Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz.
A+ A A-

Megelőzhető a vastagbélrák?

A vastagbélrák olyan daganattípus, melynek jól felismerhető rákelőző állapota van, ami egyszerű beavatkozással eltávolítható, így a daganatképződés megszakítható, megakadályozható.

A gyomor-, bélrendszeri daganatok között magasan az első, az összes daganatot figyelembe véve pedig a 2. leggyakoribb a vastagbélrák. Férfiaknál a tüdőrákot követi, míg a nők esetében egy-egy évben az első helyen is megfordult. Az utóbbi években lassan, de folyamatosan emelkedik a felfedezett esetek száma. Sajnos legalább 30%-nál már késői a felismerés, ekkor hatékony beavatkozás már nem végezhető, nem ritkán az első tünet a bélelzáródás vagy a súlyos vérzés.

Ugyanakkor ebben a daganat típusban viszonylag sokat tudunk a kialakulás különböző stádiumairól, így az is ismert, hogy a vastagbél jóindulatú elváltozása – polipusa – rákelőző állapotnak tekinthető, eltávolításával a daganat megelőzhető. A jóindulatú polipus elfajulása viszonylag hosszú idő alatt történik (kb. 15 év), így bőséges idő áll rendelkezésre a korai felismerésre, a polipus eltávolítására és így a daganatos betegség kialakulásának megelőzésére. A már rosszindulatú folyamat esetén pedig – csakúgy, mint általában a daganatoknál –, a mind korábbi diagnózis növeli a kezelés sikerességét.

Az időben felfedezett vastagbélrák eredményesen kezelhető

A daganat kiterjedése, előrehaladottsága alapján kategorizálható, és ez a beosztás, szoros összefüggésben van a távolabbi kilátásokkal, a kezelés sikerességével. Egészen korai stádiumban (in situ carcinoma) 90%, korai stádiumban (Dukes A-B) 70%, míg előrehaladottabb esetben (Dukes C és D) már csak kb. 40%-os a túlélés.

Egészséges, tünetmentes lakosságban 10% körüli a polipusok előfordulása, ezekből ugyancsak kb. 10% a veszélyes, elfajulásra hajlamos. Az életkor előrehaladásával ez az arány romlik, az előfordulás gyakorisága megnő, míg 50 év feletti férfiaknál 25%, vagyis minden negyedik egyébként egészséges férfiban lehet, addig nőknél ebben a korcsoportban 15% a polipusok átlagos előfordulása.

polipus vastagbelrak

Kézenfekvő tehát a szűrővizsgálat indokoltsága. Az epidemiológiai adatok alapján mind a WHO, mind az Amerikai Ráktársaság ajánlása szerint az emlő-, méhnyak-, és a vastagbélrák lakossági szűrése feltétlenül ajánlott, szükséges. Szűréssel a daganatos halálozás 40–50%-os csökkenése érhető el 10 éves távlatban. Ez óriási eredmény, hiszen minden második vastagbélrák elkerülhető lehet!

A szűrés célja a rákelőző állapot felismerése, eltávolítása, így a daganat kialakulásának megelőzése. A szűrés során tünet- és panaszmentes egyéneket vizsgálunk, akiknél nincs vastagbél betegségre utaló jel. A vastagbélrák ugyanis nagyon gyakran teljesen tünetmentesen fejlődik! Sajnos egyáltalán nem igaz, ha nincs panaszunk, étvágyunk jó, nem fogyunk, akkor biztosan nincs vastagbél daganat. Nem kevés ilyen esettel találkoztam 30 éves praxisomban!

A cikk a reklám után folytatódik

A szűréshez különböző módszerek állnak rendelkezésre

Kézenfekvőnek látszik a vastagbél endoszkópos áttekintése, azonban a kellemetlenségek miatt szűrésre alkalmasabbnak látszó módszerekkel is próbálkoznak.

A legelterjedtebbek a székletvér kimutatását szolgáló tesztek, melyek alkalmazása valóban egyszerű, könnyen kivitelezhető, olcsó, kellemetlenséggel nem jár. Ma már egyre jobb tesztek állnak rendelkezésre, de a legmodernebbek esetén is még nagy a tévesztés lehetősége, illetve gyakori a fals negatív eredmény. Az úgynevezett FOBT tesztnél az esetek 40%-a, polipoknál 70% is negatív lehet! Vagyis az egyébként megnyugtató eredmény sajnos nem teljesen megbízható. Vannak ennél pontosabb érzékenységű székletvér tesztek is, azonban ezek viszonylag drágák, az egészségbiztosítás nem támogatja, ráadásul nem tudnak különbséget tenni a daganat és a polip között. A legújabb DNS alapú széklet teszt is csak mintegy 80%-ban mutatja ki a vastagbélrákot és jóval alacsonyabb a találati aránya a polipusoknál, ugyanakkor egy vizsgálat ára kb. 10 ezer forint.

A teszt pozitivitása mindig szükségessé teszi az endoszkópiát, ezért ezt kétlépcsős szűrőmódszernek hívjuk. A vastagbélrák szűrésben jelenleg ez a legelterjedtebb technika a világon: a kiválasztott, általában 50 év feletti férfiakban és nőkben székletvér teszt meghatározás történik, majd a pozitív eseteknél elvégzik az endoszkópiát.

Költségkímélés céljából más kombinációk is használatosak, ilyen például a szigmoidoszkópia és székletvér teszt alkalmazása. A szigmoidoszkópia során csak a vastagbél utolsó 40 cm-ét vizsgáljuk, és ezt a teszttel kombinálva kb. 50%-kal csökkenthető az elvégzendő teljes vastagbél endoszkópiák (kolonoszkópia) száma.

A szigmoidoszkópia könnyebben kivitelezhető bódítás, fájdalomcsillapítás nélkül is. A daganatok kb. 70%-a a szigmoidoszkóppal is elérhető helyen van, 30% azonban rejtve maradhat, így ez a módszer is egyre inkább visszaszorul.
További hátránya, hogy ugyanúgy béltisztítást igényel, mely sokak szerint legalább olyan megterhelő, mint maga a vizsgálat, miközben nem ad információt a jobb colonfélről, ahol pedig magas rosszindulatú potenciállal rendelkező, nehezen felfedezhető elváltozások („flat adenomák”) előfordulása. Sajnálatosan így a szűrő szigmoidoszkópia kb. 40%-ban tévesen negatív lehet a teljes vastagbél tekintetében!

Ráadásul, ha már az endoszkópot bevezettük, a belet kitisztítottuk, nehezen indokolható, hogy miért nem tekintjük át a teljes vastagbelet, tudva azt, hogy így a legérzékenyebb módszert vetjük el. A további szakasz átvizsgálása általában kb. 5–10 percet igényel.

A CT-colonographia szintén gyakran szóba kerülő lehetőség. Előnye, hogy a colon áttekintése mellett a hasi szervek CT vizsgálata is megtörténik. A béltisztítást ugyanúgy igényli, mint a tükrözés, sugárterheléssel, kellemetlenséggel is jár, levegőbefújásra itt is szükség van. Ennél fontosabb hátránya, hogy nincs mód terápiára, vagyis ha a CT talál valamit, akkor kötelezően következik a kolonoszkópia. Ráadásul kb. 6 mm-es határ alatt a CT érzékenysége erősen lecsökken, itt gyakori a tévesen negatív lelet.

Ezért az utóbbi időben a szakemberek egyetérteni látszanak abban, hogy a választandó módszer a primér kolonoszkópia. Itt a tévesztés lehetősége, megfelelő előkészítésnél kb. 5–8% és ez is csak a kis (<1 cm-es) polipusokra vonatkoztatva! A beavatkozás megfelelő fájdalomcsillapítással – ahogyan egyébként végezni kellene mindenütt –, minimális kellemetlenséggel jár és a kapott eredmény az összes módszert egybevéve is a legmegbízhatóbb. A kolonoszkópia során szövettani mintavétel végezhető, illetve a talált elváltozások eltávolításával a rosszindulatú folyamat kialakulása megakadályozható.

Jogos a kérdés, ha ennyire egyértelmű a tükrözés előnye egyéb módszerekkel szemben, egyáltalán mi szükség van egyéb, kevésbé hatékony technikák alkalmazására? Ennek a kellemetlenség mellett elsősorban gazdasági okai vannak. A kolonoszkópia költséges módszer, a hatékony fájdalomcsillapítás pedig tovább emeli az árat.

A teljes érzéstelenítésben, vénás altatással végzett vizsgálatnál az aneszteziológus szükséges részvétele aránytalan költségnövekedéssel jár. Ezért erre rendszerint csak a privát praxisban van lehetőség. Az általában használt vénás bódítás megfelelően alkalmazva 80%-ban sikeres, az állami szektorban ezt használjuk.

Az utóbbi időben terjedőben a vastagbél-kapszula endoszkópiás vizsgálata is. Ilyenkor a jelentkező egy kamerával ellátott kapszulát nyel le, mely miközben végig „utazik” a bélrendszeren, folyamatosan készít felvételeket, melyeket továbbít. Az orvos ezeknek a képeknek az elemzésével jut a megfelelő információhoz.

A módszer kétségkívül tetszetős, de egyelőre sem szövettani mintavételre, sem a polipus eltávolítására nem képes és ugyanúgy igényli az alapos béltisztítást. Az egészségbiztosítás nem támogatja, privát praxisban férhető hozzá, több százezer forintért. Ma még nem csak az ára, a kapszulák minősége is akadályozza a szélesebb körű elterjedést.

Összefoglalásul: az időben felfedezett vastagbélrák igen jó hatásfokkal gyógyítható, a rákelőző állapot felismerésével pedig, annak kialakulása megelőzhető! A vastagbél szűrővizsgálat 50 éves kor felett ajánlott, elvégzése kb. 5 évre ad garanciát a vastagbél rákok 90%-ánál. A maradék kb. 10% nem polipból fejlődik, így ebben az esetben a korai felfedezés a cél. Úgy hiszem, egy valóban hatékony eszköz van a kezünkben a rák elleni küzdelemben, éljünk vele, használjuk!

Dr. Bene László Ph.D.

Címkék:
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!