Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Hella napja van. Holnap Emil és Csanád napja lesz.
A+ A A-

Petefészekciszta és tumor

Petefészekciszta és tumorA petefészkek a méh jobb és bal oldalán találhatóak. Hormonokat termelnek, például ösztrogént, amely a menstruációs ciklus szabályozásában működik közre. Minden hónapban egy érett petét bocsátanak ki, vagyis ovuláció történik. A parányi petesejt azután keresztülhalad a petevezetéken és akár meg is termékenyülhet.

Mit nevezünk petefészekcisztának?

A petefészekben található ciszta nem más, mint  folyadékkal telt "zsák". Nagyon gyakran észlelhető elváltozás, több típusa is ismeretes. A legáltalánosabb az ún. funkcionális ciszta. Ez a kilökődés (ovuláció) alatt képződik. Funkcionális ciszta alakulhat ki a meg nem repedt tüszőből (follikuláris vagy tüszőciszta). Ekkor a tüsző nem reped meg időben, így helyén sárgatest sem keletkezik. A ciklus folyamán tehát csak tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem.

További típusok

Policisztás petefészek: a policisztás ovárium szindrómában a tüszők, amelyekben a petesejtek érnek, nem nyílnak meg, és ciszta keletkezik
Endometriózis: ebben az esetben a méh belső felszínét borító szövet â013 a méhnyálkahártya - a méhen kívül is növekszik, így a petefészkekben is. Rendkívül fájdalmas, akár meddőséggel is járhat.
Cisztadenómák: a petefészek felszínén jelentkező folyadékkal telt ciszták, amelyek olykor rosszindulatú daganattá fajulnak.
Dermoid ciszták: a dermoid ciszta tulajdonképpen a magzati létből visszamaradt szövetcsomó. Belső felszínét elszarusodó laphám (bőr = derma) borítja, melyen szőrszálak fejlődnek ki, és faggyút termel. Ez a faggyú képezi a dermoid ciszta bennékét is. A sejtek differenciálódásának legbizarrabb zavarai következtében például fogak, hörgődarabok, működő pajzsmirigy-szövet találhatók benne, ez utóbbira az érthetetlen eredetű pajzsmirigy túlműködés jelei hívják fel.

A cikk a reklám után folytatódik

 

Petefészekrák: mi okozhatja?

A tumorok megjelenhetnek a petefészkekben is, ahogy a test más táján is. Ha jóindulatú daganatokról van szó, benignus-nak, ha rosszindulatú elváltozást észlelünk, malignus-nak nevezzük.

Három fajtáját különböztetjük meg:

Epitéliális sejtekből kialakuló tumor: a petefészek felszíni sejtjeinek daganatos elváltozása. Ez az egyik leggyakoribb petefészek-daganat.

Csírasejt eredetű tumor: azon sejtekhez köthető elváltozás, amelyek az ivarsejt-termelésben vesznek részet. Lehet benignus vagy malignus elváltozás, túlnyomórészt benignus.

Stromalis tumor: a női hormonokat termelő sejtek daganatos folyamata.

Jelenleg nem határozható meg egyértelműen az, hogy mi okoz petefészekrákot, de a kockázati tényezők mibenlétében azért többé-kevésbé egyetértés mutatkozik:

  • Életkor - főleg a menopauza, illetve a posztmenopauzális időszak
  • Dohányzás
  • Elhízás
  • Szülés és szoptatás elmaradása (a fogamzásgátló tabletták szedése, úgy tűnik, csökkenti a rizikót)
  • Meddőség elleni szerek
  • Hormonpótló terápia
  • Hasonló betegségek (peterfészek-, mell-, bélrák) családi halmozódása - itt a BRCA-gén okozta hajlamról van szó

Melyek a petefészek ciszta és a petefészekrák tünetei?

A petefészekciszta gyakran tünetmentes. Sokszor csak az időszakos szűrésen derül ki, hogy van. Amennyiben azonban panaszt okoznak, azok leggyakrabban a fájdalom és a vérzés.

Amennyiben az alább felsorolt tüneteket észleli magán, tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni, különösen azért, mert akár rákos elfajulás is állhat a háttérben. A petefészek rák gyakran képez áttéteket, mielőtt felismerik.

Petefészekrák és -ciszta tünetek:

  • hasi fájdalom és felfúvódás
  • nehéz vizelés, gyakori vizelési inger
  • alhasi fájdalom
  • fájdalmas közösülés
  • fájdalmas menstruáció, abnormális vérzés
  • hízás
  • hányinger, hányás
  • étvágytalanság, teltségérzés

Hogyan diagnosztizálható a petefészekrák és tumor?

A  nőgyógyász rendszerint fizikális vizsgálattal indít. A legtöbb petefészekdaganat jóindulatú, ezt érdemes szem előtt tartani. A posztmenupauzában lévők vizsgálata különösen nagy figyelmet érdemel, mivel náluk magasabb a kockázat.

Milyen vizsgálati eljárások állnak még rendelkezésre?

  • Ultrahangos vizsgálat
  • Egyéb képalkotó eljárások (CT, MRI, PET)
  • Hormonszint-meghatározás. Laboratóriumi vérvizsgálattal történik, többek között az ösztradiol, a lutenizálió, a follikulus-stimuláló hormon és tesztoszteron mennyisége is megállapítható.
  • Laparoszkópia. A laparoszkópia görög eredetű szó, melynek jelentése: "hastükrözés".  A hasüreg nagyobb metszéssel történő megnyitása nélkül teszi lehetővé a hasűri szervek â013 a nőgyógyászatban a kismedencei szervek megtekintését, bizonyos betegségek kórismézését, és egyes műtétek (pl.: összenövések oldása, petefészektömlők  leszívása, művi meddővététel stb.) elvégzését. A laparoszkópiának jelentős szerep jut a meddőség okainak keresésében is.
  • CA-125. A CA-125-vizsgálatot elsősorban a petefészekrák kezelésének monitorozására használják, továbbá arra, hogy kimutassák azt, hogy vajon a rák kiújul-e a kezelés befejezése után. Ezt a vizsgálatot alkalmazzák néha azoknál a nőknél is, akiknek a családi kórelőzményében szerepel a petefészekrák, de még nem alakult ki a betegség náluk.

Amennyiben a diagnózis rosszindulatú folyamatot jelez,  az orvos további vizsgálatokkal meghatározza, hogy az átterjedt-e a másik petefészekre, illetve milyen fokú a szóródás.

Hogyan kezelik a petefészekcisztát és tumort?

A petefészekciszták nagy része magától elmúlik, azonban ekkor sem árt a háromhavonkénti ellenőrzés.
Ha a ciszta mégsem tűnik el, hanem növekszik és fájdalmat, valamint egyéb panaszokat okoz, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek kétféle módja lehet:

  • Történhet laparoszkópiával, a kisebb ciszták esetében
  • Laparotómiával, vagyis hasmetszéssel, nagyobb ciszták és petefészektumorok esetében. A sebész - amennyiben a daganat rosszindulatú - a laparotómia során eltávolítja a tumor minél nagyobb részét, a lehetőségektől függően. Végső esetben a petefészkek és a méh eltávolítására is sor kerülhet.

Egyéb kezelési módok:

Kemoterápia. Érbe fecskendezett, hasba juttatott vagy orálisan bevett sejtölő szerekkel pusztítják a ráksejteket. Mivel nem csupán a beteg, de az egészséges sejteket is megsemmisíti, komoly mellékhatásai vannak (hányinger, hányás, hajvesztés, vesekárosodás, immunrendszeri gyengeség). Ezek a kezelést követően rendszerint elmúlnak.

Besugárzás, sugárterápia. Magas energiájú röntgensugarakkal pusztítják vagy késztetik zsugorodásra a ráksejteket a test megfelelő pontjára irányítva. Ennek a módszernek is van mellékhatása: bőrpirosodás, hányinger, hasmenés, fáradtság. Ritkán alkalmazzák petefészekráknál.

A sebészeti beavatkozás, a kemo- és sugárterápia egymással kombinálva is bevethető.

Kapcsolódó kifejezések: petefészekciszta  petefészekrák 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!