Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Ervin napja van. Holnap Zita napja lesz.
A+ A A-

Új idegsejtcsoportot fedeztek fel az agyban a NAP kutatói

20170221 NAP agykutatasAz agyvelő regenerációs folyamatainak megértését segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése: a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket. A Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének vezetésével végzett kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos multidiszciplináris folyóiratban tették közzé.

A secretagogin kalcium szenzorfehérje sejt- és fejlődésbiológiai szerepe az agyvelőben című alapkutatás célja a felnőtt agyvelő regenerációs folyamatainak vizsgálata volt – ismertette Dr. Alpár Alán. Mint mondta, az emberi agy regenerációs képessége nagyon korlátozott, míg például a patkányok agykamrájának falában naponta tízezres nagyságrendben születnek új sejtek, hogy a szaglógumóba vándorolva fenntartsák a szaglás ún. plaszticitását, így a szaglóagy folyamatosan és gyorsan képes regenerálódni. A rágcsálókban sikerült azonosítani egy olyan differenciált idegsejtcsoportot, ami csak azért van jelen, hogy a szomszédos, újonnan született sejteket segítse a vándorlásban a megfelelő célirány felé. Merőben új felfedezés, hogy ezt a funkciót szinaptikus kapcsolatokkal rendelkező, differenciált idegsejtek képesek ellátni, nemcsak az agy metabolikus állandóságát biztosító és támasztószerepet játszó gliasejtek. Ezáltal komplex idegsejt hálózatokból ingereket és információt felvenni képes sejtcsoport alakíthatja a regenerációt biztosító sejtek vándorlását az agyvelőben. A kutatócsoport az állatmodellek után ezeket a migrációt irányító folyamatokat igyekezett felmérni az emberi agyban is – tájékoztatott a folyamatról Dr. Alpár Alán. Magzatokból nyert mintákon sikerült azonosítani azokat az idegsejtcsoportokat, amik arra szolgálhatnak, hogy a plasztikus sejtek vándorlását segítsék. Ezzel egy eddig nem ismert, „terelő” idegsejtcsoportot sikerült leírni az agyvelőben, és a sejtek meglétét igazolták idős emberekből nyert agyi mintákban is.

A sejteket egy kalcium-kötő fehérje, a secretagogin jelenléte alapján sikerült azonosítani. A sejtcsoport hasonló elhelyezkedésben a rágcsálók, a madarak és az ember agyában is jelen van, ami azért jelentős, mert a madarak és az ember törzsfejlődése már több millió évvel ezelőtt elváltak egymástól, így az agyvelő működésének egy különösen megőrzött mechanizmusáról van szó – közölte a PNAS-ban megjelent cikk utolsó szerzője.

Az alapkutatás eredményeinek gyakorlati haszna lehet, ha a felismert mechanizmusokat idővel irányítani tudnánk, a merész kérdésfelvetés pedig már egy mesterségesen kialakítható mikrokörnyezet lehetőségét feszegeti, amely a regeneráció új távlatát nyithatná meg a terápiában – ismertette Dr. Alpár Alán. Amit már tudunk: a leírt idegsejtcsoport érzékenyen reagál sérülésekre, ekkor fokozottan segíti a vándorló sejtek előrejutását – tette hozzá. A folytatásról elmondta, hogy a NAP „B” projekt hátralévő részében a secretagogin kalciumkötő fehérje szerepét vizsgálják olyan agyterületeken, amelyek a viselkedéssel, stresszhelyzetekkel, memóriával állnak kapcsolatban.

A NAP „B” kutatócsoportok a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatócsoportok Irodája (MTA-TKI) szervezeti keretein belül működnek. Dr. Alpár Alán beszámolt róla, a NAP „B” pályázaton elnyert összegből új sejt- és szövettenyészeti labort alakítottak ki a legkorszerűbb eszközökkel felszerelve. Ehhez az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet szintén jelentős összeggel járult hozzá, amiből fehérje- és nukleinsav-analízishez szükséges műszereket vásároltak a laborba. A közlemény a Dr. Harkány Tibor vezette Bécsi Orvostudományi Egyetem (Ausztria) Molekuláris Idegtudományi Intézetével, ugyanezen egyetem Neuropatológiai Intézetében Dr. Kovács G. Gáborral, valamint a Karolinska Intézet (Svédország) Idegtudományi Intézetével, Dr. Tomas Hökfelttel való együttműködésben jött létre. A munkában a kutatócsoport tagjai közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Dr. Hanics János, a közlemény első szerzője, munkáját Németh Andrea szakasszisztens és Hevesi Zsófia PhD-hallgató segítették.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!