Nem nyugszanak a bányalobbisták: újra veszélyben Verespatak
Kategória: Környezetvédelem Készült: 2011. november 26. szombat, 09:28 Írta: OP
A Rosia Montana Gold Corporation a romániai Verespatak községben olyan bányát kíván létesíteni, amely a cianidos lúgozási technológiát alkalmazná. Ám ez a nemzetközi szakértők, 67 civilszervezet és a magyar kormány szerint a jelenlegi természeti környezet teljes lerombolásával járna. A Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelősével, Fidrich Róberttel az OrientPress Hírügynökség beszélgetett az ügy állásáról.
800 hektár területével és 250 millió tonna összbefogadó képességével Európa legnagyobb arany- és ezüstbányája jönne létre, ám ez a jelenlegi természeti környezet teljes lerombolásával járna. 67 magyar civil szervezet Kelemen Hunorhoz, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökéhez címzett levélben szorgalmazza, hogy a párt ne menjen szembe választási ígéreteivel, és az RMDSZ-es vezetésű minisztériumok ne engedélyezzék a cianidos verespataki és csertési aranybánya beruházásokat.
Minek köszönhető, hogy Verespatak a korábbi ipari kampány ellenére még megmenekült?
– Nehéz egyértelműen megmondani, tíz éve folyik ugyanis kampány Verespatak megmentéséért. Az eredeti tervek szerint 2004-ben kezdődött volna itt beruházás. Ehhez képest a mai napig nem sikerült megszerezni a z engedélyeket az aranybányához. Azt tervezték az ipari lobbisták, hogy a világbank egyik részszervezete, az IFC támogatni fogja őket. Végül a nemzetközi kampány ezt megakadályozta. Ebben részt vett a Föld barátja mozgalom, a helyi verespataki Alburnus Maior egyesület, a kelet-európai figyelő hálózat. Azt rebesgették, hogy a világbank elnökét végül az a 200 gyerekrajz hatotta meg, amelyet a civilszervezetek küldtek neki. Ez volt az utolsó, meggyőző csepp a pohárban, amely megváltoztatta a bank hozzáállását. Azóta is sokat kampányoltak ellene a civil szervezetek, a „Mentsük meg Verespatakot!”-kampány bírósághoz is fordult. A helyi hatóságok tervét több alkalommal meg is semmisítették az ítélőtáblán. Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter Romániában felfüggesztette az engedélyezési folyamatot, melynek kapcsán előzőleg két alkalommal közmeghallgatást rendeztek Budapesten, illetve Szegeden, ahol a hatástanulmányra kérdeztek rá a környezetvédők. Végül a környezetvédelmi tárca azzal indokolta a beruházás elutasítását, hogy nincs érvényes területrendezési terv. Akkoriban tehát az RMDSZ egyértelműen ellenezte az építkezést.
Az Önök sajtóközleménye arra utal, hogy az RMDSZ álláspontja megváltozott a bánya létrehozásával kapcsolatban. Miből következtetnek erre?
– Tavaly év eleje óta érezhető volt, ahogy Borbély László jelenlegi román környezetvédelmi miniszter másképpen beszél az ügyben. Svédországban járt, és hazatérve arról számolt be, hogy ott környezetkímélő ez a cianidos technológia. Az igazi meglepetés azonban számunkra az volt, hogy Kelemen Hunor kulturális örökségvédelmi miniszter nyáron a verespataki Kirnik hegy régészeti védelmét felfüggesztette. Idén februárban az egyik legtekintélyesebb nemzetközi régészeti testület, az Icomos javasolta, hogy a Veres patak völgye kerüljön föl a világörökségi listára, ehhez képest ő ellen-bizottságot hozott létre. Aranybánya-párti szakértők véleményére hivatkozva úgy döntött, hogy ezt a területet nem kell fölvenni a listára. Jelen pillanatban az RMDSZ-en áll vagy bukik az ügy.
Mi bizonyítja, hogy káros hatása lenne az aranybánya kiépítésének?
– Már öt éve elkészítették nemzetközi régészeti, bányászati szakértők a bánya tervéhez kapcsolódó környezeti hatástanulmányt, engem akkor kerestek meg. A bánya mind társadalmi, mind környezetvédelmi szempontjából rendkívül káros hatású lenne. Ha a tervezett 185 méter magas gát átszakadna, ott kő kövön nem maradna. 1985-ben például, amikor Észak-Olaszországban egy foszfátbánya mindössze 25 méteres gátja szakadt át, akkor 268 ember halt meg. Verespatakon a zagy mennyisége 13.000 embert fenyeget. És ekkor még nem beszéltünk a nehézfémekről, a cianidos lúgozásról, valamint arról, hogy a külszíni fejtéssel a földdel válna egyenlővé az a négy hegy, amelyik a csodálatos Szarvaspatak-völgyét kialakítja. Kétezer embert kellene kitelepíteni, ráadásul 2000 éves római kori tárnák semmisülnének meg.
Hogyan viszonyul a magyar kormány az ügyhöz?
A mindenkori magyar kormány, a különböző pártokhoz tartozó EU-s képviselők támogatták a völgy védelmét, Illés Zoltán, Tabajdi Csaba, Jávor Benedek, Áder János és mások is megszólaltak az ügyben.
A cikk a reklám után folytatódik
Dr. Bagó Zoltán sajtóközleményéből kiderül, Magyarország határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a tervezett verespataki aranybánya megnyitásának körülményeit vette vizsgálat alá mai rendkívüli ülése keretében Bukarestben.
Az elmúlt időszakban több petíció is érkezett az EP szakbizottságába a beruházással kapcsolatban. Az ülésen résztvevő Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő kiemelte: „Magyarország számára továbbra sem elfogadható a súlyos környezetvédelmi kockázatokkal járó beruházás. Komoly aggályok fogalmazódnak meg a beruházás hatástanulmányának hitelessége, a projekt biztosítékrendszere, és átláthatósága szempontjából is.”
OrientPress Hírügynökség