Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Móric napja van. Holnap Tekla és Líviusz napja lesz.
A+ A A-

Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

20170821 betegsegek kapcsolataNégy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

A baj nem jár egyedül - kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma

Közismert jelenség, hogy egyes betegségekhez gyakrabban társulnak más kórképek, mint az önmagukban várható lenne. A depresszió például gyakran fordul elő fájdalomhoz köthető betegségekkel (pl. a migrénnel). Ezeknek az ún. komorbiditásoknak a tanulmányozása rávilágíthat a betegségek közös biológiai eredetére, vagy az azokat kiváltó közös környezeti hatásokra is.

A hagyományos elemzések viszont általában csak két betegség kapcsolatát elemzik, figyelmen kívül hagyva, hogy ezt a kapcsolatot esetleg egy harmadik betegség, vagy ahhoz társuló genetikai vagy molekuláris eltérés okozza.

A Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóinak most megjelent közös tanulmánya éppen az ilyen, összetettebb kapcsolatok feltárásával foglalkozik. A PLOS Computational Biology folyóiratban ismertetett kutatás egyik legfontosabb célja az volt, hogy feltárják a kórképek egymásra hatásának teljes rendszerét – szakmai nyelven multimorbiditási térképét –, minden információt felhasználva a lakosság körében gyakran előforduló betegségekről. A négy kutatócsoport közül kettő a Nemzeti Agykutatási Programban (NAP) dolgozik.

Középpontban a kóros elhízás

A kutatók egy hatalmas méretű egészségügyi adatbázis statisztikai elemzésével készítették el multimorbiditási térképüket, mely egyebek mellett a depresszió esetén a már ismert pszichiátriai komorbiditásokat (pl. szorongás, stressz, idegösszeomlás és szülés utáni depresszió) is megmutatja. Érdekes eredmény, hogy a kóros elhízás egy kivételesen erős, közvetlen kapcsolatot mutatott a depresszióval, és szemben az eddigi véleményekkel, a kóros elhízás közvetítette a kapcsolatot a depresszió és több metabolikus, valamint szív- és érrendszeri betegség között (mint például a magas koleszterinszint, cukorbetegség és magasvérnyomás). További fontos eredmény, hogy a migrén közvetlen kapcsolatot mutatott az irritábilis bél szindrómával (utóbbiban a betegek görcsös hasi fájdalommal, hasmenéssel vagy székrekedéssel és egyéb emésztési problémákkal küzdenek).

A vizsgálatok számos betegség esetén igazolták a korábban már kimutatott közvetlen kapcsolatot – így például a gyomorégés (másnéven refluxbetegség) szoros közvetlen kapcsolatban van az elhízással és a depresszióval is, továbbá hasonlóan erős és közvetlen kapcsolata van számos más betegséggel, például a magas koleszterinszinttel, vagy a helicobacter (egy gyakori gyomor-bélrendszeri kórokozó okozta) fertőzéssel is.

Korábbi kutatások eredményeinek felhasználásával azt is sikerült igazolni, hogy a betegségek között most kimutatott kapcsolatrendszer a korábbi betegség-betegség hálózatokhoz képest sokkal erősebb összefüggést mutat a már feltárt biológiai háttérismeretekkel, mint például a betegségek közös genetikai faktoraival és közös molekuláris útvonalaival.

20170821 betegsegek kapcsolata 2

Multimorbiditási térkép a kutatás során készült adatbázis alapján
Forrás: Petschner Anna

Gigantikus adatbázis, újszerű statisztikai megközelítés

A kutatócsoport tagjai két statisztikai módszert ötvöztek és alkalmaztak nagy egészségügyi adatbázison. Az egyik módszer a modern mesterségesintelligencia-kutatások középpontjában álló valószínűségi gráfos modelleken alapult, amelyek a vizsgált változók (jelen esetben a betegségek) kapcsolatainak teljes rendszerét képesek leírni. A bizonytalanság kezelésére pedig Bayes-statisztikai megközelítést alkalmaztak, amely a nagyszámú lehetséges modell (vagyis betegségek lehetséges összefüggés-rendszerei) kezelésére nyújt hatékony, az értelmezést és utólagos feldolgozást is segítő megoldást.

A szerzők a UK Biobank egészségügyi adatbázis 117 000 résztvevőjének közel 250 különböző betegségre vonatkozó adatait használták fel. Az ilyen jellegű korábbi kutatásokhoz képest itt ez is újdonságnak számított, hiszen az eddigi vizsgálatok leginkább a biztosítótársaságok által szolgáltatott – és emiatt torzításokat tartalmazó adatbázisokat alkalmaztak. A UK Biobank adatbázisa viszont sokkal részletesebb, sokszorosan ellenőrzött, ezért pontosabb, valós egészségügyi adatokat tartalmaz.

A feltárt összefüggések és eredmények a nyilvánosan elérhető cikkben és egy hozzá tartozó internetes honlapon grafikus, interaktív formában is megtekinthetőek, segítve mind a gyógyszerkutatást, mind a multimorbiditás megértését, mind annak megelőzését. Az egymással kapcsolatban lévő kórképek közötti vonalak vastagsága jelenti az együttes előfordulást (minél vastagabb a vonal, annál erősebb a kapcsolat). Fontos viszont megjegyezni, hogy az élek nem a betegségek együttes előfordulásainak a valószínűségeit jelölik, és a rendszerszintű kapcsolatok miatt azt sem képes megjeleníteni a felület, hogy két betegség viszonylatában egymás megjelenését erősítik, vagy éppen gyengítik a betegségek, pusztán a rendszerszintű kapcsolatok meglétét reprezentálják.

A nagyszabású adatelemzésben résztvevő tudományos műhelyek: az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport, a NAP-A-SE Új Antidepresszáns Gyógyszercélpont Kutatócsoport, az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Migrén Kutatócsoport, valamint a BME Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék.

A cikk az mta.hu oldalon érhető el érhető el.

© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!