valamint a közlekedési és más balesetek gyakoriságát is növeli.

Általában serdülő- és fiatal felnőttkorban jelentkeznek az első panaszok, és a beteget egész élete során végigkísérik. A teljes tünetcsoport csupán a narkolepsziás betegek 10%-ában alakul ki, legtöbbjüknél csak néhány tünet jelentkezik.

Narkolepszia tünetek

A narkolepsziás betegre egyik pillanatról a másikra befolyásolhatatlan álmosság tör rá, amely a nap bármelyik órájában jelentkezhet. A beteg csupán rövid ideig tudja késleltetni az elalvást. Naponta néhányszor, de akár többször is előfordulhat, és általában legfeljebb fél órát tart. Leginkább monoton szituációkban lép fel, például unalmas megbeszélések alatt vagy hosszú, autópályán megtett út során vezetés közben. Ha a beteg szándékosan rövid bóbiskolást iktat be, rendszerint felfrissülten ébred fel.

Váratlan érzelmi reakció, például a düh, félelem, öröm, nevetés vagy meglepetés, eszméletvesztés nélküli hirtelen tónusvesztést (kataplexia) okozhat. A beteg izmai elernyednek, elejtheti a kezében tartott dolgokat, vagy a földre zuhanhat. Ezek az epizódok hasonlítanak a REM alvás alatt jelentkező izomellazulás, és kisebb mértékben a nevetés hatására bekövetkező gyengeséghez.

Ritkán az is előfordulhat, hogy elalvás közben vagy közvetlenül ébredés után meg akar mozdulni a beteg, de nem képes rá. Ez a jelenség az alvási paralízis, ami igen riasztó. A bénulás oldódhat másik személy érintésére, egyébként magától csak hosszú percek után múlik el.

Elalváskor vagy ritkábban ébredéskor a beteg teljesen életszerűen olyan képeket láthat, olyan hangokat hallhat, amelyek a valóságban nem léteznek. Ezek az extrém mértékben valószerű hallucinációk (hipnagóg hallucinációk) hasonlóak az álmokhoz, de jóval intenzívebbek.

Narkolepszia diagnózis

A diagnózist általában a tünetek alapján állítják fel, bár ugyanezeket a panaszokat más kórképek is okozhatják. Az alvási bénulás és a hallucinációk ritkán egyébként egészséges felnőttekben is előfordulhatnak. Bizonytalan diagnózis esetén rendszerint alváslaborban elektroenkefalográfiát (EEG) végeznek, ami az agy elektromos aktivitását rögzíti. Az EEG-n jellegzetes módon már elalváskor jelentkezik a REM-re jellemző alvási minta, és az alvási ciklus későbbi fázisaiban, mint ahogy azt normális esetben tapasztaljuk. Képalkotó eljárásokkal felderíthető rendellenességek általában nem állnak a narkolepszia hátterében.

Az álmosság izgatószerekkel, például amfetamin, dextroamfetamin, metilfenidát, modafinil és pimolin tartalmú készítményekkel esetenként csökkenthető. A dózist úgy kell beállítani, hogy ne legyenek mellékhatások, azaz idegesség, túlzott aktivitás és fogyás. A kezelőorvosnak a gyógyszeres kezelés beállításakor a beteget fokozott figyelemmel kell kísérni. A többi szerhez képest a modafinil rendelkezik a legkevesebb mellékhatással. A katalepszia kezelésében antidepresszív szerek, például az imipramin rendszerint jótékony hatásúak. A beteg állapota sokszor javul, ha napközben gyakran, rövid ideig (15-20 percig) szundít.

Címkék:
2008. november 03. hétfő
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!