A képzelt beteg gyakran keresi fel orvosát különböző panaszokkal, mivel azt gondolja, úgy érzi, valami nincs rendben

Talán mindenki számára ismert a hipochondria kifejezés, melyet azokkal az emberekkel kapcsolatban használunk, akik a szokottnál jóval többet foglalkoznak saját testükkel betegségek után kutatva, illetve akik egy meglévő - sokszor banális - betegség kapcsán azt hiszik, állapotuk rendkívül súlyos.

A közhiedelemmel ellentétben a hipochondriás ember valóban beteg, kimondottan szenved, figyelme középpontjában saját teste, betegsége, betegségtudata áll.

A szeplő valójában szépséghiba, nem betegség

Kerek, barna-sárga foltos pigment felhalmozódás a bőr felszínén melynek mérete többnyire nem haladja meg az 1-3 millimétert. Kivételt a háton és a vállon megjelenő szeplők jelentik. Ezek lehetnek nagyobb méretűek, sötétebb színűek és szabálytalan alakúak.

Általában csoportosan jelennek meg az orron és a homlokon, a háton, esetleg a vállon, a karon vagy a nyakon. Megjelenésük kismértékben függ az életkortól is. A serdülőkor jellemzője a szeplőnek az arcon való elszaporodása. A kézháton és az alsókaron csak az ötvenes-hatvanas éveinkben tűnnek elő. A kínai hagyományok szerint ez elkerülhető, ha az ötvenedik életév betöltése után mindennap megiszunk egy burgonya préselt levét.

• Bővebben a betegségről

  A világos bőrűeknek, a vörösesbarna és a szőke hajúaknak az átlagosnál több szeplőjük van. A napfény hatására feltűnővé válnak, számuk megszaporodik. Ennek oka az ibolyántúli sugárzás pigmentációt fokozó hatása. Ezért hasonló jelenség játszódik le kvarcoláskor is. Télen többnyire elhalványodnak, akár olyan mértékben, hogy szemmel nem is láthatóak, bár különleges fénnyel télen is megfigyelhetőek. Ennek eszköze a Wood-lámpa.

  A szeplősséget sokan szexuálisan vonzónak tartják, de az érintettek többsége, különösen a nők szabadulni szeretnének e szépséghibától. A teljes megszüntetésre jelenleg nincs lehetőség. A halványításra és az időszakos eltüntetésre viszont több módszer is létezik.

  Ilyen lehetőség a gyors vagy fokozatos hámlasztás, mert ennek révén a bőrben felhalmozódott pigment eltávolítható. Sajnos előbb-utóbb a pigment túlburjánzása ismét beindul. Érdemes néhány természetes megoldást is kipróbálni:

  • savanyú gyümölcslevet – pl. a citrom levét – hintőporral pépes állagúra keverve, pakolásként az érintett bőrfelületre kenve,
  • keményítő, liszt és víz elegyéből kapott fehérítő paszta 10–15 perces alkalmazása, majd langyos vizes lemosás utána kezelt bőrt tápláló krémmel kell bekenni,
  • uborkaszeletek ráhelyezése a tiszta, bekrémezett bőrre, 15 percig vászonkendővel letakarva kell hagyni,
  • Tavasszal a hóvirág szirmai is jók a halványításra: az összegyűjtött szirmokat citromlével kell bőségesen meglocsolni, összerázni és szobahőmérsékleten, sűrű szövésű vászonzacskóba tárolni. 72 óra után a zacskó tartalmából kicsavart folyadékot gézen át kell szűrni. Lefekvés előtt, több napon keresztül e folyadékkal célszerű átdörzsölni a szeplős részeket. E szert sötét üvegben, hűtve tárolhatjuk.

  A halványítás egyetlen hátránya, hogy az újabb ibolyántúli fényhatás eredménye a szeplők újbóli megjelenése lesz. A megelőzés leghatékonyabb módszere, hogy a szabadban fényvédő kenőccsel kell védeni a bőrt.