Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Bertalan napja van. Holnap Lajos és Patrícia napja lesz.
A+ A A-

Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban

depresszioMeglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.

A depresszió népbetegség – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát” – mondta el az mta.hu-nak Gonda Xénia klinikai szakpszichológus, gyógyszerész, a kutatócsoport tudományos munkatársa, aki a depresszió és a szorongás személyiségjellemzőinek összefüggéseit vizsgálja gének, illetve környezeti tényezők hatásaival interakcióban.

A sokszínű depresszió

A depresszió poligénes kórkép, ami azt jelenti, hogy nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki a betegséget, hanem sok gén együttes finom hatása indítja el a folyamatot. Egyben multifaktoriális betegség, hiszen kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak.

„Azt gondoljuk, hogy a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség” – mondta a kutató.

A depresszió maga gyűjtőfogalom, hiszen heterogén kórképről van szó, melynek sok lehetséges tünete van. Gyakran nem is a lelki, hanem a testi szimptómák kerülnek előtérbe, ami sok esetben megnehezíti a kórkép felismerését és megfelelő kezelését.

„A betegek többnyire nem pszichiáterhez vagy pszichológushoz fordulnak, hanem a háziorvosukhoz vagy más szakemberhez álmatlanságra, állandó fáradtságra, étvágytalanságra, esetleg testi fájdalmakra panaszkodva, viszont nem mondják, hogy nagyon rossz a kedvük, vagy hogy nem akarnak élni. Különösen jellemző ez az idősebbekre, akik arra lettek szocializálva, hogy ne beszéljenek a kedélyállapotukról. Más esetekben a hangulati tünetek eltörpülnek, így nehéz felismerni, valójában mi áll a panaszok hátterében.

Objektív diagnosztikai módszerekre lenne szükség, hiszen a pszichiátria nem olyan, mint a belgyógyászat, ahol vérnyomást, vércukorszintet lehet mérni. További probléma, hogy bár hatékony gyógyszerekkel rendelkezünk, a betegek egy része nem reagál megfelelően az alkalmazott szerre, vagyis új hatásmechanizmusú antidepresszívumokra lenne szükség. Ráadásul a depresszió nemcsak tüneteiben heterogén, de a tünetek hátterében álló genetikai tényezők és neurokémiai folyamatok is igen sokfélék lehetnek, az eltérő neurobiológiai háttéren kialakuló depressziós tünetek pedig más-más típusú gyógyszerrel kezelendők” – sorolta a problémákat a pszichológus.

Génváltozatok és depresszió

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetében Bagdy György professzor vezetésével működő MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport vizsgálatait ismertetve Gonda Xénia elmondta: több ezer főből álló populációban térképezik fel a teljes genomot, olyan génváltozatokat keresve, amelyek közrejátszanak a depresszió kialakulásában. A korábban az Európai Unió támogatásával indult projekt helyszíne Budapest és Manchester volt:a vizsgálatban közel 2500 személy vett részt, 18 és 64 év közötti önkéntesek. A résztvevők között valamivel több volt a nő, de a szülőképes korú nők körében egyébként is 2-3-szor gyakoribb a depresszió, mint a férfiak között.
„Nem kizárólag egészségesek és pszichiátriai betegek kiválasztására törekedtünk, hanem igyekeztük az átlagpopulációt leképezni. A vizsgálatban részt vevő személyek DNS-mintát adtak, és egy kérdőívcsomagot is kitöltöttek, amely a lelki egészség és a depresszió, valamint a depresszióval összefüggő pszichés jelenségek és vonások széles skáláját felölelte” – mondta Gonda Xénia.

Egy veszélyeztetett csoport: férfiak túl a harmadik X-en

Az eredményeket ismertetve a kutató elmondta: feltárták, miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.

„Azt találtuk, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát” – fogalmazott Gonda Xénia.

Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető, csupán férfiaknál, és a 30 év feletti korcsoportban manifesztálódott.

Ráadásul a szerotonintranszporter gén azon variánsa, amely a pénzügyi-gazdasági nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát a 30 év feletti férfiaknál, a fiatalabbaknál bizonyos stresszorok esetében védő hatást fejthet ki.

"Evolúciós szempontból e génvariáns szerepe, hogy érzékenyebbé tegye az egyént a környezeti és társas hatások iránt."

„A férfiak azok, akiknek a nemi szerepéhez is kapcsolódnak a pénzügyi-gazdasági kérdések. Még mindig elég mélyen gyökerezik a hagyományos nemi szerepekben, hogy ők biztosítják a család anyagi jólétét. Nagyjából 30 éves kora körül áll mindenki teljesen a saját lábára, válik felelőssé saját maga és családja eltartásáért. Ugyanakkor, ha a társas hálózattal, baráti kapcsolatokkal, ismerősökkel összefüggő stresszorokról van szó, a szerotonintranszporter génnek ez a variánsa védő szerepet játszik a 30 év alattiaknál a depresszió kialakulásával szemben. Ez nem meglepő, hiszen úgy gondoljuk, evolúciós szempontból e génvariáns szerepe, hogy érzékenyebbé tegye az egyént a környezeti és társas hatások iránt. Ha érzékenyebben viszonyulunk társainkhoz, jobban tudunk együttműködni, ki tudjuk használni az abból fakadó előnyöket, hogy csoportban élünk, és nem vagyunk kizárólagosan magunkra utalva. Az adott genetikai variáns nem véletlenül alakult ki és maradt fenn az evolúció során. Azért jelent meg, mert adaptív hatású, és előnyös tulajdonságokat kódol. Ugyanakkor ezek a variánsok nem ideális külső körülmények, túlzott mértékű stressz esetén a depresszió kialakulásához is hozzájárulhatnak. Érdemes vizsgálni, hogy milyen esetekben pozitív, és milyen körülmények között negatív egyes génvariánsok szerepe. Ily módon nemcsak azt értjük meg jobban, hogy miként növelik a depresszió kockázatát, hanem azt is, hogy effektusukat miként tudjuk esetleg a megelőzésben, a kezelésben is kihasználni” – mondta Gonda Xénia.

A kutatócsoport nemcsak a szerotonintranszporter gént vizsgálja, hanem a depresszió hátterében szerepet játszó számos egyéb genetikai variánst is. Emellett kutatják a gének és a környezet, valamint a gének egymás közötti interakcióját is. A nagyszabású vizsgálat arra is lehetőséget ad, hogy összehasonlítsák depressziós és egészséges emberek teljes genomját. Így feltérképezhetik, hogy mely további gének hozhatók összefüggésbe a depresszióval.

Mivel a depresszió igen változatos kórkép, a kutatók tervezik a betegségen belüli alcsoportok felállítását és genetikai hátterük meghatározását. Céljuk annak megállapítása is, hogy egyes gyógyszerek mely altípusok esetében lennének hatékonyak. Ez azért nagyon fontos, mert sok esetben sikertelen az antidepresszívumokkal végzett kezelés, amihez az is hozzájárul, hogy nem sikerül kiválasztani az adott depressziós tünetegyüttes hátterében szerepet játszó neurokémiai folyamatoknak megfelelő gyógyszert.

Kép: flickr.com

 

Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: depresszió  magyar kutatók 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!