Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz.
A+ A A-

A lisztérzékenység fegyelmet kíván

A lisztérzékenység fegyelmet kívánMagyarországon a lakosság 1 százaléka érintett lisztérzékenységben, a kialakulásához vezető genetikai anyagot pedig 30 százalékuk hordozza.  Második alkalommal rendezte meg a lisztérzékenyek napját Szegeden a "Cöli", a Lisztérzékenyek Közhasznú Egyesülete szombaton, a Százszorszép Gyermekházban. A szakorvosok és dietetikus tanácsadók részvételével zajlott tanácskozáson a lisztérzékenyek számos információt tudhattak meg betegségükről.

Dr. Boda Márta, a szegedi gyermekklinika gyermekgyógyász szakorvosa előadásának bevezetőjében leszögezte: a lisztérzékenység alapvetően nem betegség, hanem olyan állapot, amelyet elfogadva - és a szakorvos által előírt diétát szigorúan betartva - teljes és minőségi életet lehet élni. A szakember elmondta: bár a lisztérzékenység népbetegségnek tekinthető - hiszen Magyarországon a lakosság 1 százaléka érintett, az érzékenység kialakulásához vezető genetikai HLA DQ2 vagy DQ8 nevû anyagot pedig a lakosság 30 százaléka hordozza - még mindig aluldiagnosztizált. Ezen elsősorban a teljes populációszûrési rendszer bevezetése segíthetne, amellyel nem csupán a diagnosztizált lisztérzékenyek családtagjait és a DQ2, DQ8 anyagot hordozó veszélyeztetett csoportot, hanem az egész lakosságot biztonsággal szûrni lehetne. A lisztérzékenység életkortól függetlenül bármikor kialakulhat, ugyanakkor nagyobb arányban támadja meg a női szervezetet.

Boda Márta beszámolt arról, hogy a fejlett világban - élén az egészségkutatásokban vezető skandináv országokkal - számos vizsgálat folyik a géntérkép még alaposabb megismerése, a gluténmentes élelmiszerek fejlesztése és a globális szûrési rendszer minél előbbi bevezetése érdekében. A kiterjedt és rendszeres szûrések fontosságát indokolja az is, hogy svéd és holland tapasztalatok szerint bár a lisztérzékenységben érintett családok gyermekei csecsemőkorban tünetmentesek lehetnek és szervezetükben nem határérték közeli a lisztérzékenységre utaló transzglutamináz érték sem, két éves kor után újból szükségessé válik a szûrővizsgálat. Ekkorra már az estek 15 százalékában kialakul az érzékenység.

A lisztérzékenyek számára a búza, az árpa, a rozs, a különféle zabpelyhek fogyasztása tilos. Ezeket kukorica, rizs, sárgaborsó, szójaliszt, kukorica- és burgonyakeményítő helyettesítheti. Szervezetükben - gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt - a glutént tartalmazó élelmiszerek fogyasztását követően olyan autoimmun folyamatok indulnak el, amelyek következtében a szervezet önmaga ellen fordul.

Boda Márta elmondta: bár egyes elméletek a lisztérzékenységet az ételallergiák közé sorolják, ez álláspontja szerint hibás besorolás, hiszen ebben az esetben más allergiákhoz nem hasonlítható tünetek alakulnak ki a betegeknél. A szakember jelentős előrelépésként értékelte, hogy mára a korábban ismert csecsemőkori súlyos lisztérzékenységi tünetek nagymértékben visszaszorultak. Ez többek között az anyatejes táplálás újbóli előtérbe kerülésének, továbbá annak köszönhető, hogy a gluténtartalmú élelmiszerek egyre későbbi életkorban kerülnek be a csecsemők és kisgyermekek étrendjébe. Boda Márta hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy csökkenne a lisztérzékenyek száma. Csupán azt eredményezi, hogy az érzékenység későbbi életkorban alakul ki és gyengébb panaszokat, mérsékeltebb tüneteket okoz.

A betegség jellegének átalakulása oda vezetett, hogy a korábban ismert gyermekkori tünetek - hasmenés, zsírszék, fogyás, súlyfejlődés visszamaradása - mellett számos új tünetet is diagnosztizáltak. A lisztérzékenység gyakori kísérőbetegsége a fehérje-, vitamin- és nyomelem hiány; a fogzománc gyengesége, pajzsmirigy-gyulladás, májproblémák, a pubertás késése, serdülőkori idegrendszeri problémák kialakulása.


A szakember hangsúlyozta: a lisztérzékenység gyengébb és erősebb - életre szóló gluténmentességet követelő - formájánál (coeliakia) egyaránt elengedhetetlen az orvos által előírt diéta betartása. Emellett szükséges a gluténmegvonás következtében lecsökkenő kálcium, vas és folsav pótlása, valamint a rendszeres orvosi kontroll és az esetlegesen veszélyeztetett családtagok szûrése. A genetikailag fogékony - HLA DQ2 és DQ8 anyagot magukban hordozó - gyerekeknél különösen veszélyes lehet egy szalmonella- vagy herpesz fertőzés, mert azok hatására is kialakulhat az érzékenység. A szakember felhívta a figyelmet: a veszélyeztetett csecsemőknél az alapvetően gyengébb béltevékenység és ellenállóképesség miatt különösen fontos a minél tovább tartó és védelmet nyújtó anyatejes táplálás, valamint a gluténtartalmú élelmiszerek minél későbbi és fokozatos bevezetése.

Az öröklött vagy az idők folyamán kialakult betegség az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban a tünetek a szigorú diéta betartásával elkerülhetőek. A lisztérzékenyek ingyenesen juthatnak hozzá néhány készítményhez, bár a diéta mellett alapvetően nincs szükség gyógyszerekre. Sokat javíthatna a lisztérzékenyek helyzetén, ha a speciális ételalapanyagokat receptre is megkaphatnák a gyógyszertárakban. Erre Nyugat-Európában már van példa.

A szegedi lisztérzékeny napon számos reformtáplálkozási, bio- és gyógynövény szaküzlet kínált lisztérzékenyek számára készült gluténmentes élelmiszereket. Ezek a termékek ma már a nagyobb városokban folyamatosan beszerezhetőek. Áruk viszont a normál élelmiszerekhez viszonyítva igen magas: míg a tészta- vagy süteményféléknél másfél-kétszeres az árkülönbség, addig a gluténmentes liszt esetében a differencia elérheti a nyolc-tízszeres értéket is. Szegeden egészen az idei tanévig a város 53 tagóvodája közül mindössze tízben volt lehetőség arra, hogy a valamilyen érzékenységben szenvedő gyerekek diétás kosztot kapjanak. A közgyûlés a nyár elején döntött arról, hogy ezt a lehetőséget szeptembertől valamennyi óvodára és általános iskolára kiterjeszti. Egy tavasszal készített felmérésben Szegeden összesen kétszáz szülő jelezte, hogy gyermekének diétás étrendre van szüksége. Ezt naponta 140-150 diák veszi igénybe. A különleges menük többletköltségét az önkormányzat állja.

Dr. F. Kiss Zsuzsanna gasztroenterológus szakorvos a lisztérzékenység felnőttkori tüneteiről és azok kezelési lehetőségeiről számolt be előadásában. A szakember mind a tünetek, mind a kezelés és a diéta szempontjából elkülönítve ismertette a lisztérzékenység két alapvető típusát.

A szervezetbe kerülő glutén a tényleges lisztérzékenység (coeliakia) valamit a lisztallergia esetén is olyan autoimmun folyamatot indít el, amely a bélnyálkahártyában gyulladásos folyamatot eredményez. Míg ez a gyulladás a coeliakia esetében a bélbolyhok sorvadásával is együtt jár, az allergia esetén a gyulladás ugyan kiegészül allergiás panaszokkal, de a sorvadási folyamat nem alakul ki. Míg a haspuffadás és -fájás, valamint a normálistól eltérő székelési rend mindkét típusnál jellemző tünet, a coeliakia esetében gyakran nehezen befolyásolható vérszegénység, hormonális zavar, korai csontritkulás, hajhullás, pajzsmirigybetegség is kialakulhat.

Dr. Husz Sándor bőrgyógyász arról számolt be, hogy gyakoriak a lisztérzékenységet kísérő bőrgyógyászati tünetek is. Ezek között csecsemőkorban jellemző a száj körül kialakuló sömör; azonban életkortól függetlenül kísérő tünet lehet a száj berepedezése, a testen jelentkező fehér foltok, a viszkető csalánkiütések és hólyagos sebek és az ekcéma. Amíg a lisztallergia esetén kétéves lisztmentességgel az érzékenység és a tünetek megszüntethetőek, addig a coeliakia esetében a szigorú diéta eredményeképp a tünetek elmúlnak, de az érzékenység örökre megmarad.

Összességében elmondható tehát, hogy a lisztérzékenység enyhébb típusa esetén nem szükséges az életreszóló gluténmegvonás. Ebben az esetben a szigorú diéta "megcsalásakor" nem mindenkor jelentkeznek újból a tünetek, valamint azok szövődményei kevésbé súlyosak, bélsorvadáshoz nem vezetnek el. Ezzel szemben a súlyosabb coeliakiás lisztérzékenység életreszóló gluténmegvonást követel meg, a diéta megszegése ebben az esetben sokszor látens, ám annál komolyabb szövődményeket - ízületi gyulladás, vese- és epekő kialakulása, daganatos megbetegedések - eredményezhet.

A lisztérzékenység örökletes volta miatt különösen lényeges, hogy a lisztérzékeny kismamák a terhesség ideje alatt és a csecsemő anyatejes táplálásakor a korábban is nagyobb hangsúlyt fektessenek a diétára és a tünetek megfelelő kezelésére. Dr. F. Kiss Zsuzsanna arról számolt be: a coeliakia esetében - lévén az komoly hormonális problémákat okoz - nehéz és csak tünetmentes időszakban lehetséges a teherbeesés. A szülés és szoptatás utáni hormonális átalakulás következtében megszûnhet a lisztérzékenyek korábbi tünetmentessége, de ilyenkor akár eddig nem ismert lisztérzékenységre is fény derülhet. A lisztérzékenységet kísérő légúti- és bőrtünetekre csak külsőleg ható orr- és szemcsepp valamint bőrkészítmények alkalmazhatók.

Dr. F. Kiss Zsuzsanna kiemelte: a lisztérzékenység típusától függetlenül igen lényeges, hogy a beteg folyamatos diétás naplót vezessen, amelybe minden elfogyasztott ételféleséget - akár az étel gyártójának nevét - is feltüntessen, mert ez a későbbiekben, tünetek jelentkezése esetén nagyban segítheti a szakorvos munkáját. Mindkét érzékenység típusnál fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. A vizsgálatok között legelterjedtebb a vérvételes laborvizsgálat, a bélgyulladás kiterjedtségének felmérése, a glutén-terheléses próba és a szövettan.

A találkozón a szakemberek hangsúlyozták: bár a lisztérzékenyek számára számos élelmiszer fogyasztása tiltott, egészségük érdekében az engedélyezett termékek tájékoztatóját is érdemes alaposan elolvasniuk. Az élelmiszerek elmúlt évek során egyre növekvő adalékanyag tartalma az egészséges szervezetet is károsítja, azonban a lisztérzékenyek alapvetően gyengébb immun- és bélrendszerét még fokozottabban támadja. Bár teljes mértékben nem tudjuk elkerülni őket, mégis érdemes megjegyezni: a szulfidok és a kéndioxid bélpanaszokat, a stabilizátorok és a sûrítő anyagok emésztési zavarokat, a citromsav származékok szájüregi problémákat okozhatnak, a színező- és konzerválószerek pedig nagy mennyiségben rákkeltő hatásúak lehetnek - hangzott el a tanácskozáson.

Kapcsolódó kifejezések: genetika  liszt  érzékeny  örökletes 
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!